interjú;Budaörs;Wittinghoff Tamás;

Fotók: Tóth Gergő

- Wittinghoff Tamás: rosszabb mentális állapotban vagyunk, mint 28 éve

Egyre nagyobb az elvárás a választók felől, hogy az ellenzéki pártok emelkedjenek felül a saját érdekeiken – mondja Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.

A rendszerváltáskor pedig az volt az álmunk, hogy egyszer egy olyan országban fogunk élni, ahol a tehetség számít, ahol nem a haverok, a hűbéresek vagy családtagok gazdagodnak.

- Évek óta azt mondja, hogy csak akkor lehet leváltani, vagy legalább megszorítani a Fideszt, ha létrejön a "Hegylakó-projekt", azaz minden választókörzetben csak egy ellenzéki jelölt marad a kormánypártival szemben. Nem valószínű, hogy ez összejön a választásig hátralevő kevesebb, mint egy hónapban.

- Több, mint négy éve ezt mondom. A 2014-es országgyűlési választáskor a Fidesz gyakorlatilag mindenhol nyert, mi viszont a Budaörs Fejlődésért Egyesület színeiben, ugyanebben az évben, októberben minden budaörsi választókörzetben megvertük a kormánypárti jelöltet, volt, ahol 80 százalékos eredménnyel. Ha ezt települési szinten meg lehet csinálni, akkor országosan is. Egyébként már 2010-ben is ezt próbáltam elmondani a helyi ellenzéki pártoknak, nem hallgattak rám, a képviselő-testületben akkor kisebbségbe kerültem. 

 - Hódmezővásárhely után egyre többen ezt mondják.

- Az ellenzéki pártok történelmi felelőssége, hogy ennyi idő alatt nem sikerült ezt a kérdést megoldaniuk. Nem akarok egyesével kiemelni senkit, nem az a célom, hogy tovább osszam azt, amit szorozni kellene.

- Nyilván a megoldás hiányában közrejátszanak a különböző pártok önös érdekei és egyébként is azt mondják, hogy nincs 106 Márki-Zay Péter, vagy éppen Wittinghoff Tamás. 

- Ki tudott Márki-Zayról fél évvel ezelőtt? Vagy ki tudott Kész Zoltánról, Veszprémben? Valóban nekem is azt mondták országosan ismert közvélemény-kutatók, hogy oké Tamás, te itt vagy x éve, neked könnyű. Pedig az országban rengeteg kulturált, értelmes, jó megjelenésű, a társadalom és a pártok számára is elfogadható szakember van. Közös miniszterelnök-jelöltre is szükség lett volna, a szándék nem volt meg hozzá. Azt az érvet nem fogadom el, hogy ne lett volna alkalmas jelölt.

- Ön a nyilvánosság előtt támogatta Karácsony Gergelyt, sőt tagja az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje tanácsadó-testületének is. Megérte mellé állni, főleg, hogy a ’19-es budaörsi polgármester-választáson is a favoritnak számít?

- Sunnyogni mindig egyszerűbb. Az egész Kádár-rendszer arra épült, hogy ha nem nyitom ki a számat, nem lesz bajom, ha nem lógok ki a sorból, akkor a fűnyíró-elv alapján nem vágják le a fejem. A rendszerváltáskor pedig az volt az álmunk, hogy egyszer egy olyan országban fogunk élni, ahol a tehetség számít, ahol nem a haverok, a hűbéresek vagy családtagok gazdagodnak. Én mérnökként dolgoztam a rendszerváltásig, jó munkám volt, amit szerettem, de hittem, hogy lehet ez egy jobb ország. Most sokkal rosszabb mentális állapotban vagyunk, mint 28 éve. Gyűlöltem a Kádár-rezsimet, ami hazug, a végén puha, de diktatórikus rendszer volt. A maiban azonban sokkal többet lopnak, sokkal több dolgot fojtanak el, gátlástalanul gyakorolják a hatalmat. Legalább a kampányukban őszinték: nekik Magyarország az első, látjuk, hogy a nagyrészét már el is vitték.

 - Miért nem Vona Gábort támogatja például? 

- Sokan mondják, hogy a Jobbik középre orientálódik, saját maguk korábbi nézeteit is felül tudják bírálni. Én is hiszek abban, hogy tudnak változni az emberek, de ennek azért hagynék időt. Nem tudom elfelejteni például Toroczkai Lászlót és hasonló figurákat, amit ők a világról gondolnak nagyon távol áll tőlem. Karácsony a legmegnyugtatóbb, legkiegyensúlyozottabb, legkooperatívabb, legempatikusabb miniszterelnök-jelölt. Zuglói polgármesterként olyan gyakorlatokat is bevezetett, amelyek foglalkoznak a kiszolgáltatott rétegekkel. Össze tudja hozni a különböző oldalon álló embereket. 

 - A Jobbik nélkül van esély az ellenzéki győzelemre?

- A Jobbik erős pártként sok mandátumot fog szerezni, valószínűleg az Orbán Viktorral szemben állók közé kell sorolni őket, ezért szükség van az ő szavazóikra is. Valós veszélynek tartom ugyanakkor, hogy ha nem lesz elegendő szavazata a jelenlegi kormánypártnak, akkor a Jobbik összeáll velük.

 - Ezt valószínűleg kikérne magának Vona Gábor.

- Ha a Jobbik mondjuk 22 százalékot ér el, a rajtuk kívüli ellenzék pedig 30-at, akkor a Fidesz egyedül nem tud kormányt alakítani. Kivel állnának össze? A Jobbik halála lenne az összeborulás, de az is nehéz döntés, ha mondjuk Karácsony Gergely mellé kellene állniuk. Ha bölcsek lennének, azt mondanák oké, legyen Karácsony, de kívülről támogatjuk, feltételekkel: szakértői kormány és a jogállami intézményeket, alkotmányt helyre kell állítani. Ezek után közösen létre kell hozni egy olyan alkotmányt, amely minden magyar állampolgár számára elfogadható és egy olyan választójogi törvényt, amely megfelel a több párti demokrácia feltételeinek. Nem hat hónap, de nem is négy év múlva pedig egy új választást kiírni, ahol mindenki megméretteti magát, normális játékszabályok mellett. A helyükben ezt tenném, de soha nem akarok a Jobbik helyében lenni.

- Aktív Facebook-felhasználó, több ellenzéki pártról is elmondta már markáns véleményét. Ennek van hatása?

- A kvóta-népszavazás idején egy helyi televíziónak nyilatkoztam, a felvételt pedig rengetegen megosztották a Facebookon. Kevesebb, mint 24 óra alatt több mint százezren látták és meglepetésemre sok fideszes szavazó is azt kommentálta, hogy érdemes megfontolni az érveimet. Ma már nem szeretnék senkit kritizálni az ellenzéki oldalon. Mindig akkor szólaltam meg bármelyik párttal kapcsolatban, amikor azt láttam, képtelen felfogni, hogy az ő érdekükkel szemben mi az országé. A nagyon megrögzött hívek között még mindig sokan nem értik, de most már egyre nagyobb az elvárás a választók felől, hogy emelkedjenek felül a pártérdekeken. Ha nem, akkor nagyon megbünteti őket a társadalom. Akik most azon vitatkoznak, hogy kinek hány százaléka lehet és gyilkolják egymást, a mostani hatalom maradása esetén már azon mehetne a diskurzus, hogy Czeglédy Csabához hasonlóan felső, vagy alsó ágyat kapnak-e a börtönben. Nekem nincsenek egyéni ambícióim vagy érdekeim. Hacsak az nem, hogy egy normális országban szeretnék élni. Sokan kerestek meg az elmúlt években, több oldalról, hogy legyek aktívabb a nagy politikában. Mindenkinek azt mondtam – és nem tévedtem nagyot –, ebben a kavarodásban nem lenne miért.

- Karácsony a napokban hirdeti meg az árnyékkormányát. Adott esetben az ő hívására sem vállalná az országos politikát?

- Amikor Karácsony bejelentette, hogy miniszterelnök-jelöltként megméretteti magát, akkor küldtem neki egy sms-t, amiben leszögeztem, hogy mindenben támogatom, amiben pedig tudok, segítek. Semmilyen pozícióra nem fogok bejelentkezni, nincsenek olyan céljaim, hogy az itteni feladataimon túl mást is tegyek, de ha erre az igény felmerül, szívesen segítek. 

 - Valóban vége lehet az önkormányzatiságnak Fidesz-győzelem esetén?

- Nem is kell jövőidőben beszélnünk. Katasztrófa, ami az elmúlt 8 évben történt az önkormányzatokkal. Nem szeretnék abban találgatni, ötleteket adni, hogyan fogják még jobban kiüresíteni, felszámolni az autonóm szervezeteket. Az önkormányzatok ma sem gazdasági, sem döntési kompetenciában nem úgy működnek, ahogy egy modern Európai Uniós országban kellene. Nem is az a kérdés, hogy a Fidesz mit tud még tönkretenni, hanem az, hogyan lehet ezt megakadályozni.

 - Közben még mindig tart a Budaörs kontra magyar állam per.  

- A per oka az volt, hogy az állam szolidaritási adót vezetett be, amely a várost aránytalan mértékben sújtotta. Ugyanis a 2017-es központi költségvetésben szereplő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás előirányzata 21,3 milliárd forint, amelyből Budaörsre 2,3 milliárd forint jutott. Ez törvénysértő mértékű pénzelvonás, melyet első fokon a bíróság ki is mondott. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, hogy ilyen kérdésben csak az Alkotmánybíróság dönthet. Akihez közvetlenül az önkormányzat nem is fordulhat. Ez jogi nonszensz! A Kúriához fordultunk felülvizsgálatért, de ők mélyen hallgatnak.

NÉVJEGY
1984-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát. A rendszerváltásig tervezőmérnökként vízellátó és szennyvízkezelő rendszerek, környezetvédelmi beruházások tervezésével foglalkozott. 1991. februárjában választották először Budaörs város polgármesterévé. Sokáig az SZDSZ színeiben politizált, 2010 óta a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjeként kap bizalmat a választóktól.