Parragh ismét kiállt az oktatás lebutítása mellett

Publikálás dátuma
2018.03.06 13:15
Parragh László, az MKIK elnöke beszédet mond a kamara gazdasági évnyitóján. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: /

Gazdasági évnyitót tartott szerdán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amelyen Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, a hideg rázza a béremeléstől, ami "nem piaci", és az alapjövedelemtől, olvasható az Indexen. Ezek mellett Parragh nem csak arra tért még ki, hogy fontos felkészülni az "ipar 4.0-ra", akkor is, ha nem tudni, mi az, mert egyszer majd eljön. De kifejtette, az oktatásnak továbbra is pillanatnyi igényekkel kell foglalkoznia.

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) éppen ezt a hozzáállást kritizálta múltheti közleményében: persze fontos, írták, hogy piacképes tudást adjon az oktatás, de mint fogalmaznak, ez "semmiféleképpen nem jelentheti azt, hogy a közoktatás feladata lenne a gazdaság aktuális szereplői számára azonnal »hadra fogható« munkavállalók kiképzése". Ez ugyanis csak a szélesebb látókör, a problémamegoldó készségek fejlesztésének elhanyagolása, vagyis a teljes életpályához szükséges tudás háttérbe szorítása révén lehetséges. A felgyorsult változások miatt a korábbinál jóval fontosabb, hogy az oktatás képessé tegyen az alkalmazkodásra a világ jövőbeli változásaihoz.

Az Iparkamara elnöke az ilyen jellegű kritikákról azt mondta: a szakképzés lebutításának ellenzői azt szeretnék megtanítani egy szakmunkásnak, hogy mit kell tudnia 20 év múlva. Ez nyilvánvalóan lehetetlen; csak azt lehet megtanítani, hogy mi lesz értékes tudás a következő 3-5 évben. Aztán ha majd elavul az adott szakember tudása, akkor felnőttképzés keretében tovább kell képezni. Mint látható, Parragh a készségfejlesztést, az önálló és alkalmazkodóképes munkaerőt nem sokra tartja.

Az évnyitón, ahol Orbán Viktor, Matolcsy György és Varga Mihály is felszólaltak, Parragh László azt kérte: kapjon még több beleszólást a felnőttképzés átalakításába és a felsőoktatási gyakorlati képzőhelyek szervezésébe ő, illetve az Iparkamara.

Szerző
2018.03.06 13:15

Horvát edzővel folytatja Babos Tímea

Publikálás dátuma
2018.09.20 15:37

Fotó: AFP/ GREG WOOD
Nikola Horvat a linzi versenyen lesz ott először a magyar játékos mellett.
Nikola Horvat lett Babos Tímea edzője – olvasható a női egyéni világranglistán 54. helyen álló teniszező honlapján. A közlemény szerint a 40 éves horvát szakember határozatlan szerződést között, s az október 8-án kezdődő linzi versenyen lesz ott először a párosban világelső magyar mellett.
„Egy korszak lezárult, de remélem, hogy a most kezdődő fejezet még sikeresebb lesz, mint az eddigiek. Ebben segítségemre lesz Nick Horvat, mint edző, Kellner Ádám ütőpartner és Kapuvári Csaba erőnléti edző. Izgatottan várom az év hátralévő részét, tele vagyok energiával, megyünk tovább előre”
– nyilatkozta honlapján a 25 éves Babos.
Nikola Horvat 2006 és 2008 között segédedzőként és ütőpartnerként segítette a korábbi top 10-es játékos, Mario Ancic pályafutását, 2007-ben pedig hazája Hopman Kupa-csapatának volt a kapitánya a nem hivatalos vegyescsapat-világbajnokságon. A szakember 2008 és 2013 között hazája szövetségében dolgozott a junior válogatott élén, és többek között Borna Coricot is segítette. A 2016-os és 2017-es szezonban Donna Vekic edzője volt, akivel a világranglista 109. helyéről a karriercsúcsot jelentő 45. pozícióig lépett előre.
Babos múlt csütörtökön jelentette be, hogy szakít addigi edzőjével, a felkészülését 4,5 évig irányító monacói Thomas Drouet-val.
Szerző
2018.09.20 15:37
Frissítve: 2018.09.20 15:37

Egyre többet keresünk - a KSH mérésében

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:31
illusztráció
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Az elemzők várakozásait felmúlva emelkedtek tovább a nyáron a fizetések: a KSH csütörtökön közölt legfrissebb számai szerint júliusban 326 700 forint volt a bruttó átlagkereset, ami tavalyhoz képest 12,8 százalékos növekedést jelent.
Az év első hét hónapjára nézve ez 324 700 forintos bruttó és 216 ezer forintos nettó átlagkeresetet, illetve 9,4 százalékos reálbérnövekedést jelent. Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, az állami szféra fizetései egy ideje már leelőzik a versenyszférát, a bruttó átlagbér az állami intézményeknél ugyanis már eléri 343 700 forintot, a vállalkozásoknál dolgozók bruttó bére viszont 336 800 forint. (Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági átlagbér 337 ezer forintra rúgna). A statisztikák azonban torzíthatnak, a versenyszféra egyes területeire – például az építőiparra – ugyanis még mindig jellemző a fekete foglalkoztatás, vagy a minimálbér mellett részben zsebbe kapott fizetés, ami lefelé húzza az átlagot. Hasonló okokból számos munkavállaló bére viszont csak papíron nőtt, mivel a kötelezően megfizetendő minimálbér növekedésével nőtt a legálisan kapott összeg is. A KSH által közölt átlagszámok emellett azért is félrevezetőek, mert egy-egy kiemelkedő fizetés könnyen megdobja az átlagot, miközben a többség bére messze nem éri el azt a szintet. Jól mutatják ezt az egyes ágazatok átlagbérstatisztikái közötti drasztikus különbségek is. A nemzetgazdasági átlagbérhez leginkább az ipar és a feldolgozóipar átlagszámai állnak a legközelebb – bruttó 342 ezer és 339 ezer forint -, de a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőiparban és kereskedelemben, vagy a mezőgazdaságban mért bruttó átlagok – 244 ezer, 300 ezer és 243 ezer forint - már jócskán alatta maradnak. A legalacsonyabb átlagfizetések egyébként a szociális ellátásban vannak: mindössze 147 500 forintot keresnek átlagosan az itt dolgozók. A legmagasabb fizetésekkel bíró ágazatokban - a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás területeken – mért átlagfizetések – 618 ezer, 563 ezer, 540 ezer - ugyanakkor kiteszik a nemzetgazdasági átlag majdnem dupláját is. Ebből is látszik tehát, hogy az átlagfizetés mennyire csalóka adat, és könnyen eltérhet a munkavállalók tapasztalataitól. A valósághoz közelebb állna a medián bér, amelyet úgy számítanak ki, hogy sorba rendezik a kereseteket, és a középre eső összegnél (ez lesz a mediánbér) a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a medián általában 20-25 százalékkal kisebb összeg, mint az átlagbér, vagyis most bruttó 243-260 ezer forint között lehet. Ilyen adatokat azonban nem közöl a KSH, a Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ki szeretné ezt számolni, ezzel is készülve a várhatóan november végén kezdődő háromoldalú bértárgyalásokra. A környező országok egyre magasabb fizetéseit követendő, legalább 10 százalék fölötti béremelést szeretnének, míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva egyszámjegyű növekedést tart csak reálisnak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium egy kompromisszumos javaslatban gondolkozik: 9, illetve 12 százalékkal növelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, így előbbi bruttó 150 ezer forintra, utóbbi bruttó 202 ezer forintra emelkedne.  
2018.09.20 14:31
Frissítve: 2018.09.20 15:58