Választások után jön csak a távhőpénz

Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:24

Bár a 12 ezer forintos távhőkedvezmény már a választások utánra csúszik, a szolgáltatóknak még április 8-a előtt levélben kell tájékoztatniuk fogyasztóikat az Orbán-kabinet eme "adományáról".

A hétvégére felpörögtek a Fidesz addig kissé alélt rezsipropagandistái. A háztartásonként 12 ezer forintos választási gázárkedvezményt részletező csütörtöki kormányrendelet után az Orbán-kabinet péntek délutáni határozata szerint ugyanekkora összeggel szerencséltetik a távhőfogyasztókat és egymilliárddal emelnék a szociális fatámogatási keretet is. Orbán Viktor kormányfő előbbi ügyben Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztert, utóbbiban Pintér Sándor belügyminisztert kéri egyeztetések lefolytatására. Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezetőnek pedig biztosítania kell mindkét akció forrását.

Szombaton Kósa Lajos már be is jelentette: a távhőszolgáltatói szövetség, a közműhivatal, illetve a szaktárcák közötti megbeszélések lezárultával a témát ma tárgyalja a kormány. A távhőtámogatáshoz szükséges 7,8 milliárd forintot a szolgáltatók április 15-ig kapják meg. Így a kedvezményt is csak ugyane hónapban írják jóvá mindenkinek. Ám a rendelet megjelenését követő 15 napon belül (vagyis még a választások előtt) a kedvezményről a szolgáltatóknak külön tájékoztatniuk kell fogyasztóikat.

Ahol a távhőszámlát a társasház rendezi, ott e szinten dől el annak egyedi érvényesítési módja. Bérleti szerződés esetén a támogatás címzettjét ez alapján kell meghatározni. (Kósa Lajos - Lázár János kancelláriaminiszterrel ellentétben – a lakossági távhőfogyasztók 650 ezres számát és támogatási igényét eltalálta ugyan, de az az állítása, hogy ennél „lényegesen” kevesebben fűtenének fával, nem állja meg a helyét: szakértők szerint körülbelül ugyanannyian fűtenek fával vagy egyéb szilárd anyaggal, mint távhővel.)

Vasárnap Németh Szilárd, a Fidesz - magát korábban rezsibiztosnak nevező - alelnöke tartotta szükségét „megvédeni” a „téli rezsicsökkentést” azok ellen, akik szerinte támadják azt. Kissé zavaros felvezetője után – miszerint most Pál-i fordulatra készülnének azok, akik pápábbak lennének a pápánál – kiderült, hogy az ellenzékre céloz. Valójában ugyanakkor az ellenzék nem támadja a tavaszi "téli rezsicsökkentést”: Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltje, illetve az Együtt inkább keveslik annak mértékét, illetve egyszeri kedvezmény helyett a nemzetközi árak eséséhez alkalmazkodó díjcsökkentést követeltek. Bizonyítékok híján beszédében Németh Szilárd is csak arra szorítkozott, hogy szerinte az ellenzék „fúrja-faragja” az intézkedést. Karácsony Gergelyt és Szél Bernadett LMP-miniszterelnök-jelöltet Gyurcsány Ferenccel egy kalap alá véve úgy fogalmazott: amikor „ők voltak kormányon”, 15 alkalommal háromszorosára emelték a gáz árát. (Az említettek közül a Párbeszéd és az LMP nem volt kormányon.) Korábbi kutatásaink szerint a 15-ös szám valótlan és értelmezhetetlen, hisz a lakossági csoportokra 2002 és 2010 között más-más intézkedések vonatkoztak.

Németh Szilárd felemlegette a 2008-as olajáresést is, ami után nőttek a hazai díjak. Ez bár alapvetően igaz, az Orbán-kabinet 2014 óta többszörösen vádolható ugyanezzel: a nemzetközi díjak zuhanását ugyanis egyáltalán nem érvényesítik a tarifában. Korábbi számításaink szerint a Fidesz jóval több pénzt vett így el az emberektől, mint az említett időszakban az MSZP. A rezsibiztossá visszavedlett Fidesz-alelnök szerint 2002 és 2010 között Európában nálunk volt a legmagasabb a gázár, most pedig a második legalacsonyabb. Bár Németh Szilárd rendszeresen összemossa az EU-t Európával – miközben az unión kívüli európai államok zöme jóval olcsóbb nálunk -, az állítás uniós körre vetítve se valós. Az Eurostat – többször idézett – kimutatása szerint a magyar gázár 2010-ben az uniós középmezőnyhöz tartozott, a tavalyi év első felében az EU-n belül harmadikok voltunk. Németh Szilárd szerint 2002 és 2010 között a háztartások 58 milliárd forint tartozást halmoztak fel. Ezzel szemben, míg a közműhivatal 2009-re 43 milliárd forint közműtartozást tartott nyilván, addig az érték 2016 végén 62 milliárd forintra rúgott.

Szerző

Már hívható a Hazakísérő telefon

Két hete hívható Budapesten a Hazakísérő telefon. Ez egy normál díjas szám, amit az hívhat fel, aki hétvégén, éjszaka egyedül megy haza, és nagyobb biztonságban érzi magát, ha közben elbeszélgethet valakivel. A hívásokat Molnár Csiki Maren fogadja, aki azt mondta az InfoRádiónak: szeretné egész héten elérhetővé és ingyenessé tenni a telefonszámot, sőt önkénteseket is toboroz maga mellé.

A szolgáltatás egyszerűen működik: aki hazafelé tart és fél, az felhívja őt, ha akarja, elmondja, hogy hol van és hová megy, aztán pedig elbeszélgetnek magyarul, angolul vagy németül, akár háromnegyed órán át is. A telefonszám normál díjas, de még nem hívható bármikor - tette hozzá Molnár Csiki Maren. "Egyelőre pénteken és szombaton este 23 órától másnap hajnali 4-ig, illetve ünnepnapokat megelőző este ugyanekkor lehet hívni."

A hazakísérő telefont eddig csak pár tucatnyian hívták, többségükben férfiak, de ők Molnár Csiki Maren szerint inkább kíváncsiságból telefonáltak, és nem azért, mert féltek.

Molnár Csiki Maren azt mondja, hogy az ő gyerekei már nagyok, ezért fenn tud maradni éjszaka, ha pedig netán bűncselekmény vagy más baj történik a füle hallatára, akkor a másik telefonjáról azonnal felhívja a rendőrséget, illetve a mentőket.

Szerző
Témák

Turistamágnes lett az acélváros

Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:15
Miskolctapolca leglátogatottabb turistalátványossága a termálvizes fürdő Fotók: Shutterstock és AFP
Az egykori acélváros mára az ország keresett utazási célpontjává vált, hála a természeti környezetnek, a látnivalóknak, a fürdőknek és a kulturális programoknak.

Ma már több tízezer turista keresi fel évente a Bükk keleti részén fekvő várost. Miskolcon szárnyal a turizmus a statisztikák szerint is: a vendégek és a vendégéjszakák száma az elmúlt hét évben csaknem a duplájára nőtt. A megyei jogú városok közül itt bővültek leginkább a szállásdíjakból eredő bevételek. A kereslettel lépést tart a kínálat is: újabb és újabb helyek nyílnak.

A város vezetése lépést is tart a kihívással. Folyamatos a fejlesztés, a következő években teljesen megújul a diósgyőri vár és környezete, megszépül a Vadaspark és a miskolctapolcai fürdő második fejlesztési üteme is lezárul. A történelmi Avason látványos fejlesztés indul, megújul a belváros is. A kirándulóknak újabb kerékpárutakat alakítanak ki, fejlesztik a kisvasutat, hogy a sport és a fürdőzés mellett Miskolc az aktív kikapcsolódás terén is egyre több lehetőséget kínáljon. A látnivalók mellett országos, sőt nemzetközi szintű programokkal csábítja a turistákat Miskolc, ilyen például a már 17 éves nemzetközi operafesztivál vagy a Becherovka Miskolci Farsang.

Az utóbbi évek legnagyobb turisztikai magánbefektetése az Avalon Park felépítése volt Miskolctapolcán. Az egykori autóskemping helyén létrehozott családi szórakoztató- és élményközpont 2015-ben nyílt és azóta több kiemelt szakmai elismerésben részesült az Európában is egyedülálló elektromos gokartpályával, a 2500 négyzetméteres szabadtéri játszóparkkal, a luxushotellel, a wellness szolgáltatásokkal és 15 rönkházával. Megálmodói és létrehozói lokálpatrióták: be akarták bizonyítani, hogy a korábban kevésbé attraktívnak gondolt Miskolcon is fel lehet építeni egy úttörő, prémium szolgáltatást nyújtó szállodát és élményparkot.

Az Avalon jelenleg elsősorban a magyarok körében kiemelten sikeres, a vendégek 93 százaléka belföldről foglal szállást. A legtöbben Budapestről érkeznek, emellett magas a nyíregyháziak és a debreceniek aránya is. A külföldi országok közül Szlovákia és Románia dominál, egy angol üzletember pedig egy miskolci vállalat vezetőjeként életvitelszerűen a szállodában lakik.

A turisták rohamával másképp is lépést tart Miskolc: például valódi gasztroforradalommal. A hagyományos bükki ízek újrafelfedezésében és az új irányok meghonosításában vezető szerepet játszott a 20 éve megnyitott Végállomás Bistorant. Az Év vendéglátóipari vállalkozója címet is elnyerő étterem a térség értékes alapanyagaira és különleges termelőire épít. A Bükk elsősorban vadakat és gombákat ad, de emellett ontja magából az olyan hagyományos bogyós gyümölcsöket, mint a som, a csipke és a bodza. Az étteremben készített fogások teljes mértékben a környék adottságait igyekeznek kihasználni: partnerük, a Diósgyőri Lekvárműhely, a lillafüredi pisztrángos. A tojást Aszalóról, a zöldséget Hernádszentandrásról, a mézet Kisgyőrből hozzák. Fő alapanyagukat, a sertéshúst is egy környékbeli őstermelő állattenyésztőtől szerzik be, a marhahús a Hajdúságból, a bárány pedig Aggtelekről érkezik. A kenyeret maguk sütik az ónodi malomból vásárolt lisztből. Ehhez is felhasználják a biokertészet növényeit és az adott szezontól függően mindig meghirdetik az aktuális hónap kenyerét, mely lehet akár sütőtökös, sült hagymás-sörös, cukkinis, medvehagymás, rozmaringos, de céklás ízesítésű is.

Az ételek mellett az italválaszték is a helyi értékekre épül és ezt a vendégek is nagyra értékelik. A turisták abszolút a regionális dolgokat keresik. Szívesen kóstolják előételként a környékbeli kamrákból származó füstölt húsokat, sajtokat. A főétel-kínálatból nagyon megy a lillafüredi pisztráng, filézve, morzsában sütve, zöldségkörettel. Emellett kifejezetten kedvelik a helyi szörpöket, kézműves söröket, bükkaljai borvidékről származó borokat, melyekből gyakran elvitelre is vásárolnak – mondja Vargáné Bodnár Henriett, a kisvasút végállomásánál található Bistorant tulajdonosa.

Szerző
Témák
Miskolc turizmus