Wittinghoff Tamás: rosszabb mentális állapotban vagyunk, mint 28 éve

Publikálás dátuma
2018.03.10. 06:04
Fotók: Tóth Gergő
Egyre nagyobb az elvárás a választók felől, hogy az ellenzéki pártok emelkedjenek felül a saját érdekeiken – mondja Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.

A rendszerváltáskor pedig az volt az álmunk, hogy egyszer egy olyan országban fogunk élni, ahol a tehetség számít, ahol nem a haverok, a hűbéresek vagy családtagok gazdagodnak.

- Évek óta azt mondja, hogy csak akkor lehet leváltani, vagy legalább megszorítani a Fideszt, ha létrejön a "Hegylakó-projekt", azaz minden választókörzetben csak egy ellenzéki jelölt marad a kormánypártival szemben. Nem valószínű, hogy ez összejön a választásig hátralevő kevesebb, mint egy hónapban.

- Több, mint négy éve ezt mondom. A 2014-es országgyűlési választáskor a Fidesz gyakorlatilag mindenhol nyert, mi viszont a Budaörs Fejlődésért Egyesület színeiben, ugyanebben az évben, októberben minden budaörsi választókörzetben megvertük a kormánypárti jelöltet, volt, ahol 80 százalékos eredménnyel. Ha ezt települési szinten meg lehet csinálni, akkor országosan is. Egyébként már 2010-ben is ezt próbáltam elmondani a helyi ellenzéki pártoknak, nem hallgattak rám, a képviselő-testületben akkor kisebbségbe kerültem. 

 - Hódmezővásárhely után egyre többen ezt mondják.

- Az ellenzéki pártok történelmi felelőssége, hogy ennyi idő alatt nem sikerült ezt a kérdést megoldaniuk. Nem akarok egyesével kiemelni senkit, nem az a célom, hogy tovább osszam azt, amit szorozni kellene.

- Nyilván a megoldás hiányában közrejátszanak a különböző pártok önös érdekei és egyébként is azt mondják, hogy nincs 106 Márki-Zay Péter, vagy éppen Wittinghoff Tamás. 

- Ki tudott Márki-Zayról fél évvel ezelőtt? Vagy ki tudott Kész Zoltánról, Veszprémben? Valóban nekem is azt mondták országosan ismert közvélemény-kutatók, hogy oké Tamás, te itt vagy x éve, neked könnyű. Pedig az országban rengeteg kulturált, értelmes, jó megjelenésű, a társadalom és a pártok számára is elfogadható szakember van. Közös miniszterelnök-jelöltre is szükség lett volna, a szándék nem volt meg hozzá. Azt az érvet nem fogadom el, hogy ne lett volna alkalmas jelölt.

- Ön a nyilvánosság előtt támogatta Karácsony Gergelyt, sőt tagja az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje tanácsadó-testületének is. Megérte mellé állni, főleg, hogy a ’19-es budaörsi polgármester-választáson is a favoritnak számít?

- Sunnyogni mindig egyszerűbb. Az egész Kádár-rendszer arra épült, hogy ha nem nyitom ki a számat, nem lesz bajom, ha nem lógok ki a sorból, akkor a fűnyíró-elv alapján nem vágják le a fejem. A rendszerváltáskor pedig az volt az álmunk, hogy egyszer egy olyan országban fogunk élni, ahol a tehetség számít, ahol nem a haverok, a hűbéresek vagy családtagok gazdagodnak. Én mérnökként dolgoztam a rendszerváltásig, jó munkám volt, amit szerettem, de hittem, hogy lehet ez egy jobb ország. Most sokkal rosszabb mentális állapotban vagyunk, mint 28 éve. Gyűlöltem a Kádár-rezsimet, ami hazug, a végén puha, de diktatórikus rendszer volt. A maiban azonban sokkal többet lopnak, sokkal több dolgot fojtanak el, gátlástalanul gyakorolják a hatalmat. Legalább a kampányukban őszinték: nekik Magyarország az első, látjuk, hogy a nagyrészét már el is vitték.

 - Miért nem Vona Gábort támogatja például? 

- Sokan mondják, hogy a Jobbik középre orientálódik, saját maguk korábbi nézeteit is felül tudják bírálni. Én is hiszek abban, hogy tudnak változni az emberek, de ennek azért hagynék időt. Nem tudom elfelejteni például Toroczkai Lászlót és hasonló figurákat, amit ők a világról gondolnak nagyon távol áll tőlem. Karácsony a legmegnyugtatóbb, legkiegyensúlyozottabb, legkooperatívabb, legempatikusabb miniszterelnök-jelölt. Zuglói polgármesterként olyan gyakorlatokat is bevezetett, amelyek foglalkoznak a kiszolgáltatott rétegekkel. Össze tudja hozni a különböző oldalon álló embereket. 

 - A Jobbik nélkül van esély az ellenzéki győzelemre?

- A Jobbik erős pártként sok mandátumot fog szerezni, valószínűleg az Orbán Viktorral szemben állók közé kell sorolni őket, ezért szükség van az ő szavazóikra is. Valós veszélynek tartom ugyanakkor, hogy ha nem lesz elegendő szavazata a jelenlegi kormánypártnak, akkor a Jobbik összeáll velük.

 - Ezt valószínűleg kikérne magának Vona Gábor.

- Ha a Jobbik mondjuk 22 százalékot ér el, a rajtuk kívüli ellenzék pedig 30-at, akkor a Fidesz egyedül nem tud kormányt alakítani. Kivel állnának össze? A Jobbik halála lenne az összeborulás, de az is nehéz döntés, ha mondjuk Karácsony Gergely mellé kellene állniuk. Ha bölcsek lennének, azt mondanák oké, legyen Karácsony, de kívülről támogatjuk, feltételekkel: szakértői kormány és a jogállami intézményeket, alkotmányt helyre kell állítani. Ezek után közösen létre kell hozni egy olyan alkotmányt, amely minden magyar állampolgár számára elfogadható és egy olyan választójogi törvényt, amely megfelel a több párti demokrácia feltételeinek. Nem hat hónap, de nem is négy év múlva pedig egy új választást kiírni, ahol mindenki megméretteti magát, normális játékszabályok mellett. A helyükben ezt tenném, de soha nem akarok a Jobbik helyében lenni.

- Aktív Facebook-felhasználó, több ellenzéki pártról is elmondta már markáns véleményét. Ennek van hatása?

- A kvóta-népszavazás idején egy helyi televíziónak nyilatkoztam, a felvételt pedig rengetegen megosztották a Facebookon. Kevesebb, mint 24 óra alatt több mint százezren látták és meglepetésemre sok fideszes szavazó is azt kommentálta, hogy érdemes megfontolni az érveimet. Ma már nem szeretnék senkit kritizálni az ellenzéki oldalon. Mindig akkor szólaltam meg bármelyik párttal kapcsolatban, amikor azt láttam, képtelen felfogni, hogy az ő érdekükkel szemben mi az országé. A nagyon megrögzött hívek között még mindig sokan nem értik, de most már egyre nagyobb az elvárás a választók felől, hogy emelkedjenek felül a pártérdekeken. Ha nem, akkor nagyon megbünteti őket a társadalom. Akik most azon vitatkoznak, hogy kinek hány százaléka lehet és gyilkolják egymást, a mostani hatalom maradása esetén már azon mehetne a diskurzus, hogy Czeglédy Csabához hasonlóan felső, vagy alsó ágyat kapnak-e a börtönben. Nekem nincsenek egyéni ambícióim vagy érdekeim. Hacsak az nem, hogy egy normális országban szeretnék élni. Sokan kerestek meg az elmúlt években, több oldalról, hogy legyek aktívabb a nagy politikában. Mindenkinek azt mondtam – és nem tévedtem nagyot –, ebben a kavarodásban nem lenne miért.

- Karácsony a napokban hirdeti meg az árnyékkormányát. Adott esetben az ő hívására sem vállalná az országos politikát?

- Amikor Karácsony bejelentette, hogy miniszterelnök-jelöltként megméretteti magát, akkor küldtem neki egy sms-t, amiben leszögeztem, hogy mindenben támogatom, amiben pedig tudok, segítek. Semmilyen pozícióra nem fogok bejelentkezni, nincsenek olyan céljaim, hogy az itteni feladataimon túl mást is tegyek, de ha erre az igény felmerül, szívesen segítek. 

 - Valóban vége lehet az önkormányzatiságnak Fidesz-győzelem esetén?

- Nem is kell jövőidőben beszélnünk. Katasztrófa, ami az elmúlt 8 évben történt az önkormányzatokkal. Nem szeretnék abban találgatni, ötleteket adni, hogyan fogják még jobban kiüresíteni, felszámolni az autonóm szervezeteket. Az önkormányzatok ma sem gazdasági, sem döntési kompetenciában nem úgy működnek, ahogy egy modern Európai Uniós országban kellene. Nem is az a kérdés, hogy a Fidesz mit tud még tönkretenni, hanem az, hogyan lehet ezt megakadályozni.

 - Közben még mindig tart a Budaörs kontra magyar állam per.  

- A per oka az volt, hogy az állam szolidaritási adót vezetett be, amely a várost aránytalan mértékben sújtotta. Ugyanis a 2017-es központi költségvetésben szereplő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás előirányzata 21,3 milliárd forint, amelyből Budaörsre 2,3 milliárd forint jutott. Ez törvénysértő mértékű pénzelvonás, melyet első fokon a bíróság ki is mondott. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, hogy ilyen kérdésben csak az Alkotmánybíróság dönthet. Akihez közvetlenül az önkormányzat nem is fordulhat. Ez jogi nonszensz! A Kúriához fordultunk felülvizsgálatért, de ők mélyen hallgatnak.

NÉVJEGY
1984-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát. A rendszerváltásig tervezőmérnökként vízellátó és szennyvízkezelő rendszerek, környezetvédelmi beruházások tervezésével foglalkozott. 1991. februárjában választották először Budaörs város polgármesterévé. Sokáig az SZDSZ színeiben politizált, 2010 óta a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjeként kap bizalmat a választóktól.



Szerző

Semjén az új Rogán

Publikálás dátuma
2018.03.10. 06:03
Fotó: Magyar Nemzet
Semjén Zsolt kormányfő-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke súlyosan megsértette a vadászetikát vagy pedig nem bontotta ki az igazság minden részletét – ez következtethető ki a kereszténydemokrata politikus szavaiból, amelyekkel egy svédországi helikopteres luxusvadászatot igyekezett megmagyarázni.

A Magyar Nemzet írt arról, hogy Semjén 2012 óta évente jár Svédországba vadászni, és egy-egy ilyen túra költsége 4-5 millió forintra rúgott. A lap fotót és egy egy kis videofilmet is bemutatott: Semjén egy elejtett rénszarvas és két siketfajd mellett pózol, látható továbbá egy helikopter is, amely egy nyakánál fogva fellógatott döglött állatot szállít. A cikk szerint Semjén extra kívánságai miatt kerültek milliókba az utak: bérelt helikopterrel járt vadászni, és előfordult, hogy egy egész, körülbelül 40 fős hotelt béreltek ki neki és társaságának. (Nem ez a kormány első helikopteres ügye. Mint emlékezetes, 2016-ban a később bezáratott Népszabadság derítette ki: Rogán Antal és családja helikopterrel utazott egy lakodalomba, amit először letagadott a propagandaminiszter.)

Fotó: Magyar Nemzet

Fotó: Magyar Nemzet

Semjén egyik vadászfotójának hátterében látható helikoptert lapunk beazonosította: ez a HeliAir Sweden flottájába tartozó Aérospatiale AS 350 BA típusú gép, amellyel gyakorta szállítanak vadászokat a rénszarvas élőhelyéül számító Hemavan és Ammarnäs vidékére. A helikopteres cég honlapja szerint városnéző szolgáltatások esetén is óránként 250 ezer forintnyi koronát kérnek el a gép bérletéért. Jávorszarvasra nagyjából egymillió forintnyi koronáért lehet vadászni – ebben benne van a négynapos vadászat és egy bika kilövésének az ára –, de ezen felül kell kifizetni például a trófea preparálásának és szállításának költségeit, illetve van, ahol a kísérővadász díját is. Ráadásul ha több vadat is ejt a vadász, úgy a jávorszarvasbika vagy siketfajd esetében újabb 300-400 ezer forintnyi koronát kell fizetni lődíjként. Nem aprópénz a szállodabérlés sem: a Hemavan környéki hotelekben nagyjából 50 ezer forintnyi koronában kerül egy éjszaka egy személynek. A megkérdezett vadászok különösebb extrák nélkül is legalább 3-4 millió közé lőtték be egy ilyen többnapos, helikopteres vadászkaland árát.

Vagyonbevallása a politikus ismert, legális jövedelme havi 1,1 millió forint, megtakarítása pedig 5,5 millió forint.

Semjén Zsolt lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre. A kormányszócső Origo ugyanakkor közzétett egy cikket, amelyben forrás megjelölése nélkül azt írták: Semjén családlátogatás miatt járt Svédországban, és csak kísérőként vett részt egy vadászaton, a helikoptert pedig kizárólag az elejtett állat szállításához vették igénybe. „Nem én helikopterezek, hanem a jávorszarvas. A lejárató cikk többi ferdítését is szépen helyreteszi az Origo” – kommentált Semjén a Facebook-oldalán. Ami azért is meglepő, mert a fotókon nem jávorszarvas hanem rénszarvas mellett pózol a politikus.

Az tény, hogy a képeken Semjén kezében nincs fegyver, ám a lapunk által megkérdezett vadászok – akik csak név nélkül mertek nyilatkozni – valószínűtlennek nevezték, hogy egy kísérő győzelmi pózban fotózkodjon lelőtt állattal. Márpedig ez több fotón is látható, és az egyik videón a terítékhez igazgatja a két kilőtt siketfajdot, ami egy kísérőtől igen súlyos bárdolatlanság lenne. Az tehát kifejezetten furcsa lenne, ha épp az Semjén Zsolt venné semmibe a vadászetikettet, aki az Origo szerint az ország fővadásza, a Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) egy vezetője, és akit a nemzetközi vadászati világban jól ismernek.

S ha már etikett: Semjén az egyik fotón az elejtett rénszarvas nyakán térdel. "Nem szép látvány” – mondta erre az egyik megkérdezett vadász, aki szerint a lelőtt vad tisztelete megadásának régóta kialakult, szigorú szokásai vannak. Az ilyesfajta „győzelmi” pózolás európai vadászok között finoman szólva is visszatetsző, de manapság a valamivel engedékenyebb afrikai vadásztatók is rászólnak ezért a magáról megfelejtkezett vadászra.

Témák
Semjén vadászat

Légimentés magyar módra - Használt "új" gépekkel az életünkért

Publikálás dátuma
2018.03.10. 06:01
BESZERZÉS Versenyeztetés nélkül venne a kabinet 7–14 éves helikoptereket. A norvég légimentők levetett flottája kerülhet Magyaro
Közbeszerzés nélkül venne a kormány idős mentőhelikoptereket, amelyek ráadásul szakemberek szerint nem is megfelelőek mostani állapotukban.

Használt norvég helikopterekkel „fegyverzi fel” a légimentőket a kormány. Információink szerint heteken belül szolgálatba állhat a bérelt osztrák gépek helyett az a kilenc helikopter, amelyet közbeszerzés nélkül vásárol a kabinet a norvég légimentéstől. Úgy tudjuk, ezek a gépek a belügyminisztérium szervezésében kerülnek az országba. A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. pilótái attól tartanak, hogy ez egyúttal azt is jelenti: a teljes légimentést bekebelezi Pintér Sándor tárcája.

Hétfőn kért a kormány a honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülésén több mint 600 milliárd forint értékű vásárlásra menetességet a közbeszerzési törvény hatálya alól. A Magyar Nemzet információi szerint e csomag része volt a mentőhelikopterek beszerezése is. Információik szerint az is eldőlt már, hogy a norvég légimentők 7-14 éves, EC135P2 és P2+ típusú helikoptereit vásárolnák meg. Lapunknak a MNO információit a légimentők munkatársai is megerősítették, és egyben jelezték aggályaikat. Mint mondták, a kilenc gép a skandináv országban megszokott rendkívüli időjárási viszonyoknak megfelelően felszerelt. „Ha ezzel mi repülni akarunk és belekerül a felszerelés, akkora túlsúlya lesz a gépnek, hogy legfeljebb egy három kilós gyereket lehet már csak szállítani.” – állította egyikük. Forrásaink azt is tudni vélik, hogy ezek a helikopterek már március végén megérkezhetnek. A pilóták aggódnak azért is, mert a Norvégiából érkező helikopterek szervizelése nehézkes lesz. Ráadásul – mondták – ha a BM kötelékébe kerülnének, sokan elveszthetnék munkájukat, mert ott 55 év felett már nem lehet szolgálatot teljesíteni.

Mint emlékezetes: a hazai légmentés 2006 óta bérel egy osztrák cégtől hét darab EC135T2 helikoptert, az eredeti megállapodást tíz évre szólt. Ennek lejárta előtt többféle megoldási javaslatot is előkészített az egészségügyért felelős államtitkárság a kormánynak. Az egyik szerint meghosszabbították volna az osztrák szerződést, a másikban használt helikopterek vásárlását javasolják, erre akkor 9 milliárd forintos forrásigényt jelöltek meg. Végül a kormány 2015-ben kiírt egy nyílt közbeszerzési pályázatot a hazai légimentés további működtetésére, de azt 2016 februárjában, váratlanul, a tender beadási határidejének napján visszavonták és határozatlan időre meghosszabbították az osztrák céggel a szerződést. Azaz a kormány már ekkor mellőzte a mentőhelikopterek beszerzésénél a közbeszerzést.

A Népszava az egészségügyi kormányzattól és a Légimentő szolgálattól is szerette volna megtudni: miért közbeszerzés nélkül vásárolják a gépeket? Pontosan ki a vásárló, a magyar állam, a Légimentő Kht. vagy más? Bevonták-e a légimentőket, vagy más légimentési szakembert a vásárlás előkészítésébe? Ki üzemelteti ezeket a gépeket, ha megérkeznek? Van-e hazai szerelő kapacitás az új gépekhez? Hogyan orvosolják a gépek felszereltsége okozta súly problémát? Mi lesz a sorsuk a most még a légimentésben dolgozó 55 év feletti pilótákkal? Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Szerző