Hétfő délután négy órakor lejárt az ajánlásgyűjtési és jelöltállítási határidő az áprilisi országgyűlési választásra. A nagyobb pártok – így a Fidesz, az MSZP-Párbeszéd pártszövetség, a Demokratikus Koalíció (DK), valamint a Jobbik – már a múlt héten megszerezték az országos listához szükséges ajánlásokat, ám a legtöbben az utolsó pillanatra hagyták a jelöléshez szükséges 500 támogató aláírás leadását. Lapunk információi szerint emiatt egyes választási irodákban többórás sorok alakultak ki, így a jelöltek gyakran csak nagyon nehezen tudták átadni az íveket. A Nemzeti Választási Irodánál (NVI) megerősítették, hogy több helyen is fennakadás alakulhatott ki, ám azt is hangsúlyozták, hogy emiatt senki sem esett el az indulástól. Aki 16 óra előtt beállt a sorba, az mindenképpen leadhatta az ajánlásokat – mondták.
Az NVI adatai szerint várhatóan több mint egy tucat – egyes számítások szerint akár több mint harminc – párt tud majd országos listát állítani. Köztük olyan alig ismert – egyben igen megtévesztő névvel rendelkező – szervezetek, mint az Összefogás Párt, a Szegényekért Párt, a Tenni Akarás Mozgalom, a Szegény Emberek Magyarországért Párt, valamint a Kell az Összefogás (KÖSSZ) párt. Utóbbi szervezet például 77 egyéni körzetben állított jelöltet, ami igen figyelemre méltó, hiszen a jóval ismertebb Momentumnak ez 97 helyen, míg az Együtt-nek csak 48 körzetben sikerült. Várhatóan országos listája lesz a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) is, valamint a Munkáspártnak is.
A leadott ajánlásokat egyébként még ellenőrzik, így néhány párt és jelölt esetében pénteken válik jogerőssé az országos listáról, valamint az indulásról szóló döntés. Függetlenként nagyon kevesen indulnak, a hétfői adatok szerint a több mint 2300 egyéni jelölt közül mindössze 79-en. A rendkívül magas jelöltszám egyben azt is jelenti, hogy egy körzetben átlagosan akár 15-20 jelölt is lehet majd a szavazólapokon.
Az úgynevezett „kamupártoknak” egyébként két okból is megéri elindulni a választáson. Az egyéni jelöltek például egymillió forintos állami kampánytámogatást kapnak, amelyet csak akkor kell visszafizetni, ha nem szerzik meg a szavazatok két százalékát. Ha viszont a párt országos listát is tud állítani, akkor még nagyobb támogatást kap, ennek összege attól függ, hogy hány egyéni jelöltet indít. Ha például mind a 106 egyéni körzetben van jelöltje a pártnak, akkor 597 millió forint jár, míg legalább 80 jelölt indulása esetén 448 millió forint. A választókerületek felében induló pártok 299, míg a legalább 27 egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak. Ezeket az összegeket akkor kell visszafizetni, ha a pártlistára leadott szavazatok száma nem éri el az egy százalékot.
A támogatások visszafizetéséről szóló passzusok egyébként csak tavaly kerültek be a törvénybe, mint ahogyan az is, hogy a pártvezetők saját vagyonukkal felelnek az esetleges büntetésekért. Négy évvel ezelőtt mindössze négy párt lépte át az egyszázalékos küszöböt (Fidesz, Összefogás, Jobbik, valamint az LMP), ennek ellenére most mégis több tucat párt próbálkozhat országos listán.
A állami támogatáson kívül azonban az is a kamupártok indulása mellett szólhat, hogy ezzel érdemben is befolyásolhatják egy-egy körzet választási eredményét. Négy évvel ezelőtt például a XVIII. kerületben a fideszes Kucsák László csak 56 szavazattal győzte le a baloldali összefogás jelöltjét, Kunhalmi Ágnest. Ugyanebben a körzetben az Együtt 2014 Párt, – amelynek természetesen semmi köze sincs Juhász Péterékhez – több mint 190 szavazatot kapott.
– Úgy tűnik, nem volt hatásos az állami támogatások visszafizetésére vonatkozó egyszázalékos szabály bevezetése, az eddigi adatok alapján ugyanis még 2014-hez képest is több kamupárt indít egyéni jelöltet és állít listát – mondta a Népszavának Reiner Roland, az Integrity Lab elemzője.
Hasonlóan látta a helyzetet Karácsony Gergely, aki szerint a kamupártok mögött a Fidesz áll. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje úgy vélte, a kormány létrehozott egy "kamuellenzéket", a jelöltállítás alapján ugyanis akár harmincnál is több párt indulhat a választáson, ezek többségéről pedig eddig senki nem hallott. – Olyan hosszú lesz a szavazólap, hogy azok összekötéséhez egy újabb kerítést lehetne csinálni az ország szélén - mondta.
Ha az ellenzéki oldalnak sikerül újabb megállapodásokat kötnie, akkor könnyen elképzelhető, hogy sok jelölt csak az utolsó pillanatban, a választások napjának reggelén lép majd vissza. Ezt a törvény alapján megtehetik, ám Reiner Roland arra is felhívta a figyelmet, hogy fura lesz, ha tömegesen húzzák ki a neveket a szavazólapról. (Az utolsó pillanatban történő visszalépés esetében ugyanis kézzel satírozzák ki a neveket.) - A saját választók nem biztos, hogy tudni fogják kire kell szavazni – tette hozzá a szakértő.
