Választási gázkedvezmény - Kifogott Lázáron

A kancelláriaminiszter a kormányinfón szinte semmit nem talált el a nem sokkal utána megjelent gázárkedvezmény-rendeletből.

A lakossági gázfogyasztók 12 ezer, a 20 köbméteresnél kisebb közös mérőre kötött fogyasztók 24 ezer, a 20 köbméter feletti közös mérősök pedig 120 ezer forint jóváírásban részesülnek – derült ki a Magyar Közlöny csütörtök délutáni számából, alátámasztva a nepszava.hu aznap délelőtti értesüléseit.

A tervezet tisztázza: a gázárkedvezmény - számításunk szerint körülbelül 38 milliárdos - forrása az állami nagykereskedőnél (az MVM-tulajdonú MFGK-nál) az elmúlt évek során beszerzési áraik esése és eladási áraik szinten maradása nyomán összegyűlt többlethaszon. Eme, szakértők által mintegy 150 milliárdra becsült „passzív időbeli elhatárolásból” a szükséges – a rendeletben pontosan meg nem jelölt mértékű – összeget az MFGK-nak jövő hét keddig át kell utalnia a lakosságot ellátó NKM Nemzeti Közművek számlájára, utóbbinak pedig azt további három munkanapon belül jóvá kell írnia a lakosság számára. Az egy hét múlva kiállított számlákban tehát a csökkentésnek vagy meg kell jelennie, vagy – értesülésünk szerint – azt levonják a lejárt tartozásból. Ez kevéssé vág egybe a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak a rendelet megjelenése előtt a kormányinfón tett kijelentésével, miszerint a kedvezményt „a második negyedévi számlában írják jóvá”.

A távhő esetében bonyolultabb a helyzet, így nem véletlen, hogy tegnap nem jelent meg a rendelet távfűtéses „párja”. Tegnap Lázár János is célzott erre, mondván: a távhőcégekkel, illetve a helyhatóságokkal Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter tárgyal. Úgy tudjuk: a – számításaink szerint közel 8 milliárdos – távhőtámogatás forrása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által felügyelt évi mintegy negyvenmilliárdos kassza, amit a lakosságon kívüli fogyasztóktól kilowattóránként 80 fillérnyi „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj” formájában szednek össze. (Formailag ez is egy MVM-leányvállalat, az áramrendszert irányító Mavir költségvetésében jelenik meg.)

A gázárkedvezmény forrásául szolgáló MVM-es kassza azért halmozódhatott fel, mert az Orbán-kabinet az elmúlt három év során nem érvényesítette a lakossági díjakban a nemzetközi energiaárak zuhanását. A tételt az MVM-nek először 2016-ban kellett külön soron nyilvántartania, ami akkor mintegy ötvenmilliárd forintra rúgott. Szakértők szerint ugyane soron 2015-ben jóval több - közel százmilliárd – gyűlt össze, bár azt akkor nem kellett külön nevesíteni. A kassza, bár mérsékeltebb ütemben, de tavaly is bővülhetett. Ebből kiszámítható, hogy az MVM-nél még bőven marad a lakossági díjak szinten tartására visszavezethető tartalékból, vagyis az Orbán-kabinet most az árcsökkentés elodázásából származó profit kevesebb mint harmadát engedte át a lakosságnak. A rezsit ráadásul saját 2013-2014-es gyakorlatuktól eltérően nem díjmérsékléssel, hanem egy, a választások napjára időzített, nagyjából nullás számla formájában csökkentik. Ehhez képest az MSZP korábbi számításai szerint az MVM-nél felgyűlt teljes tartalék átengedése a lakosságnak átlagfogyasztásig azonnali 32 százalékos gáz-, valamint 10-10 százalékos áram- és távhődíjcsökkentést tenne lehetővé. Ráadásul az energia-luxusprofit más kasszákat is feltöltött.

Önveszélyes rezsimatek

Lázár János ismét igyekezett úgymond „számokkal” alátámasztani a Fidesz rezsipolitikáját. Ám – saját, illetve a kormánypárt más elöljárói szokásához híven – hétről hétre távolabb kerül a tények talajától. Most azt közölte: a gáz a lakosságnak 2008-ban 100, 2010-ben 108, 2017-ben pedig 87 forintba került. Ezzel szemben a KSH szerint a vezetékes gáz 2008-ban köbméterenként 93, 2010-ben 115, 2017-ben pedig 101 forintra rúgott. (Mellesleg pedig a csúcspontot 136 forinton 2012-ben, az Orbán-kabinet alatt érte el.) Ma tehát valójában jóval drágább a gáz, mint - a Lázár János által bizonyára elrettentő példaként felemlített – 2008-ban. 2002 és 2008 között pedig még ennél is kevesebbe került. Ezek után az se meglepő, hogy Lázár János két hete még 113,5 forintos jelenlegi gázárat említett. Ehhez képest tudvalévő: a lakossági gázárakon 2014 óta az Orbán-kormány a nemzetközi tőzsdék zuhanása ellenére egyáltalán nem módosított. Ilyen változások csak a Fidesz-kommunikációs csapatban által Lázár János elé tett papíron léteznek.

Lázár János tegnapi, előzetes közlései kevés átfedést mutatnak a végül megjelent rendelettel. A csökkentés forrásaként a közműhivatal által „rendelkezésre bocsátott”, negyvenmilliárdos kasszát jelölte meg. A MEKH-nek ugyanakkor nincs külön „kasszája”, a rendelet, illetve az értesüléseink szerint a kedvezmények forrása az MVM. Lázár János a távfűtés esetében félmillió lakossági fogyasztóval és hatmilliárdos forrásszükséglettel számol, pedig a MEKH által legutóbb közölt 654 ezres lakossági távhőfogyasztó-számból harmadával magasabb összeg adódik.

A kancelláriaminiszter megismételte: a lakossági tűzifatámogatás jelenleg négymilliárdos keretét – központi költségvetési forrásból - egymilliárddal emelik. Hozzáfűzte: egyelőre a jelenlegi keret se fogyott ki. Ehhez képest környezetvédő szervezetek – az egyre terjedő, rákkeltő lakossági hulladékégetés miatt - egybehangzóan eme keret többszörösét tartanák szükségesnek, számos további intézkedés mellett. Az egymilliárd forintos támogatás-emelés lapunk számításai szerint a tüzelőre Magyarországon elköltött összeg kevesebb mint egy százalékára rúg. A tűzifa ára - a többi közművel szemben - 2010 óta 33, a briketté pedig 43 százalékkal emelkedett.

A többi – így az áram- és megújulóenerga-alapú – fűtési módra semmilyen kedvezmény nem vonatkozik.

A szakértők óvatosak Lázár napelemtervei kapcsán

"Az időjárásfüggő megújuló erőművek nem képesek hozzájárulni a villamosenergia-ellátás biztonságához" - hangsúlyozta tegnap Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a HG Media "Fókuszban: az energetika forradalma" című konferenciáján. Kérdésünkre ugyanakkor ennek tükrében nem kívánta véleményezni Lázár János kancelláriaminiszter ama kijelentését, hogy - kifejezetten az árambehozatal lenullázása végett - hosszú távon a hazai áramtermelés felét nukleáris, felét pedig napelem-alapra helyeznék. A kormányfelvetés a konferencián se merült fel, ugyanakkor a panelbeszélgetésen részt vevő szakértők egyetértettek: az ellátás folyamatosságának fenntartása végett más - például az esti fogyasztási csúcs esetén beindítható - erőműtípusokra is szükség van. A nagyarányú áramimportot - ami a február végi-március eleji terhelési csúcsok idején a szokásos 30 százalékról 50 közelébe ugrott - az államtitkár és minisztere, Süli János is erősen kifogásolta. Aszódi Attila olyan időszakokat is említett, amikor a hazai rendszer tartalékai a kötelező szint alá futottak. Mindezek nyomán kiálltak a Paks 2-es fejlesztés mellett, ami Süli János szerint a legolcsóbb áramot termeli majd. Orbán Tibor, a Főtáv Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese kiemelte: miközben a panelkorszerűsítések leálltak, 2014 óta egyre több -elsősorban üzleti- ügyfél csatlakozik a távhőrendszerekhez.