Orbán már egyenesen "bevándorlókontinensről" beszél

Magyarországot agyonnyomná a migránsok pénzügyi terhe, erről egyenesen kell beszélni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a gödöllői Régió Plusz Televíziónak adott vasárnapi interjújában, amelyben rámutatott: a pénzt vagy fejlesztésekre költjük, vagy "bevándorlóországot" kell felépíteni a migránsoknak.

Kifejtette: Magyarország jövőjét egy közvetlen veszély fenyegeti, az, hogy bevándorlóországgá alakítanak bennünket. Brüsszelnek az erre vonatkozó elképzelése egyre nyilvánvalóbb, a legújabb javaslat szerint legalább tízezer migránst kellene befogadni. A Soros-birodalom egész Európát "bevándorlókontinenssé" akarja alakítani, és megtámad mindenkit, aki az útjában áll, nemcsak Magyarországot, hanem Csehországot vagy Szlovákiát is - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint a közép-európai bevándorlásellenes kormányok össztűz alatt állnak, és fognak állni a jövőben is. Vannak akik azt szeretnék, ha Magyarországot elárasztanák a migránsok, és átalakulna számos nyugat-európai nagyvároshoz hasonlóan - fogalmazott.

"Én ezt nem kívánom Magyarország számára. A saját gyermekeimnek sem kívánom, (...) ahogy a gödöllői fiataloknak sem kívánom, hogy olyan világban kelljen élni, amelyet alapvetően a migránspolitika és a bevándorlás határoz meg" - húzta alá a miniszterelnök, kiemelve: tudnia kell a magyaroknak azt, hogy ez nyílt és közvetlen veszély, és nem egyszerűen csak a biztonságunkat fenyegeti, hanem van pénzügyi következménye is.

Kitért arra is, hogy Ausztria és Németország is nehezen birkózik meg a bevándorlás problémáival, pedig azok a világ leggazdagabb országai. Magyarország ezt a terhet nem bírná el - mutatott rá.

"Hiába vannak terveink mondjuk Gödöllőre, a pénzt vagy erre költjük, vagy arra, hogy bevándorlóországot kell felépíteni a migránsoknak" - fogalmazott. Vagy nyugdíjat emelünk, vagy a migránsokra költjük a pénzt, vagy családtámogatás van, vagy bevándorlópolitika van - mindent nem lehet megvalósítani - mondta.

Orbán Viktor szerint ezért azt a pénzt, amit egy rendbe tett gazdaság képes előállítani, inkább a magyarokra, a magyar fiatalokra, magyar nyugdíjasokra és magyar településekre kell költeni, és ne idegenből ide érkező migránsokra, bevándorlókra. Álljunk tehát ellent, védjük meg Magyarországot, legyen nemzeti kormányunk, amely kiáll az ország mellett - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ez a választás tétje.

Rámutatott arra is, hogy a nyugat-európai országokban, különösen a nagyvárosokban, megnőtt a bűncselekmények száma, főleg a nők ellen elkövetetteké. "Nem látom be, miért kellene nekünk ilyen jövőt választani" - mondta a miniszterelnök. Magyarország biztonságos, rendezett ország - húzta alá.

Gödöllőről elmondta, hogy a vitáktól függetlenül a kormány az önkormányzat által felhalmozott mintegy 8 milliárd forint adósságot levette a város válláról, és az elmúlt években 7-8 milliárd forint fejlesztés érkezett a térségbe. Gödöllőt fontosnak tartották eddig is és ez a jövőben is így lesz - hangsúlyozta, hozzátéve: mindehhez kellett Vécsey László, a térség országgyűlési képviselőjének a munkája. A képviselőt méltatva azt mondta, hogy a nehéz pillanatokban lehetett rá számítani. Az új gödöllői uszoda - ami versenyuszodaként is megállja majd a helyét - megépítése is a képviselő közreműködésének eredménye, a létesítmény kivitelezése a választások előtt elkezdődhet. A tervezett uszoda helyszíne mögött van állami földterület, ami lehetővé teszi a fejlesztés második ütemében egy jégcsarnok kivitelezését is - jelentette be Orbán Viktor.

Szerző
2018.03.11 15:50

Személyes adatok millióit lopták el Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:13
Illusztráció
Fotó: AFP/dpa/ Lino Mirgeler
21 embert letartóztattak az adatlopási üggyel kapcsolatban.
10 millió személyes adatot, köztük felhasználóneveket, csomagkövetési számokat és telefonszámokat loptak el az internetes kereskedelemmel foglalkozó Alibaba csoporttól Kínában - írja a Reuters. Pénteken 21 személyt letartóztattak az eset kapcsán.
Az elkövetők az Alibaba egy logosztikai központjának vonalkód-olvasó berendezéseit fertőzték meg egy rosszindulatú szoftverrel, és így jutottak az adatok birtokába a Xinhua kínai hírügynokség értesülései szerint. Állítólag a kiberbűnözőknek nem sikerült az ellopott adatokat harmadik félhez eljuttatnia.
2018.09.22 13:13

„Mi nem menekülteknek hívjuk őket”

Publikálás dátuma
2018.09.22 11:00

Fotó: / Molnár Ádám
Aszad al-Samlan szaúdi professzor szerint már a múlté az az elképzelés, hogy „tiszta” társadalomban, kizárólag a saját kultúránkban élhetünk.
– A menekültválság kirobbanása után mindenki azt kérdezte Magyarországon, miért nem inkább a gazdag muszlim Öböl-menti államok fogadják be a menekülteket. Nos, miért nem?  – Az érv, hogy nem vesszük ki a részünket a segítségből, egész egyszerűen téves tényeken alapul. Az igazság az, hogy Szaúd-Arábia több mint ötszázezer szírnek ad otthont, csak éppen mi nem menekülteknek hívjuk őket. Tartózkodási joguk van, és ugyanúgy megilleti őket az oktatás, az egészségügyi ellátások, stb., mint a szaúdi állampolgárokat. Másrészt a migráció valóban az egyik terület, ahol a jövőben szorosabb együttműködésre van szükség Európával. Szaúd-Arábiának rendkívüli tapasztalata van például a segélyezésben.  – Csakhogy közben az európai társadalmakban erősödik az idegenellenesség. Talán hallott az esetről, hogy nemrégiben egy magyar kisvárosban rendőrt hívtak a lakosok az ide látogató szaúdi rendőrökre, mert migránsoknak nézték őket. Hogyan látják ezt Szaúd-Arábiából?  –  Ezt az incidenst nem ismerem, de jól illeszkedik egy nagyobb képbe, amit kezelnünk kell. Tudniillik paradox világban élünk. A nemzetközi gazdaság, a telekommunikáció, a közlekedés, egy szóval a technológia fejlődése miatt a világunk egyre kisebb. Ugyanakkor az emberekben mégis erősödik a különállás érzése. Egyre közelebb kellene kerülnünk egymáshoz, mégis inkább távolodunk. Másrészt a világ minden része kapcsolatban van egymással: ha egy térségben probléma merül fel, az a többit is érinteni fogja. Márpedig Magyarország még messze sincs a Közel-Kelettől. Az iszlamofóbia erősödése Európában persze aggasztó jelenség. Az az elképzelés már a múlté, hogy „tiszta” társadalomban élhetünk, kizárólag a saját kultúránkban. És ebből nincs visszaút. A multikulturális társadalom megteremtése Európában egyébként is „rutin”, intellektuális hagyomány. Semmivel nem nehezebb, mint megtisztítani a kultúránkat az „idegenektől”.   
– Lát konfliktust az iszlám és a kereszténység vagy nyugati kultúra között?    – Személy szerint nem, és Szaúd-Arábia sem. Ami azt illeti, Szaúd-Arábia egyik fontos feladatának tekinti a vallások közötti párbeszéd megteremtését. Még Abdullah király ezért is hívott életre az ENSZ támogatásával, Ausztria és Spanyolország részvételével egy bécsi központú intézményt (KAICIID), melynek célja a vallások és kultúrák közötti párbeszéd kialakítása.  – Nyugaton Szaúd-Arábiának még sincs túl jó híre. Általában a szigorú vallási előírások, az emberi jogok megsértése, a terrorizmus támogatása miatt emlegetik.      –  Igaza van, de ez a legtöbbször egyszerűen a tudatlanságból fakad. Beszéljünk például az emberi jogokról! Kevesen emlékeznek rá, hogy Szaúd-Arábia azon kevés harmadik világbeli országok egyike volt, amely 1948-ban aláírta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az országunknak alapvetően tehát semmi kivetnivalója nincs az emberi jogokban, éppen ellenkezőleg. Konkrét kérdésekben persze lehetnek nézeteltérések, de ezzel a világon minden állam így van. Ott van például a halálbüntetés, amit nem csak nálunk, de például az Egyesült Államok számos államában is alkalmaznak. A gond az, hogy a mai újságírásban minél hatékonyabban és egyszerűbben kell közvetíteni az üzenetet, és Szaúd-Arábia ennek az áldozata lett. Ha arról kell beszélni, hogy milyenek a nők jogai az iszlám világban, azonnal minket citálnak elő, nem pedig mondjuk Malajziát vagy Tunéziát. Ez sajnálatos, és a kormányunk mindent meg is tesz, hogy harcoljon ellene. Ugyanakkor ehhez szükség van a felelős újságírókra, hogy ne egyszerűsítsék le a dolgokat, és persze az olvasókra is.  – Nem csak a rossz hírek ellen kell harcolniuk, de valós háborút vívnak Jemenben is, és egy diplomáciait Katarral. Hogyan lehetne lezárni ezeket a megnyerhetetlen háborúkat?  – A beavatkozásunk Jemenben a törvényes kormány visszaállítása érdekében nem csupán Szaúd-Arábia döntése, de a nemzetközi jog is támogatja. Egyszerűen azt tesszük, ami helyes. Nem tehetjük meg, hogy magukra hagyjuk a jemeni embereket, csak mert néhányan, akik azt sem tudják, miről beszélnek, azt akarják, hogy a koalíció hátráljon meg. Bármit is kér viszont a törvényes jemeni kormány, azt elfogadjuk. Ami Katart illeti, ez a probléma is régre nyúlik vissza, de amint hajlandóak együttműködni, a helyzet megoldódik.

Névjegy

Prof. Aszad al-Samlan a rijádi központú Szaúd al-Fejszál Herceg Diplomáciai Tanulmányok Intézetének politikatudományi kutatója. Specializációja többek között az Öböl-menti államok biztonsági helyzete és a szaúdi-amerikai kapcsolatok. A professzor több kollégájával együtt a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) által szervezett konferenciára érkezett Budapestre, melynek témái Szaúd-Arábia átalakulása, és a Visegrádi Négyekkel tartott kapcsolatok javításának lehetőségei voltak.

2018.09.22 11:00
Frissítve: 2018.09.22 13:08