Napfény - Van, hogy csak a védekezés marad

Publikálás dátuma
2018.03.10. 15:14
Illusztráció: pexels.com
A bőrtípusunktól függ, hogyan kell felkészülnünk, majd pedig milyen óvintézkedésekkel mennyi időt tölthetünk a napon – mondta dr. Torma Katalin, az Oxygen Medical bőrgyógyász szakorvosa a Népszavának.

Már a március első erősebb napsugarainak megjelenésekor el kell kezdeni fényvédőt használni. Ez eleinte nem kell, hogy magas legyen, többnyire elég az a 15-20 faktor, amennyi az arckrémekben van. Később aztán, ahogy erősödik a nap vagy sokat éri a bőrünket, magas faktorszámú készítményeket is kell használni.

Tudta?
A fényvédőkrém és a naptej ugyanaz.

Minden a bőrtípustól függ

Az egészen világostól a kreolig hatféle bőrtípus létezik, ami meghatározza a napon tölthető időt, a védekezésre használt naptej faktorszámát. A bőrgyógyász arra figyelmeztet, hogy akinek nagyon fehér a bőre, ne is próbáljon barnulni, mert nem fog sikerülni, viszont megégeti és foltossá teszi a bőrét. Az ilyen adottságú ember jobb, ha beletörődik, hogy 11 és 16 óra között, a legerősebb UV-sugárzás idején minél kevesebbet kellene a napon lennie, és mindig magas faktorszámú naptejet vagy fedőruházatot kell használnia. Rajta a fokozatosság sem „segít”, nem tudja hozzászoktatni a bőrét a naphoz. A többieknek, különösen azoknak, akik szépen le tudnak barnulni, de ha nem vigyáznak, leégnek, érdemes időben, már az első erősebb napsugarak idején 10-15 perces napozásokkal elkezdeni a bőr barnítását, mert hirtelen sokat senkinek sem célszerű a tűző napon lennie.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A szervezet számára nagyon fontos D-vitamin termelődéshez elengedhetetlen a napfény, amelyre tehát bőrtípustól függően mindenkinek szüksége van. Igaz, be lehet vinni kapszulában is, ezért ha valakinek nagyon fehér a bőre, sok az anyajegye, esetleg volt is bőrrák a családjában, nem javasolt, hogy közvetlenül érje a nap a bőrét. Ez nem azt jelenti, hogy nem tartózkodhat a levegőn, de nagyon kell vigyáznia.

A leégések növelik a bőrrák kockázatát, ami a mezőgazdasági dolgozóknál, útépítőknél vagy a hajósoknál is nagy. Az állandó napsugárzás ráadásul nemcsak a daganat kialakulásának veszélyét növeli, hanem tönkre is teheti a bőrt: hamarabb ráncosodik, pöttyös, foltos lesz. Ezért annak, aki szinte mindig napon van, védekeznie kell. Ez lehet hosszú ujjú ruha és sapka, ami azonban csak az orrig véd, ezért alatta a naptej a jó megoldás, amivel ne felejtsük el a füleket is bekenni – hívta fel a figyelmet a bőrgyógyász.

Szerző

Inkább sütő, mint mikró!

Publikálás dátuma
2018.03.10. 14:19
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock

Az emberek többsége rosszul használja ételek melegítésére a mikrohullámú sütőt, ezzel komolyan veszélyezteti saját maga egészségét, és persze azokét is, akiket így megmelegített étellel kínál. A Stern  című német hetilap cikke szerint Alexander Prange, élelmiszerbiztonsági és mikrobiológiai professzor hívta fel a figyelmet a mikróban melegítés veszélyeire. A szakember többek között arra figyelmeztet, hogy a mikró nem melegít egyenletesen, a tányér közepén gyakran fele annyi a hőmérséklet, mint a szélén. Prange szerint a mikróban melegített ételt legalább 65 fokra kell hevíteni, ami maximális teljesítményre állítva, és a szokásos egy-két perces időnél hosszabb melegítéssel érhető el. A legjobb és legbiztonságosabb megoldásnak a sütőt nevezte.

A szakember kiemelte, a mikróban melegített, gyakran langyos, 30-40 fokos ételben nagyon könnyen elszaporodnak például a szalmonella-baktériumok. Prange hozzátette: kutatások bizonyították, hogy az otthoni fertőzések többségét a mikrohullámú sütőben helytelenül melegített ételek okozzák. Ugyanilyen fontos a professzor szerint, hogy a megmaradt ételt sosem szabad kint hagyni az asztalon, hanem a lehető leghamarabb be kell tenni a hűtőszekrénybe.

Szerző

Lassan, de biztosan színesedhet a tányérunk

Publikálás dátuma
2018.03.09. 18:17
Illusztráció: Shutterstock
Hamarosan tele lesz a piac medvehagymával és hónapos retekkel, amelyek vitamingazdagságukkal feltöltik a vitaminraktárainkat és színesítik az ételeinket. Ha meglátjuk ezeket a zöldségeket a piacon, csapjunk le rájuk, mert rövid a szezonjuk - mondta Shenker-Horváth Kinga a Népszavának.

Lassan, de biztosan megérkezik a tavasz, előbb-utóbb zöldül a természet és elkezdenek teremni azok a zöldségek, később gyümölcsök is, amelyekkel a szervezetünk télen lemerült vitaminraktárai feltölthetők lesznek. Ilyen például a tavasz egyik első hírnöke, a március-áprilisban termő medvehagyma. Úgy tartják, arról kapta a nevét, hogy a medvék a téli álmukból felébredve ennek segítségével kapnak erőre. Ha nekik segít, nekünk is érdemes fogyasztani a fokhagyma illatának és a snidling ízének jegyeit is magán viselő növényt – ajánlotta a dietetikus. A számos jótékony hatással bíró, a szerves kénvegyületektől intenzív illatú és ízű medvehagyma kedvezően befolyásolhatja a vérnyomás és a vérzsír értékeket, fokozza az emésztőrendszer működését, magas C-vitamintartalmával erősíti az immunrendszert.

Hagyományok
A népi orvoslás szerint krónikus hasmenés, de szorulás ellen is jó hatású, fokozza az étvágyat, enyhíti a szédülést, a fejfájást, tisztítja a vért, a vesét és a húgyhólyagot. Ahogy általában a hagymafélék, nyugtatja az idegrendszert és női problémák, illetve változó kori panaszok esetén is segít. Alkalmazható felső légúti megbetegedések megelőzésére, illetve a tünetek enyhítésére. Tudományos megfigyelések szerint lassítja az érfalban a koleszterin lerakódások kialakulását, javítja a végtagok keringését – írja a HáziPatika

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Leveleit tavasszal, virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Könnyen összetéveszthető az emberi fogyasztásra alkalmatlan, sőt mérgező májusi gyöngyvirággal, illetve az őszi kikericcsel, de a megkülönböztetésükben segít a medvehagyma jellegzetesen erős fokhagymaillata. Ételbe keverve ezt elveszti, és csak a kellemes aromája marad. Nyersen feldarabolva vajas kenyérre szórva vagy salátákhoz keverve is fogyasztható, de fűszerezhetünk vele leveseket, burgonyás ételeket, készíthetünk belőle krémlevest, pestót vagy a spenóthoz hasonlóan főzeléket is.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Hamarosan találkozhatunk a hónapos retekkel is, ami szintén sok C-, B-vitamint és ásványi anyagot - vasat, ként, káliumot, kalciumot és foszfort - tartalmaz. A medvehagymához hasonlóan a kéntartalmú vegyületektől kicsit csípős az íze, és jótékony illóolajokkal rendelkezik. Ennek köszönhetően a népi orvoslásban is előszeretettel használták: légúti betegségek tüneteinek enyhítése mellett segíti az epe- és gyomornedvek elválasztását.

"Reggel méreg, délben étek, este orvosság"
A hónapos retek a káposztafélék családjába tartozó növény, amely nemcsak nyersen, hanem párolva, főzeléknek elkészítve is finom. A távol-keleti országokban változatosan fűszerezik, önálló ételként, köretként is kedvelt eledel. Egy régi mondás szerint "a retek reggel méreg, délben étek, este pedig orvosság", de ez inkább az érzékeny gyomrúakra, illetve a nehezebben emészthető, több rostot és savat tartalmazó téli retekre vonatkozik. Igaz, éhgyomorra és magában tényleg nem jó enni. Zamata leginkább akkor érvényesül, ha hajszálvékonyra szeleteljük és például vajas kenyérre halmozzuk. A népi gyógyászat szerint számos gyógyító hatással rendelkezik: illóolaja serkenti az epe termelődését és a kiürülését, máj- vagy epehólyag-gyulladás esetén gyorsítja a gyógyulást. Antibiotikus, nyákoldó hatásával hozzájárul a köhögés, rekedtség, megfázásos betegségek, légúti betegségek gyógyításához. Anyagcsere-fokozó hatása révén étvágyjavító és emésztést szabályzó szerepe van – olvasható a Vitalitás magazinban.

Jobb a friss

Az üvegházi termesztésnek, a gyors fuvarozásnak és a korszerű tárolási lehetőségeknek köszönhetően manapság szinte mindenféle zöldség és gyümölcs bármikor elérhető, ennek ellenére célszerű szezonális növényeket választani, mert egyrészt finomabb a friss, másrészt a rövidebb szállítási idő és távolságok, valamint a tárolás hiánya miatt kevesebbet veszít a vitamin- és ásványianyag-tartalmából – mondta Shenker-Horváth Kinga. Ez különösen nyáron, a nem utóérő zöldségek és gyümölcsök – eper, cseresznye, málna, stb. – ízében jelent óriási, érezhető különbséget. Ráadásul minden zöldség és gyümölcs a szezonjában a legolcsóbb, és ha nem utaztatjuk sokat a növényeket, a környezetünkre is tekintettel vagyunk. Szezonális élelmiszerekkel lehet igazán változatossá tenni az étrendünket, hiszen minden hónapban más alapanyagból készíthetünk ételeket.

Sokat hallani manapság, hogy a zöldségek, gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma a töredéke a korábbiaknak, öt almát is meg kellene enni ahhoz, hogy annyi vitaminhoz jussunk, mint a nagyanyáink idejében szedett egy darabból lehetett. A dietetikus szerint ez túlzás, bár tény, van némi, nagyjából átlagosan 20 százalékos tápanyagcsökkenés, de még mindig a zöldségek és a gyümölcsök a legjobb vitamin- és ásványianyag forrásaink. Folynak kutatások ezzel kapcsolatban, azonban nehéz összehasonlítani az értékeket, hiszen a növények tápanyagtartalma számos tényezőtől függ. Ilyenek például az éghajlat, a termőföld, az öntözési, a szüretelési és a tárolási mód, a szállítás távolsága, de akár az adott növény fajtája is, hiszen almából, körtéből is többféle van.

Ha meglátjuk a friss zöldségeket a piacon, érdemes lecsapni rájuk, mert rövid ideig teremnek, ne halogassuk: a szezonjukban élvezzük ki az ízüket és a hatásaikat – ajánlotta Shenker-Horváth Kinga.

Szerző
Témák
zöldség tavasz