Mars-edzés az Arábiai-sivatagban

Publikálás dátuma
2018.03.09 06:15
Fotók: AFP/Karim Sahib
Fotó: /
A marsi viszonyokat szimuláló expedíciót tartanak Dél-Omán egy távoli, sivatagos részén, hogy a kutatók azt vizsgálják, milyen technikai nehézségek várnak a Marsra érkező űrhajósokra és a robotfelderítőkre.

A Marson élni nem kis feladat lenne, még akkor sem, ha nem hosszú időről van szó. Nagyon hideg, a napsugárzások veszélyesek, az ember a súlyának csak egyharmadát érzi, energia- és vízforrást kell találnia, nem beszélve a tudományos feladatokról. Nagyon nehéz felkészülni ilyen körülményekre, bár a Nemzetközi Űrállomás értékes adatokat ad példul arra, hogyan viseli el a szervezet a mikrogravitációt. Sok mindent tesztelni kell és nem elhanyagolható az a tényező, hogy miként viselkedik egy szűk térbe összezárt csoport – írja a Le Nouvel Observateur.

Ezeket a teszteket végzik el az „analóg” missziók, amelyeket az osztrák űrfórum (OWF) szervez, melyet az űrrepülés szakértői vezetik és a kutatással és a nagyközönség tájékoztatásával is foglalkozik. Elnöke Gernot Grömer. Ez már a 12. „Mars-analóg” missziójuk. A legutóbbiak közül öt évvel ezelőtt a Szaharában rendezték a marokkói Arfud közelében, 2015-ben a tiroli Kaunertalban, egy gleccseren.

Az idei helyszíne a jemeni és a szaúd-arábiai határhoz közel fekvő Dzofár-sivatag, aminek felszíne a maga sódombjaival és kiapadt folyómedreivel szinte a megszólalásig hasonlít a Marséhoz. Az Arab-félsziget sivatagjaiban a hőmérséklet akár az 51 Celsius-fokot is elérheti, és a szélsőséges körülményeket csupán kevés állat és növény képes elviselni. Most 25 ország több mint 200 tudósa - köztük űrrepülési mérnökök, egy orvos és egy fizikusnő - itt hajtja végre az Amadee-18 elnevezésű Mars-szimulációt.

Feladatuk közé tartozik minizöldségek termesztése felfújható melegágyban (ez az olasz űrügynökség projektje), autonóm űrjárművek és űrszkafander tesztelése. Az Avi-nac drónhelikopter fotókat készít, a Tumbleweed - a strandlabdára emlékeztető robotkutató - meteorológiai adatokat gyűjt. A misszió teszteli azokat a szeizmikus detektorokat is, amelyek lokalizálni tudják a felszín közelében lévő vizet. Kipróbálnak egy 3D-s nyomtatót, amelyre szükség lesz az űrállomáson szerszámok és alkatrészek nyomtatásához.

A bécsi egyetem méri az űrhajósok fizikai és mentális állapotát, a kanadai Western University számára pedig azt vizsgálják, hogyan tudnak alkalmazkodni egymáshoz, hogyan oldják meg a konfliktusaikat. Erre a célra a grazi egyetem kifejlesztett egy vokális elemző eszközt, amellyel értékelni lehet érzelmi állapotukat és mentális egészségüket.

Analóg Mars-bázisok
Az OWF-en kívül más, „analóg Mars-bázisok” is működnek a világban. Az iowai egyetemé 2500 méteres tengerszint feletti magasságban Hawaii-ban a Mauna Loán működik. Az elmúlt évben 8 hónapot töltött ott egy űrhajós csoport. A nemzetközi Mars Society-nek 2001 óta van kutatóbázisa az utahi sivatagban. A két emeletes, nyolc méter átmérőjű építmény hét ember befogadására alkalmas. A jövőbeni Mars-küldetések miatt fontos szerepük van ezeknek a misszióknak. A NASA 2030-ra tervez egy utat, de lehet, hogy a magánszektor megelőzi, ugyanis Elon Musk már 2020-ra hirdeti a maga Mars-útját.

2018.03.09 06:15

Rákos lett négy transzplantált beteg egy szervdonortól

Publikálás dátuma
2018.09.18 10:24
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Négy transzplantált beteg rákos lett, miután ugyanattól a donortól kaptak szerveket. Az esetet vizsgáló kutatók szerint az ilyesmi rendkívül ritka, mivel csak nagyon alapos vizsgálat után ültetik át egy donor szerveit - írta az MTI a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
Az esetet feldolgozó német és holland kutatók tanulmánya szerint a szervdonor egy 53 éves nő volt, aki 2007-ben hunyt el stroke következtében. A nőnél nem találtak olyan betegséget, amely akadálya lett volna szervei átültetésének, és rákot sem mutattak ki nála a többször is elvégzett tesztek. Négy európai beteg, akikbe szerveit átültették, mégis mellrákos lett, közülük három már elhunyt.
Az orvosok a nő veséit, tüdejét, máját és szívét ültették át. A szívátültetésen átesett páciens röviddel a műtét után az esettel összefüggésben nem álló okok miatt elhunyt. Az átültetés után 16 hónappal a tüdőtranszplantált megbetegedett és a mellkasában lévő nyirokcsomókban rákot találtak. A rákos sejtek vizsgálatából kiderült, hogy mellráksejtek, valamint a DNS-teszt kimutatta, hogy a donor testéből származnak. A páciens daganatos betegsége tovább terjedt, és egy évvel a rákdiagnózis után elhunyt.
Ekkor a három további transzplantáltat is megvizsgálták, de náluk először nem mutattak ki daganatos betegséget. 2011-ben azonban a májtranszplantált májában mellrákos sejteket találtak. A beteg az esetleges komplikációk miatt nem vállalt újabb májátültetést, és bár eleinte a sugárkezelés segített állapotán, a rák később visszatért és a beteg 2014-ben elhunyt.
Annál a betegnél, aki a donor bal veséjét kapta, 2013-ban, hat évvel az átültetés után diagnosztizáltak mellrákot, de addigra már áttétei is voltak, és két hónappal később meghalt. A donor jobb veséjét megkapó páciens, egy 32 éves férfi transzplantált veséjében 2011-ben fedeztek fel mellrákos sejteket. A vesét kivették, a beteg abbahagyta az immunrendszerét gyengítő gyógyszerek szedését és kemoterápiát kapott. A kezelés sikeresnek bizonyult, tíz évvel a transzplantáció után a férfi továbbra is daganatmentes.
A kutatásban részt nem vevő Lewis Teperman New York-i transzplantációs szakértő szerint "nagyon-nagyon szokatlan eset", hogy egy donor szervének átültetésével rákot adjon át a transzplantált páciensnek. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezzék, egy a tízezerhez és öt a tízezerhez között van.
Az American Journal of Transplantation folyóiratban publikált tanulmányt ismertető Live Science-nek nyilatkozó Teperman hangsúlyozta, hogy a "szervellátás hihetetlenül biztonságos", mivel a donorok nagyon szigorú átvilágításon esnek át, beleértve a családban előforduló betegségek, köztük a rák feltérképezését. 
Az 53 éves nőt is alaposan megvizsgálták. Teperman szerint ugyanakkor még az ilyen alapos vizsgálattal is "lehetetlen mindent kiszűrni", és van egy nagyon csekély esélye annak, hogy egy donor észre nem vett betegségben szenved, amit átadhat. Ráadásul a transzplantált páciensben könnyebben fejlődhet ki a rák, ugyanis a kilökődés megakadályozására eleve olyan gyógyszereket szednek, amelyek legyengítik az immunrendszerüket, amiatt azonban az idegen rákos sejtek ellen sem tud védekezni a szervezetük.
A tanulmány szerzői megjegyezték: elképzelhető, hogy egy CT-vizsgálattal kimutathatták volna a rákot a donornál, de a gyakorlatban az a helyzet, hogy a rutin CT-k téves pozitív eredményt is kihoznak, és egészséges donorok kizárása ilyen téves diagnózis alapján tovább csökkentené az amúgy is szűkös donorszámot.
A kutatók megállapították, hogy a transzplantáltakra átvitt rákos megbetegedések száma nagyon alacsony, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi ellenőrzés megfelelő. A szakemberek azt javasolták, hogy amennyiben a rák átterjed a donorról egy transzplantált betegre, az orvosok vegyék fontolóra a donor szerveinek eltávolítását minden transzplantáltból.
2018.09.18 10:24

Ötvenezer éves oroszlánkölyköt találtak Szibériában

Publikálás dátuma
2018.09.17 16:16

Fotó: YouTube/The Siberian Times/
Egy ötvenezer éves barlangi oroszlánkölyök tökéletesen megőrzött tetemére bukkantak a szibériai Jakutföldön - írta az MTI.
A kölyök egy hónapos lehetett, amikor elpusztult, még túl fiatal volt ahhoz, hogy kinyissa szemét - idézte Valerij Plotnyikov orosz tudóst a Siberian Times című napilap honlapja.  A kutatók a Szpartak nevet adták a barlangi oroszlánkölyöknek, amelyről feltételezik, hogy testvére lehet a tavaly megtalált hasonló leletnek, amely a Borisz nevet kapta.  
Néhány héttel korábban a jakutföldi nyári feltárások idején bukkantak Szpartak teljes tetemére. 
"A lágy szövetek, a bundája és hosszú farka teljesen érintetlen. Feltételezések szerint fiú- vagy lánytestvére lehet a nagyon közeli helyszínen tavaly talált leletnek"
- mondta Plotnyikov.
 A jakutföldi tudósok svéd, amerikai és brit kollégáikkal folytatják a tetem vizsgálatát. Mind Borisz, mind Szpartak tetemét tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai örökfagy. A kölykök maradványai jobb állapotban vannak, mint a térségben három éve talált két másik fiatal barlangi oroszlánok tetemei. Amikor tavaly Borisz tetemére bukkantak, Albert Protopopov kutató úgy vélekedett, hogy a lelet növeli a reményét annak, hogy kihalt fajokat klónozással életre keltsenek.
2018.09.17 16:16
Frissítve: 2018.09.17 16:28