Választások után jön csak a távhőpénz

Bár a 12 ezer forintos távhőkedvezmény már a választások utánra csúszik, a szolgáltatóknak még április 8-a előtt levélben kell tájékoztatniuk fogyasztóikat az Orbán-kabinet eme "adományáról".

A hétvégére felpörögtek a Fidesz addig kissé alélt rezsipropagandistái. A háztartásonként 12 ezer forintos választási gázárkedvezményt részletező csütörtöki kormányrendelet után az Orbán-kabinet péntek délutáni határozata szerint ugyanekkora összeggel szerencséltetik a távhőfogyasztókat és egymilliárddal emelnék a szociális fatámogatási keretet is. Orbán Viktor kormányfő előbbi ügyben Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztert, utóbbiban Pintér Sándor belügyminisztert kéri egyeztetések lefolytatására. Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezetőnek pedig biztosítania kell mindkét akció forrását.

Szombaton Kósa Lajos már be is jelentette: a távhőszolgáltatói szövetség, a közműhivatal, illetve a szaktárcák közötti megbeszélések lezárultával a témát ma tárgyalja a kormány. A távhőtámogatáshoz szükséges 7,8 milliárd forintot a szolgáltatók április 15-ig kapják meg. Így a kedvezményt is csak ugyane hónapban írják jóvá mindenkinek. Ám a rendelet megjelenését követő 15 napon belül (vagyis még a választások előtt) a kedvezményről a szolgáltatóknak külön tájékoztatniuk kell fogyasztóikat.

Ahol a távhőszámlát a társasház rendezi, ott e szinten dől el annak egyedi érvényesítési módja. Bérleti szerződés esetén a támogatás címzettjét ez alapján kell meghatározni. (Kósa Lajos - Lázár János kancelláriaminiszterrel ellentétben – a lakossági távhőfogyasztók 650 ezres számát és támogatási igényét eltalálta ugyan, de az az állítása, hogy ennél „lényegesen” kevesebben fűtenének fával, nem állja meg a helyét: szakértők szerint körülbelül ugyanannyian fűtenek fával vagy egyéb szilárd anyaggal, mint távhővel.)

Vasárnap Németh Szilárd, a Fidesz - magát korábban rezsibiztosnak nevező - alelnöke tartotta szükségét „megvédeni” a „téli rezsicsökkentést” azok ellen, akik szerinte támadják azt. Kissé zavaros felvezetője után – miszerint most Pál-i fordulatra készülnének azok, akik pápábbak lennének a pápánál – kiderült, hogy az ellenzékre céloz. Valójában ugyanakkor az ellenzék nem támadja a tavaszi "téli rezsicsökkentést”: Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltje, illetve az Együtt inkább keveslik annak mértékét, illetve egyszeri kedvezmény helyett a nemzetközi árak eséséhez alkalmazkodó díjcsökkentést követeltek. Bizonyítékok híján beszédében Németh Szilárd is csak arra szorítkozott, hogy szerinte az ellenzék „fúrja-faragja” az intézkedést. Karácsony Gergelyt és Szél Bernadett LMP-miniszterelnök-jelöltet Gyurcsány Ferenccel egy kalap alá véve úgy fogalmazott: amikor „ők voltak kormányon”, 15 alkalommal háromszorosára emelték a gáz árát. (Az említettek közül a Párbeszéd és az LMP nem volt kormányon.) Korábbi kutatásaink szerint a 15-ös szám valótlan és értelmezhetetlen, hisz a lakossági csoportokra 2002 és 2010 között más-más intézkedések vonatkoztak.

Németh Szilárd felemlegette a 2008-as olajáresést is, ami után nőttek a hazai díjak. Ez bár alapvetően igaz, az Orbán-kabinet 2014 óta többszörösen vádolható ugyanezzel: a nemzetközi díjak zuhanását ugyanis egyáltalán nem érvényesítik a tarifában. Korábbi számításaink szerint a Fidesz jóval több pénzt vett így el az emberektől, mint az említett időszakban az MSZP. A rezsibiztossá visszavedlett Fidesz-alelnök szerint 2002 és 2010 között Európában nálunk volt a legmagasabb a gázár, most pedig a második legalacsonyabb. Bár Németh Szilárd rendszeresen összemossa az EU-t Európával – miközben az unión kívüli európai államok zöme jóval olcsóbb nálunk -, az állítás uniós körre vetítve se valós. Az Eurostat – többször idézett – kimutatása szerint a magyar gázár 2010-ben az uniós középmezőnyhöz tartozott, a tavalyi év első felében az EU-n belül harmadikok voltunk. Németh Szilárd szerint 2002 és 2010 között a háztartások 58 milliárd forint tartozást halmoztak fel. Ezzel szemben, míg a közműhivatal 2009-re 43 milliárd forint közműtartozást tartott nyilván, addig az érték 2016 végén 62 milliárd forintra rúgott.