Készítse fel a tavaszra szervezetét!

Publikálás dátuma
2018.03.07 13:12
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Ha az influenzát meg is úsztuk, a hosszú tél, a napfény hiánya valószínűleg szinte mindenkit megviselt. Ha az immunrendszerünk le van gyengülve, nem várhatjuk el magunktól, hogy azonnal erőnk teljében legyünk.

Kimerítő tél van mögöttünk, elegünk van a szürkeségből, de lehet, hogy amikor végre megérkezik a tavasz, alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. Mint megírtuk, a hirtelen melegedés a télben megfáradt szervezetünknek komoly megterhelést jelenthet. 

Így hat ránk a fény

A szervezet hormonháztartása ugyanis alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékolja az energiákat; több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább tudunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotoninszintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz. Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására az alvást szabályozó melatonin hormon szintje csökken a szervezetünkben. A változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban. „Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Természetes, hogy álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt fokozhatja, hogy a téli hónapokban kimerítettük a szervezet vitaminkészletét. Dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont orvosa azt ajánlja, pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát. Ha azonban nem tudunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat, mert az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat.

Hangolódjunk a tavaszra!

Napközben tartózkodjunk minél többet a szabadban. Aludjunk eleget, de túlzásba ne vigyük, mert a túlalvástól még fáradtabbak leszünk. Törekedjünk a rendszerességre: minden nap ugyanabban az időpontban keljünk fel és feküdjünk le. Ha álmosak vagyunk napközben, sétáljunk egyet, mozgassuk át magunkat pár nyújtózkodós tornagyakorlattal. Szellőztessünk gyakran A friss oxigén felpezsdíti agyunkat, segíti koncentrációképességet is. A napfénytől és a kellemes hőmérséklettől jobb kedvre derülünk, a hosszabb nappalok miatt pedig boldogabbnak is érezzük magunkat. Többet és szívesebben mozgunk a friss levegőn, ez pedig egészségünkre is jó hatással van, megnő az alkotási vágyunk megnő, kreatívabbak, találékonyabbak vagyunk.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Étkezés

Tény, hogy a testalkatunk körülbelül nyolcvan százalékban azon múlik, mit eszünk, de az étkezésnek ennél sokkal fontosabb szerepe is van. Nagyon fontos ugyanis a tápanyagok minősége és aránya. A finomított szénhidrátokat tartalmazó péksütemények, a fagyasztott és tartósított ételek éppen azokat a vitaminokat és ásványi anyagokat nem tartalmazzák, amelyekre nagy szükség lenne a télvégi időszakban. A tavasz kezdetéhez közeledve célszerű tehát a mikrotápanyagokban gazdag ételeket előnyben részesíteni. Együnk sok gyümölcsöt. A nehéz fogásokat viszont kerüljük, mert a megemésztésük ugyanis sok energiát vesz igénybe. Az étrend-kiegészítők, illetve az úgynevezett superfoodok is, mint például a goji bogyó, az algakészítmények, vagy például a cékla, a fokhagyma, a brokkoli és a citrom is segítenek az immunrendszer felturbózásában - olvasható az UniPatika honlapján.

Jó tudni!
A hőkezelés legtöbb vitamint kipusztítja a zöldségekből, ezért inkább nyersen együk a zöldségeket és a gyümölcsöket.

Víz

A fejfájásnak és az energiahiánynak egyik oka lehet a nem megfelelő minőségű és mennyiségű folyadékfogyasztás. A felnőtt szervezet körülbelül 70 százalékát víz alkotja, ha megfelelően hidratálunk, számos megbetegedésnek ellenállhatunk. A tavaszi életmódváltás és az immunerősítés érdekében célszerű a bevitt folyadékmennyiséget legalább két-három literre emelni. A szénsavmentes ásványvíz korosztálytól függetlenül jó választás. Ha vitaminokat és ásványi anyagokat is szeretnénk a szervezetbe juttatni, akkor a smoothie, a vízzel összeturmixolt gyümölcs vagy zöldség, jó döntés lehet.

Edzés

A szakemberek szerint, aki már gyermekkorában valamit sportol, az a későbbiekben is könnyebben lendül mozgásba. Az izmok emlékeznek is, de ez ne tántorítsa el azokat sem, akik gyermekkorukban nem jártak semmilyen edzésre. A testmozgás az egész szervezetre jótékonyan hat, és számos betegség elkerülhető vele. Bizonyítottan csökkenti a koleszterinszintet, a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát, de az immunrendszer is kiválóan erősíthető vele. A tavasz ideális időszak, hogy elővegyük a futócipőt, vagy minden nap beiktassunk egy bő félórás sétát. A fokozatosság azonban nagyon fontos, ugyanis ha edzetlenül, akár túlsúllyal vágunk bele a megterhelő mozgásba, sérülés, vagy az ízületek visszafordíthatatlan károsodása is lehetnek a következményei.

Szerző
2018.03.07 13:12

Szívelégtelenség - Figyeljünk a jelekre!

Publikálás dátuma
2018.09.19 17:05
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150-200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedés esetén különösen fontos a figyelem, mert akkor lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - hívta fel a figyelmet a közeledő Szívünk Napja apropóján a Magyar Kardiológusok Társasága.
Szívelégtelenség esetén a szív izomzata képtelenné válik a szív pumpafunkciójának fenntartására, azaz arra, hogy megfelelő mennyiségű vérrel, és ennek révén megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el a különböző szerveket, szöveteket. És nem tudja a perifériás szervek, szövetek területéről elszállítani a vért, a salakanyagokat és a szén-dioxidot.

Jelei

"A szívelégtelenségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg. Az egyik a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata képtelen megfelelő összehúzódásra, és ezért nem képes megfelelő mennyiségű vér továbbítására, tovább pumpálására. A másik pedig a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata nem képes megfelelően elernyedni, és ezért a szív kamrái nem képesek megfelelő mennyiségű vért magukba fogadni, ami lehetetlenné teszi a vér megfelelő mennyiségének továbbítását”
- magyarázta dr. Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.
Mindkét fajta szívelégtelenségnek ugyanazok a tünetei. Enyhébb esetben a beteg csak fizikai megterheléskor érez nehézlégzést, kifáradást. Ezek aztán egyre kisebb terhelés hatására, majd már nyugalomban is jelentkeznek. Jellegzetes tünete a boka körüli duzzanat, a gyakori éjszakai vizeletürítés, az éjjel rohamokban jelentkező nehézlégzés és a rendetlen szívdobogás is. Különösen fontos, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben - magas vérnyomás, koszorúér-, billentyű-betegség, ritmuszavar - szenvedők ilyenkor mindenképpen forduljanak orvoshoz, ekkor ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - figyelmeztetett a kardiológus.
A szívelégtelenség gyakori kórkép. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 1,5-2 százalékát érinti, ez hazai viszonylatban 150-200 000 beteget jelent. A betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Míg 40 év alatt a szívelégtelenség előfordulása kisebb mint 1 százalék, addig a 80 év feletti populációban a gyakoriság meghaladja a 10 százalékot. 
"A betegség prognózisa meglehetősen rossz. A diagnózist követő egy éven belül a betegek nagyjából 15-20 százaléka meghal, a súlyos nyugalmi panaszokkal bíró betegeknek pedig csupán fele éri meg a következő évet"
- hangsúlyozta Dr. Habon Tamás kardiológus, a Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.

Nem gyógyítható, de...

A szívelégtelenség, főleg a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség kezelésére ma már kiváló gyógyszeres kezelési lehetőségek vannak. Ha ezek nem segítenének, speciális pacemakerek, keringés támogató eszközök, de akár a szívtranszplantáció is lehet a megoldás. A kezelésnek ez a meglehetősen komplex rendszere azonban csak akkor alkalmazható igazán hatékonyan, ha a betegeket jól szervezett ellátórendszer keretében, úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon gondozzák. Magyarországon azonban ez az ellátási forma még nem mindenütt áll rendelkezésre. A Magyar Kardiológusok Társasága az elmúlt évek során sokat tett, és a jövőben is mindent megtesz, hogy ezek az ország minden pontján elérhetővé váljanak - derül ki a közleményükből.
Bár napjainkban a szívelégtelenségben szenvedő betegek döntő többségét nem lehet meggyógyítani, hosszú időre szinte tünetmentessé lehet tenni őket, jelentősen javítva ezáltal a betegek életminőségét. Ma már jelentősen meg is lehet hosszabbítani az életüket, és el lehet érni, hogy minél kevesebbet kelljen kórházban tölteniük, távol családjuktól, szeretteiktől.
2018.09.19 17:05
Frissítve: 2018.09.19 17:05

A cukor iránti sóvárgás leküzdhető

Publikálás dátuma
2018.09.19 14:14
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Elemi erővel tud törhet az emberre a cukor és a szénhidrát utáni vágy, amit nehéz kontrollálni. A dietetikus elmondta, mit lehet tenni ellene.

Miért vágyunk rá?

Közismert, hogy a cukorban és a szénhidrátban gazdag élelmiszerek serkentik az olyan „boldogsághormonok” termelődését, mint a szerotonin és a dopamin. Ezek ellazító és szorongásoldó hatása miatt kívánjuk újra és újra az ilyen ételeket, és ez ráadásul szokássá, sőt egyfajta függőséggé alakul. Ha kikapcsolódásra, megnyugtatásra vágyunk, már nyúlunk is a csokis fánkért, nem gondolva következményekre.

Igyunk vizet!

A test félre tudja értelmezni az agy jeleit, és előfordul, hogy az étel utáni sóvárgás csupán a szomjúság jele. Ilyen esetben már egy pohár víz is képes csökkenteni a vágyakozást, és egy 2014-es kutatás szerint napi 1.5 literrel több víz szignifikáns étvágycsökkenést, így kevesebb testzsírt eredményez. Egy másik tanulmány azt mutatta, hogy az étkezés előtt elkortyolt két pohár víz és a kalóriacsökkentett étrend a középkorú és idősebb elhízott személyeknek segített a fogyásban. 

Mozogjunk!

2015-ben publikálták azt a kutatást, amelynek eredményei szerint egy tizenöt perces gyors gyaloglás hatékonyan csökkentette az ételsóvárgást. Ha legközelebb egy tábla csoki képe jelenik meg a lelki szemeink előtt, gyalogoljunk vagy lépcsőzzünk pár percig. A mozgás hatására fokozódik az izmok, a szövetek inzulinérzékenysége, ezáltal a vérben található cukor könnyebben jut el a sejtekhez.

Gondoljuk át!

Egyszerűen eldönthetjük, hogy sóvárgunk vagy valóban éhesek vagyunk, ha megkérdezzük magunktól, megennénk-e egy darab gyümölcsöt. Ha igen, valószínűleg valóban éhesek vagyunk, ha nem a válasz, könnyen lehet, hogy csak nassolni vágyunk. A másik tudatosítási módszer, ha elképzeljük a hosszútávú hatásokat: elhízás, egészségi állapotromlás, csökkent energiaszint. Ezeket a képeket vizualizálva könnyebb lehet ellenállni a csábításnak. Ha a nasi mellett döntünk, csoki vagy chips helyett válasszunk friss gyümölcsöt vagy egy kis pohár sovány natúr joghurtot, esetleg rágcsáljunk sárgarépát, céklát, karalábét zöld fűszeres túróba mártogatva.

Csökkentsük a stresszt!

Különösen a krónikus stressz sokszor arra késztet, hogy több és cukrosabb, magasabb kalóriatartalmú ételt fogyasszunk. Gondoljunk csak a „stresszevő” kifejezésre. Ezért a stresszcsökkentő módszerek – a sétálástól a sportoláson és a meditáláson keresztül a mély légzésig – új irányt mutatnak az evés helyett.

Kerüljük az éhezést!

 A szigorú diétát tartók gyakrabban éreznek kínzó éhséget és sóvárognak bizonyos ételek után. Ennek - és a sokkal súlyosabb következmények - elkerülése érdekében is fontos, hogy a testsúlycsökkentő étrend kiegyensúlyozott, és lehetőleg dietetikus által személyre szabott legyen. Segíthet, ha mindig ugyanabban az időpontban eszünk, így azt is könnyű eldönteni, étkezési időben jön-e az érzés. Az is beválhat, ha egészséges snacket készítünk a kezünk ügyébe, hiszen még mindig jobb répát vagy almaszeletet ropogtatni, mint csokit.

Fogyasszunk több fehérjét!

 A fehérjefogyasztás jelentősen csökkenti az éhséget. Az Obesity szaklapban közölt kutatás szerint például azok az elhízott férfiak, akiknél a napi kalóriamennyiségen belül 25 százalékkal növelték a fehérjebevitelét, sokkal kevésbé éreztek sóvárgást. A Nutrition Journal cikke szerint pedig a reggelire fogyasztott fehérje védte meg leginkább a túlsúlyos tinédzser lányokat a sós ételek iránti vágytól. Kövessünk tudatosan teljes értékű étrendet!
„Nem szabad túl szigorúnak lenni önmagunkhoz, egyes étrendek kifejezetten megengedik a +csalónapot+ is, amikor enyhíthetünk a megszorításokon"
- hangsúlyozta Szarka Dorottya.
 A teljes értékű, személyre szabott étrend – amely figyelembe veszi a célokat, az esetleges érzékenységeket, intoleranciát és nem utolsósorban az ízlést – meglepően jól tudja ellensúlyozni az édesség, a pékáruk, a tészták utáni sóvárgást. Egy jól felépített diéta mellett ugyanis nem teper le senkit az éhség és a szervezet sem küld vészjelzéseket, hogy szüksége van plusz boldogságforrásokra – tett e hozzá az Életmód Orvosi Központ dietetikusa.
2018.09.19 14:14
Frissítve: 2018.09.19 14:14