Nagy Ervin, a tanár

Publikálás dátuma
2018.03.06. 06:48

Március 31-én, szombaton este debütál az RTL Klub új heti sorozata, A Tanár, amelyben Nagy Ervin fizika-kémia- és testnevelés szakos tanárt, Anger Zsolt iskolaigazgatót, Ubrankovics Júlia magyar szakos tanárnőt alakít majd, de láthatjuk Elek Ferencet, Simon Kornélt, és Ötvös Andrást is.

Szerző

Már nem olyan gonosz Brüsszel

Publikálás dátuma
2018.03.06. 06:27
AFP fotó

Energia „Trialógus” zajlik – közölte kérdésünkre Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára annak kapcsán, hogy az Európai Parlament jelentősen emelné a 2030-as energiahatékonyság-növelési és megújulóarány-értékeket. A válasz lefordítva azt jelenti, hogy az elérendő értékek és azok szabályait illetően jelenleg az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa háromoldalú tárgyalásokat folytat. Közülük kétségkívül az Európai Parlament a legvérmesebb. Eszerint a mostani, 27 százalékos javítási követelményeket mindkét tekintetben egyaránt 35 százalékra emelnék. Az energiahatékonysági cél bázisa 2005, a megújulók terén pedig a fogyasztáson belüli arány számít. A másik két testület az energiahatékonysági értéket 27-ről 30 százalékra emelné. A tekintetben, hogy az új célokat a tagállamok kötelezése avagy saját vállalásaik alapján érjék-e el, a vélemények szórnak; első körben ugyanakkor nyilván az önkéntes ajánlatokra kíváncsiak.

Gond lesz a fával
Magyarország igen jól áll a 2020-ra vonatkozó megújulóenergia-célok elérése tekintetében. Ezt jelentősen segítette az a - hazai kezdeményezésű - módszertanváltás, miszerint a tűzifahasználatot immáron nem a vásárlások, hanem a felhasználás alapján becsülik, magyarán beleszámítják a lopott tüzelőt is. Ám 2020-tól gyökeresen változhat a helyzet: információink szerint ugyanis a - kissé megszépítően biomasszának hívott - fa akkortól teljesen kikerülhet az uniós megújuló-körből. Ez nagyon jelentős zuhanást okozhat a mintegy 14 százalékos hazai megújuló-arányban: jelenleg ugyanis a hazai megújulóenergia-felhasználás több mint fele alapul fán, illetve "szén-biomassza vegyes tüzelésen".

Aradszki András lapunknak megerősítette: Magyarország e kérdésekre nem brüsszeli hatáskörelvonásként tekint, de nyomon követi az egyeztetéseket. Hozzátette: nem a célérték az elsődleges, hanem az odáig vezető ív. Rögzítette: e tekintetben Magyarország csak a szén-dioxid-kibocsátás – 1990-es alapon számolt - 40 százalékos csökkentésére vonatkozó előírást tekinti irányadónak. Abban se fogadunk el semmilyen kötelezést, hogy ezt pontosan milyen intézkedésekkel érjük el.

Az államtitkár korábban még másként vélekedett. Az Országgyűlés Európai Ügyek bizottsága előtt tavaly márciusban úgy fogalmazott: nem értünk egyet a 2030-as kötelező európai energiahatékonysági cél 27 százalékról 30 százalékra emelésével. Ez ugyanis jelentős többletköltsége ró az országokra, aminek mértéke még nem ismert. A megújulóarány tekintetében szintén nem fogadunk el kötelezvényeket. Az NFM májusi közleménye ugyanezt erősítette meg. Az energiaminiszterek júniusi, luxembourgi ülésén bizonyos feltételekkel elfogadtuk „volna” a 30 százalékos célt, ám ezt más okok – például világos tervek – híján mégis elvetettük. A 35 százalékos célokat mindeddig nem véleményezték.

Távozva maradhat az államtitkár
Nem erősítette meg lapunk kérdésére ama híreket a kereszténydemokrata Aradszki András, hogy a választások eredményétől függetlenül április után felhagyna az energiaügyi államtitkársággal. Lapunknak kitérő válaszként annyit mondott, épp egy választási eseményre tart. A korábban a Mol jogi csapatát erősítő, nemrég Soros György ellen rózsafüzéres védekezést sürgető képviselő a politikával bizonyosan nem hagy fel: a Fidesz-KDNP választási listáján a befutóesélyes 59. helyére került.



Szerző
Témák
energia Brüsszel

Már nem olyan gonosz Brüsszel

Publikálás dátuma
2018.03.06. 06:27
AFP fotó

Energia „Trialógus” zajlik – közölte kérdésünkre Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára annak kapcsán, hogy az Európai Parlament jelentősen emelné a 2030-as energiahatékonyság-növelési és megújulóarány-értékeket. A válasz lefordítva azt jelenti, hogy az elérendő értékek és azok szabályait illetően jelenleg az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa háromoldalú tárgyalásokat folytat. Közülük kétségkívül az Európai Parlament a legvérmesebb. Eszerint a mostani, 27 százalékos javítási követelményeket mindkét tekintetben egyaránt 35 százalékra emelnék. Az energiahatékonysági cél bázisa 2005, a megújulók terén pedig a fogyasztáson belüli arány számít. A másik két testület az energiahatékonysági értéket 27-ről 30 százalékra emelné. A tekintetben, hogy az új célokat a tagállamok kötelezése avagy saját vállalásaik alapján érjék-e el, a vélemények szórnak; első körben ugyanakkor nyilván az önkéntes ajánlatokra kíváncsiak.

Gond lesz a fával
Magyarország igen jól áll a 2020-ra vonatkozó megújulóenergia-célok elérése tekintetében. Ezt jelentősen segítette az a - hazai kezdeményezésű - módszertanváltás, miszerint a tűzifahasználatot immáron nem a vásárlások, hanem a felhasználás alapján becsülik, magyarán beleszámítják a lopott tüzelőt is. Ám 2020-tól gyökeresen változhat a helyzet: információink szerint ugyanis a - kissé megszépítően biomasszának hívott - fa akkortól teljesen kikerülhet az uniós megújuló-körből. Ez nagyon jelentős zuhanást okozhat a mintegy 14 százalékos hazai megújuló-arányban: jelenleg ugyanis a hazai megújulóenergia-felhasználás több mint fele alapul fán, illetve "szén-biomassza vegyes tüzelésen".

Aradszki András lapunknak megerősítette: Magyarország e kérdésekre nem brüsszeli hatáskörelvonásként tekint, de nyomon követi az egyeztetéseket. Hozzátette: nem a célérték az elsődleges, hanem az odáig vezető ív. Rögzítette: e tekintetben Magyarország csak a szén-dioxid-kibocsátás – 1990-es alapon számolt - 40 százalékos csökkentésére vonatkozó előírást tekinti irányadónak. Abban se fogadunk el semmilyen kötelezést, hogy ezt pontosan milyen intézkedésekkel érjük el.

Az államtitkár korábban még másként vélekedett. Az Országgyűlés Európai Ügyek bizottsága előtt tavaly márciusban úgy fogalmazott: nem értünk egyet a 2030-as kötelező európai energiahatékonysági cél 27 százalékról 30 százalékra emelésével. Ez ugyanis jelentős többletköltsége ró az országokra, aminek mértéke még nem ismert. A megújulóarány tekintetében szintén nem fogadunk el kötelezvényeket. Az NFM májusi közleménye ugyanezt erősítette meg. Az energiaminiszterek júniusi, luxembourgi ülésén bizonyos feltételekkel elfogadtuk „volna” a 30 százalékos célt, ám ezt más okok – például világos tervek – híján mégis elvetettük. A 35 százalékos célokat mindeddig nem véleményezték.

Távozva maradhat az államtitkár
Nem erősítette meg lapunk kérdésére ama híreket a kereszténydemokrata Aradszki András, hogy a választások eredményétől függetlenül április után felhagyna az energiaügyi államtitkársággal. Lapunknak kitérő válaszként annyit mondott, épp egy választási eseményre tart. A korábban a Mol jogi csapatát erősítő, nemrég Soros György ellen rózsafüzéres védekezést sürgető képviselő a politikával bizonyosan nem hagy fel: a Fidesz-KDNP választási listáján a befutóesélyes 59. helyére került.



Szerző
Témák
energia Brüsszel