Búcsút int Macron a médiának

Publikálás dátuma
2018.03.07 06:31
Az elnököt állítólag zavarja az újságírók tülekedése Fotó: AFP/Ludovic Marin
Fotó: /
A francia lakosság több mint kétharmada támogatja ugyan az elnök reformjait, ám népszerűsége idén elindult lefelé a lejtőn. Kivált a nyugdíjasok csalódtak benne.

Miután a német szociáldemokraták igent mondtak a nagykoalícióra, ismét előtérbe kerülhetnek Emmanuel Macronnak az Európai Unió átalakítására vonatkozó tervei, hiszen az SPD már korábban jelezte: támogatja ezeket, így azt, hogy az euróövezeti országok különleges elbírálásban részesüljenek.

Macronnak szüksége is van az új impulzusokra, mert az év eleje óta zuhan a népszerűsége, amely jelenleg 47 százalék körüli. Elsősorban a nyugdíjasok csalódtak benne, a 65 év felettieknél a visszaesése januárban, egyetlen hónap alatt 7 százalékpont volt. Ugyanakkor azt a társadalom is látja, hogy Marcon belpolitikai reformjaira szükség van. A megkérdezettek 70 százaléka támogatja az ország átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Az emberek belátják, a jelenlegi gazdasági helyzetben luxus az, hogy az állam a GDP 56 százalékát fordítja a közszféra fenntartására. Sokan már-már a néhai brit kormányfőhöz, Margaret Thatcherhez hasonlítják, akinek meggyűlt a baja a szakszervezetekkel, mert jelentősen csökkentette az állam szerepvállalását.

Macron népszerűségének csökkenése azonban egyéb okokra is visszavezethető. A francia elnök finoman érzékeltette, hogy az Élysée-palota „megválni készül” az oda akkreditált újságírók tekintélyes részétől. Nagyarányú építési munkák kezdődnek, a helyekre a legfelsőbb hivatalnak van szüksége, a sajtóval való rendszeres találkozás helyszíne néhány házzal odébb költözik.

Mindez természetesen udvariasan hangzott el, hiszen Macron az elviselhetőség határait rendszerint nem lépi túl. Néhányan suttogták, ők „értik”, miről van szó, az elnök nem kedveli a nyüzsgést, túl nagy körülötte a tülekedés, a tudósítók exkluzív értesüléseket akarnak szerezni, és ez nem teljesen vág össze a hatalom szándékaival. Megszorításról szó sincs, magyarázzák, éppen ellenkezőleg, a jövőben nagyobb gárda fürkészheti majd közelről a politikai boszorkánykonyha titkait. Az új információs nemzedék is helyet kap majd a fejtágítókon, sőt állítólag megkönnyítik a bloggerek munkáját is.

A valóságban nincs ebben semmi újdonság, a francia sajtó nagyjából eddig is két nagy táborra oszlott. A főként tényhírekre kíváncsi bulvár jellegű hírlapokra, illetve az elemzőkre, akik az olvasók inkább értelmiségi rétegeit képviselő „falánkjait” igyekeznek kielégíteni. Félrevezető volna ezt leszűkíteni a Le Monde-ra, mert mellette ugyanolyan értékű és rangú a Le Figaro is, amelynek múltjában felejthetetlen értékként ott van Raymond Aron professzor, aki konzervatív fölfogása ellenére is ugyanolyan liberális volt mindig, mint a Le Monde mértékadói.

Macron és a sajtó viszonya azonban nem egyszerűen a költöztetési hír miatt került napirendre. A Le Figaro egyik friss elemzése pedzette meg, hogy a jelenlegi elnök pályafutása is rohamosan közelít ahhoz a kritikus dátumhoz, amely kivétel nélkül mondhatni kettétörte az Ötödik Köztársaság csaknem valamennyi államfőjének eredetileg tervezett pályáját. De Gaulle-tól Chiracon, Mitterrandon át mindannyian azzal költöztek az elnöki palotába, hogy hosszabb távú gazdaságpolitikai programot dolgoznak ki az ország számára. Mit terveznek, merre óhajtják vezényelni hazai és európai viszonyaikat, hová igyekeznek eljutni, ha posztjuktól válniuk kell. Hába hirdették azonban büszkén elképzelt számaikat, elképzeléseikből nem sok valósult meg. A Figaro szerint ez az átlagos idő mondhatni minden esetben két esztendő volt. Huszonnégy hónap után kellett beismerniük, hogy az eredeti álmok szertefoszlottak, a tervezettől kényszerből búcsúzni kellett. Mi több, el kellett köszönni éppen e bűvös két esztendő után a kinevezett miniszterelnöktől is, keresni kellett az utódját. Macron még csak az első esztendő végén jár, de a Figaro úgy látja, ő se menekülhet majd.

A mostani Élysée palotában egyébként az elnök mellett megjelenik Madame Brigitte, a feleség egyénisége is, önálló ambíciókkal. Gazdag kulturális programokba hajszolja férjurát, és közben szépíti, modernizálja az államfői otthont, hogy semmihez sem hasonlítható karaktert adjon neki.

Elhunyt az újságíró legenda
A Le Monde két hete búcsúztatta 73 évesen elhunyt neves szerzőjét, Daniel Vernet-t, aki három európai fővárosban (Bonnban, Londonban és Moszkvában) szolgált tudósítóként, és nem csupán hírlapíróként, hanem tudósként is ismerték.

2018.03.07 06:31

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21

Nyerésre állnak a spanyol taxisok, mégis tovább sztrájkolnak az Uber ellen

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:55

Fotó: AFP/ Josep LAGO
Nem teljesült minden egyes követelésük, így határozatlan ideig tartó munkabeszüntetésbe kezdenek.
Határozatlan idejű sztrájkba léptek péntek délután a barcelonai taxisok, miután a katalán kormány nem fogadta el az alternatív közösségi személyszállítás (Uber, Cabify) korlátozására vonatkozó összes követelésüket.
A taxisok azt szerették volna elérni a tárgyalások során, hogy kötelező legyen legkevesebb 12 órával korábbi előrendelést leadni az alternatív cégek szolgáltatásaira.
A helyi vezetés ezzel szemben 15 perces előrendelési idő meghatározását tartotta indokoltnak. A katalán kormány elfogadta viszont azt a szintén elképesztő követelést - mely az utak terheltségét és a légszennyezettség mértékét is fölöslegesen növeli -, hogy az Uber és a Cabify autóinak minden egyes fuvar után vissza kelljen térniük a bázisukra, mielőtt új utast vesznek fel. A taxis szervezetek azonban ezt is kevésnek tartják elégségesnek, ezért azonnali tiltakozóakciót hirdettek, és kora délutántól több forgalmas barcelonai főút fogalmát kezdték akadályozni, továbbá lassítani a haladást például a repülőtérre vezető úton.
Madridban jövő hétfőtől lépnek határozatlan idejű sztrájkba a helyi taxisok, követelve az érvényes törvényi szabályozás betartását, amely 30 taxisonként 1 úgynevezett VTC-engedély kiadását teszi lehetővé. Ez az a hatósági dokumentum, amelyet a közösségi személyszállítást végző sofőröknek be kell szerezniük a munkavégzéshez Spanyolországban.
A spanyol fejlesztési minisztérium adatai szerint 2018 végén mintegy 66 ezer taxis-, és több mint 13 ezer VTC-engedély volt érvényben az országban. A spanyol fővárosban mintegy 15 ezer taxiengedélyre mintegy 6500 VTC-engedély jutott. Barcelonában közel 11 ezer taxis mellett több mint kétezer VTC-autó működhetett.
Spanyolországban tavaly július végén csaknem egy hétig tartó sztrájkot tartottak a taxisok több spanyol városban, követelve, hogy az illetékes fejlesztési minisztérium garantálja a törvényi előírások betartását, mert a megengedettnél több Uber és Cabify autó működik, továbbá szerintük az ágazatban a követelmények nem egyformák, így a verseny nem tisztességes. A taxisok tiltakozása több alkalommal is erőszakos cselekményekbe fordult, a spanyol rendőrséghez több mint 60 feljelentés érkezett Uber vagy Cabify sofőröktől az őket ért fizikai agresszió vagy az autójuk megrongálása miatt. A sztrájknak akkor az vetett véget, hogy a szaktárca elfogadta a taxisok fő követelését, és az autonóm kormányok, önkormányzatok hatáskörébe helyezte át az alternatív közösségi személyszállítási szabályozást, azzal a kitétellel, hogy 2022-ig az aktuális állami szabályozás marad az irányadó.
2019.01.18 18:55