Kisajátítástól félnek a dél-afrikai fehérek

Publikálás dátuma
2018.03.07 06:34
650 ezer főt foglalkoztatnak - A dél-afrikai földek 72 százaléka a fehér kisebbség kezében van Fotó: AFP/Mujahid Safodien
Fotó: /

Dél-Afrikában nem tanultak a szomszédos Zimbabwe hibáiból, ahol a 2000-es évek elején kisajátították a fehérek földjeit, s ezzel összeomlott a mezőgazdaság. Baloldali politikusok nyomására ugyanis lehetővé válhat a fehérek tulajdonának elkobzása mindenfajta kártérítés nélkül. A gazdasági élet szereplői megkondították a vészharangot.

Már az apartheid lezártával felmerült a lehetősége annak, hogy elkobozzák a fehérek vagyonát. Nelson Mandela, a legendás elnök azonban nem akart leszámolást, a békés átmenet híve volt. Múlt héten azonban a fokvárosi parlament a baloldali radikális „Economic Freedom Fighters" (Gazdasági Szabadságharcosok, EFF) kezdeményezésére olyan javaslatot fogadott el, amelynek értelmében megvizsgálják az alkotmánymódosítás lehetőségét, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ha valóban kisajátítanák a fehérek tulajdonát mindenfajta kártérítés nélkül, az súlyos csapást jelentene az amúgy is számos nehézséggel küzdő gazdaság számára – figyelmeztettek szakértők.

A helyi fehéreket tömörítő érdekvédelmi szervezet, az Afriforum is megkondította a vészharangot, és azt közölte, nemzetközi kampányt indít, hogy tájékoztassa a befektetőket: az országban súlyos veszélybe sodorják a tulajdonjogot. A földbirtokosok egyesülete, a SAPOA szerint a tervezet garantálja az instabilitást. Utalt arra, hogy a magántulajdon védelme alapvető fontosságú a befektetők szempontjából. Tiltakoztak a mezőgazdasági szervezetek is. A 35 ezer gazda 54 millió embert lát el terményeivel az országban, a GDP 4 százalékát állítják elő, s 650 ezer embert foglalkoztatnak, köztük olyanokat is, akik nem rendelkeznek iskolai képesítéssel. Az Agri-SA szövetség azt közölte, megérti a földreform jelentőségét, s azt is, hogy e téren igen lassú az előrelépés. Ugyanakkor egy ilyen intézkedésnek rendezett formában kell történnie – figyelmeztetett a szervezet. Rámutatott: a kompenzáció nélküli kisajátítás ahhoz vezet, hogy a gazdák például nem kapnak hitelt a fontos mezőgazdasági eszközök vásárlásához. Becslések szerint a dél-afrikai mezőgazdaság szereplői összesen 160 milliárd rand (mintegy 11 milliárd euró) hitelt vettek fel a bankokból, méghozzá a földterületre és a gépekre kivetett jelzálogra. Amennyiben kisajátítanák a fehér gazdákat, a bankok nem kapnák tovább a hitelrészleteket, amely a pénzintézeteket is igen nehéz helyzetbe sodorná.

A parlamenti döntés a lehető legrosszabbkor jött a februárban a számos korrupciós ügybe keveredett Jacob Zuma elnök utódának megválasztott Cyril Ramaphosa számára. Megválasztásakor ugyanis azt ígérte, egyesíti a társadalmat, egy ilyen döntés azonban éppen az ellenkező hatást érné el. Másrészt célja éppen az volt, hogy visszanyerje a befektetők bizalmát. Az államfő igyekezett csillapítani a kedélyeket, elmondta, tárgyalásokat folytat majd az érdekképviseleti szervek vezetőivel. Kifejtette, olyan megoldást találnak, amely egyszer s mindenkorra megoldja a problémát. Egyben azt is hangoztatta, hogy nincs ok a pánikra. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gyarmatosítás során elkövetett jogtalanságokat orvosolni kell, bármit jelentsen is ez. Tavaly decemberben, amikor a kormánypárt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnökévé választották meg, hitet tett ugyan a mezőgazdasági reform mellett, ám azt is közölte, hogy ez nem veszélyeztetheti a termelést.

Az ANC-t is kellemetlenül érinti az EFF fellépése. Jövőre parlamenti választást rendeznek az országban, s a baloldaliak radikális fellépésükkel a kormánypárti képviselőket is komoly nyomás alá helyezik. Vezetőjük, Julius Malema azt követeli, hogy minden földterületet államosítsanak. A politikus nem éppen visszafogottságáról ismert, támogatja a fehérek földterületeinek erőszakos elvételét úgy, ahogy az egykor Zimbabwéban történt. Egyenesen hősnek nevezi Robert Mugabe leváltott elnököt. Malema egyben Jacob Zuma fiának, Duduzane Zumának a letartóztatását követelte, szerinte ugyanis az ifjú Zuma részt vett az állam vagyonának kifosztásában.

A földreform már több mint két évtizede téma az országban. A 37 millió hektárnyi földterület 72 százaléka a fehérek kezén van.

2018.03.07 06:34

Orvosai szerint is megmérgezték a Pussy Riot aktivistáját

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:50

Fotó: AFP/Picture-Alliance/
Pjotr Verzilov már túljutott az életveszélyen, korábban ideiglenesen elvesztette látását, hallását és beszédképességét is.
 Valószínűleg megmérgezték a Pussy Riot orosz ellenzéki pop punk zenekar Berlinben kezelt aktivistáját, kezelőorvosai keddi tájékoztatása szerint nincs más magyarázat a tüneteire.    A Charité egyetemi klinika sajtótájékoztatóján elmondták, hogy Pjotr Verzilov túljutott az életveszélyen, visszanyerte eszméletét, állapota javul. Tudata még nem tisztult ki teljesen, de várhatóan nem szenved maradandó károsodást - írja az MTI.
Tüneteit nagy dózisú méreg okozhatta, amely a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszert támadta meg. Az anyagot még nem sikerült pontosan beazonosítani, és azt sem tárták még fel, hogy miként került a szervezetébe.
2018.09.18 15:50
Frissítve: 2018.09.18 16:19

"Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában"

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:09
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
„A kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”– mondta az orosz elnöknek.
Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt – írja az MTI. A kormányfő a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat. „Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta Putyinnak. Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat” – fogalmazott. A miniszterelnök közölte: azt nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat. Orbán azt mondta, azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát – amellyel a hanyatlást sikerült emelkedésre változtatni –, és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában. Az orosz elnök arról beszélt: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában és a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, s idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Az orosz elnök szerint a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.
Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot. 

Reakciók

A magyar cégek erősítése, a metrószerelvények kötbérének kifizetése és az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének elutasítása is szerepel az LMP elvárásai között, amelyeket frakcióvezető-helyettesük fogalmazott meg keddi budapesti sajtótájékoztatóján a miniszterelnök moszkvai útjával kapcsolatban. Demeter Márta Orbán látogatásával összefüggésben azt is kifogásolta, hogy „sosem ad kellő tájékoztatást” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásairól. Az ellenzéki politikus a kormány feladatának nevezte a magyar vállalatok segítését a multik helyett annak érdekében, hogy a hazai cégek exportképessé válhassanak. Azt a kérdést is feltette: milyen hasznot hozott az embereknek az, hogy az ország csatlakozott a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz, és kinek a piacfoglalását szolgálják az innen érkező hitelek. A 3-as metró szerelvényeinek kötbérével kapcsolatban azt mondta: vagy haladéktalanul fizesse ki az orosz fél az összeget, vagy építsen légkondicionálót a szerelvényekbe.    A Magyar Liberális Párt közleményében azt írta: Orbán Viktor a magyar emberek helyett Vlagyimir Putyin céljait szolgálja azzal, hogy a Brüsszel-ellenes harcával folyamatosan hátráltatja a menekültválság valódi megoldását. Az európai határvédelem ötletének elvetésével Orbán hivatalosan is elismerte: abban érdekelt, amiben a Putyin által támogatott, európai szélsőjobboldal is: hogy minél tovább tartson a menekültválság. Putyin célja az európai közösség és Európai Unió szétzilálása, és ebben egyik legfőbb partnere éppen a magyar kormányfő – tették hozzá. „Miközben a július 12-i NATO-csúcson Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot, a magyar kormányfő ma azért utazott Moszkvába, hogy újabb hosszú távú gázszerződést kössön Putyinnal és részesedést szerezzen az orosz Nemzetközi Befektetési Bankban. Orbán Viktor történelmi bűne, hogy a paksi bővítéssel évtizedekre kiszolgáltatottá tette hazánkat Oroszországnak. Annak az Oroszországnak, amely jelenleg is háborúval fenyegeti Ukrajna függetlenségét és a kárpátaljai magyarokat” – fogalmaztakA párt szerint a Fidesz-kormány nem csak gazdasági és nemzetbiztonsági együttműködésben áll Putyin Oroszországával, hanem politikai szövetségben is. „Orbán illiberális állama ezért üldözi az emberi jogok védelmével foglalkozó magyar civil szervezeteket, ezért szállta meg a Fidesz a jogállamot, és építette le a magyar demokráciát, ezért sértik meg itthon az LMBTQ-szervezetek jogait, ezért akarják tönkre tenni hazánk egyik legjobb egyetemét, ezért burjánzik a korrupció, és ezért szállták a magyar gazdaságot a kormánypárti oligarchák” – olvasható a közleményben.

2018.09.18 15:09
Frissítve: 2018.09.18 15:39