Scotland Yard: idegmérget adtak be az orosz kémnek

Publikálás dátuma
2018.03.07. 19:43
Forrás: Euronews/Videó
Ahogy mi is megírtuk: megmérgeztek egy kiugrott orosz krémet Nagy-Britanniában. A Scotland Yard szerdai tájékoztatása szerint idegméreg okozta a délnyugat-angliai Salisbury városában történt mérgezéseket, és a helyszínre elsőként érkező rendőrök egyikét is súlyos mérgezéses tünetekkel kezelik a helyi kórházban- írja az MTI.

Még mindig intenzíven van a megmérgezett orosz kém és lánya - informál az Euronews.

Kordonnal zárták le, és rendőrautókkal takarták el szerdán napközben azokat a helyszíneket, ahol a volt orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya, Júlia járt vasárnap, mielőtt eszméletlen állapotban rájuk találtak egy bevásárlóközpontban. Az olasz éttermet és pubot már vasárnap lezárták. A bejáratok elé állított járművektől nem lehet belátni, de a helyiségeket törvényszéki nyomozók kutatták át.

— Szergej és Júlia még mindig az intenzív osztályon van. A szervezetükben talált anyagot egy közeli katonai laboratóriumban vizsgálják, hogy megállapítsák, micsoda és honnan származhat – mondta Vincent McAviney, az Euronews tudósítója.

A hatóságok már többet tudnak az anyagról, amely a két ember súlyos sérülését okozta, mondta Amber Rudd brit belügyminiszter, de nem árult el részleteket. A kettős ügynök Szergej Szkripal egy fogolycserét követőn 2010-ben költözött Angliába. Moszkvában élő lánya látogatóba érkezett hozzá.

Az ügy nagyban mutat hasonlóságokat egy 2006-os esettel, amikor szintén egy korábbi orosz ex-kémet, Alekszandr Litvinyenkót mérgezték meg Londonban az orosz katonai titkosszolgálatok. Moszkva most is tagadja, hogy bármilyen köze lenne az esethez, és együttműködést ígértek a brit hatóságoknak.

Szerző

Tekintélyelvű politikus: "intellektuálisan szegényes, emberileg gyenge"

Publikálás dátuma
2018.03.07. 18:46
Forrás: UN/Facebook
Bemutatta  éves jelentését Genfben az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki a szűklátókörű, tekintélyelvű politikusok jelentette veszélyre figyelmeztetett beszédében - írja az MTI. Zeid Raad al-Husszein szerint a legtöbben intellektuálisan szegényesek, emberileg pedig gyengék, hajlanak bázisuk megosztására és az intoleranciára politikai ambícióik elérése érdekében.

"Egyesek ezt másoknál nyíltabban csinálják, de valamennyien tisztában vannak azzal, hogy ezt kiszolgáltatott emberek kárára teszik" - húzta alá a jordániai politikus. Husszein szerint ezeket az embereket végül a történelem "kisegérként" ítéli majd meg. A világ tiszteletének kivívásához Nelson Mandela példáját kellene követniük - hangoztatta.

Az emberi jogi főbiztos több mint 50 országgal kapcsolatban emelt ki problémákat, köztük olyanokkal is, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió több tagállama. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban megdöbbentőnek nevezte, hogy a déli határnál elfogott embereket megalázó körülmények között tartják, és vannak gyerekek, akiket elválasztanak családjaiktól. Kitért arra is, hogy régóta az országban élő, törvénytisztelő emberek deportálása családokat szakít szét. Kiemelte a guantánamói fogolytábort is, amelyet mégsem zárnak be. "Az ottani, határozatlan idejű fogva tartás, sokszor embertelen körülmények között, nemzetközi jogot sért" - szögezte le a főbiztos.

Európából Ausztriát, Magyarországot, Olaszországot, Lengyelországot, Csehországot, Oroszországot, Ukrajnát és Spanyolországot emelte ki az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Magyarországon megdöbbentőnek nevezte a migránsokkal és az emberi jogokkal szembeni "megvetést". Emellett elítélte a Stop Soros javaslatcsomagot. Husszein szerint Magyarországon nyilvánvaló a romaellenesség hatása is: az adatok azt mutatják, hogy 2011 és 2016 között nőtt a romákkal szembeni diszkrimináció a munkaerőpiacon és az egészségügyben is, az oktatásban pedig továbbra is mélyen gyökerezik a szegregáció.

(lásd még: Emberi jogi főbiztos: Orbán bizony rasszista és idegengyűlölő )

Törökországban tovább romlik az alapvető jogok helyzete - állapította meg. Önkényes elbocsátások, civil szervezetek feloszlatása, önkényes őrizetbe vételek, kínzás, a mozgás és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, önkényes kisajátítások, kollektív büntetések - sorolta a problémákat az ENSZ-főbiztos. Kiemelte, hogy az EU-tagállamok parlamentjeinek kétharmadában jelen vannak szélsőséges pártok, és teret nyert a rasszista, idegengyűlölő, gyűlöletkeltő retorika. A jordániai politikus mélyen aggasztónak nevezte, hogy az EU országai arra összpontosítanak, hogy megakadályozzák a migránsok eljutását Európába, vagy minél előbb kitoloncolják őket.

Lengyelországban Husszein szerint jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere; a kormány intézkedései aláásták a gyülekezési szabadságot, átpolitizálták a legfőbb ügyészséget, kiszélesítették a titkosszolgálatok jogköreit, és a kormány megerősítette ellenőrzését az igazságszolgáltatás, a sajtó, a civil szféra és a magánélet egyéb területein is. "Mélyen felkavar, hogy a kormány egyre inkább tétlenül nézi a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd terjedését" - tette hozzá a jordániai származású politikus, aki egyúttal rendkívülinek nevezte a megszállt Lengyelországban elkövetett náci bűnökkel kapcsolatban legutóbb elfogadott jogszabályt.

Csehországban a főbiztos a romákkal szembeni diszkriminációt és iskolai szegregációjukat emelte ki.

Oroszországban a Memorial jogvédő szervezet elleni "szervezett és összehangolt" erőszakhadjáratot fájlalta különösképpen Zeid Raad al-Husszein. Felszólította Moszkvát, hogy garantálja a részvétel lehetőségét a jövő heti elnökválasztáson, valamint hogy a politikai gyűléseken a rendőrök a nemzetközi normáknak megfelelően járjanak el, és szavatolják a békés gyülekezés, egyesülés és véleménynyilvánítás szabadságát.

Elmondta: megütközött azon, hogy a katalán "függetlenségi népszavazás" idején mennyire elharapózott az erőszak. Az emberi jogi főbiztos szerint a tapasztalt túlzott erőszak láttán megkérdőjelezhető a madridi kormány értékelése, hogy a rendőri erőszak jogszerű, arányos és szükséges mértékű volt. Politikai párbeszédet szorgalmazott a katalán válság rendezésére.

Jemenben új nagyságrendet ért el a humanitárius katasztrófa - vélte. Líbiában pedig ottjártakor megrémítette, hogy az országban szinte teljes törvényenkívüliség állapota uralkodik. Egyiptommal kapcsolatban az elnökválasztással kapcsolatos, egyre terjedő állami nyomásgyakorlást és megfélemlítést tette szóvá első helyen a főbiztos, aki szerint a legnépesebb arab ország független sajtóját gyakorlatilag teljesen elnémították, a fogva tartottakat pedig rendszeresen megkínozzák. Iraknak a jogbiztonsággal és tisztességes eljárásokkal szembeni tisztelet hiányát rója fel.

Mianmarral kapcsolatban a főbiztos megismételte tavalyi értékelését, miszerint az országban a muszlim rohingják ellen etnikai tisztogatás folyik Arakán államban, bár az üldöztetés hevessége mérséklődött. Rohingja menekültek továbbra is gyilkosságokról, nemi erőszakról és kiéheztetésről számolnak be. "Hivatalomnak erős a gyanúja, hogy tavaly augusztus óta népirtással felérő dolgok is történhettek Arakánban" - húzta alá Zeid Raad al-Husszein.

Szerző

EB: uniós pénzt kell visszafizetnie a volt pártelnöknek

Publikálás dátuma
2018.03.07. 17:46
Jean-Marie Le Pen ügyvédjével beszélget. Fotó: JOHN THYS / AFP
A francia Nemzeti Front (FN) három európai parlamenti (EP-) képviselőjének, köztük Jean-Marie Le Pen volt pártelnöknek vissza kell fizetnie az asszisztenseik után jogtalanul felvett uniós pénzeket, döntött szerdán az Európai Bíróság - írja az MTI.

Az Európai Parlament illetékes szervei 2016-ban megállapították: Jean-Marie Le Pen, Bruno Gollnisch és Mylene Troszczynski jogtalanul vettek fel uniós pénzeket asszisztenseik után, akik a képviselői tevékenységükhöz nem kapcsolódó munkát végeztek. Le Pennel 320 ezer eurót, Gollnisch-sal 275 ezer eurót, Troszczynskivel pedig 56 ezret akar visszafizettetni a testület, amely ezért elrendelte a bérük és költségtérítésük jelentős csökkentését.

A képviselők a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz fordultak az EP döntésének visszavonását kérve, mondván, hogy a pénzek visszatartása akadályozza őket a mandátumuk hatékony gyakorlásában. Szerdai ítéletében a törvényszék elvetette a panaszosok érvelését, és az Európai Parlamentnek adott igazat.

Az uniós parlament hasonló okokból Jean-Marie le Pen lányától, a Nemzeti Frontot jelenleg vezető Marine le Pentől is közel 340 ezer eurót követel vissza, mivel ennyi pénzt fizetett ki két asszisztensének, akik nem a képviselői irodában, hanem a pártjának dolgoztak. Ebben az ügyben még nem tűzték ki az ítélethirdetés időpontját.

Szerző