Inog Fico széke

Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:32
A rendszerváltás óta nem voltak ilyen népes tüntetések Szlovákiában és 1993 óta nem volt ilyen mély politikai válság Fotók: AFP/
A Jan Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása által elindult szlovák politikai lavina, már komolyan veszélyezteti a Fico-kormányt.

A kormánykörökig elérő maffiát leleplező szlovák oknyomozó újságíró, Jan Kuciak és élettársa meggyilkolása valóságos politikai lavinát indított útnak Szlovákiában. A február végén, nagymácsédi otthonában holtan talált 27 éves újságíró és menyasszonya halála a rendszerváltás utáni legnagyobb tüntetéssorozatot indította el a szomszédos országban. Az első nagyméretű tüntetésekre Kuciak temetésének előestéjén, március 2-án került sor, de a demonstrációk e hétvégén is folytatódtak, újra több tízezren vonultak utcára Pozsonyban a Fico-kormány menesztését követelve. Az ellenzék is bizalmatlansági indítványt nyújt be, a kormánykoalíció inog. Andrej Kiska államfő maga is részt vett a Kuciak temetése alkalmával rendezett tüntetés-megemlékezésen.

A civil szervezetek és az ellenzék nem az újságíró meggyilkolásával vádolja a kabinetet, hanem a korrupció elhatalmasodása illetve amiatt követeli a miniszterelnök lemondását, ami Kuciak leleplező riportjából kiderült, vagyis, hogy kormánykörökig, asszisztense révén egészen a Fico titkárságáig ért el az olasz maffia hálója. Kezdetben csak Robert Kalinák belügyminiszter menesztését követelték a tüntetők, mert az ő neve merült fel elsőként a maffiakapcsolatokban, de Fico egyelőre nem engedi el Kalinák kezét, bár a koalíció sorsa is úgy tűnik, személyétől függ. Az Andrej Danko vezette SNS már több Smer politikus menesztésének szükségességét meglebegtette a koalíció áraként, a Bugár Béla vezette Híd-Most Kalinák távozását tartja vízválasztónak. Hét végén Bugár tárgyalt Ficoval, de a magyar politikus mindaddig nem nyilatkozik a Híd feltételeiről, míg az egyeztetések folynak. Azt viszont leszögezte, a kormány menesztése az ellenzék érdeke. A Híd maga is komoly belső feszültséget él át, több elsővonalbeli politikusa hajlik a koalícióból való távozásra.

Robert Fico egyelőre nem találja az ellenszert, múlt héten ő is előhúzta a Soros kártyát, amivel csak olajat öntött a tűzre, elsősorban az ifjúság körében. Pénteken minden szlovákiai felsőoktatási intézményben rektori vagy dékáni szabadnapot rendeltek el, hogy a diákok részt tudjanak venni a tisztességes Szlovákiáért nevet viselő megmozduláson. Az intézményvezetők a Főiskolák Diáktanácsának felhívásának tettek eleget.

Megszólalt a válság kapcsán Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy ő, aki, mint fogalmazott, régóta tapossa ezt a szakmát és a jelekből is olvas, látja Soros György és szervezetei keze nyomát a szlovák belpolitikai válságon. Egy percig sincs kétsége afelől, hogy ez a hálózat mindent megtesz, hogy a bevándorlásnak ellenálló kormányokat megbuktassa – állította a magyar kormány feje.

Orbán és a nemzet
Szlovákiának ma olyan kormánya van, amely nem akar bevándorlóországot csinálni a saját hazájából – mondta Orbán Viktor, letéve a garast Fico és kormánya mellett. Csakhogy az MKP, amelyet Bugárékkal ellentétben magyarnak és stratégiai partnernek tekint Budapest, Fico lemondását sürgeti. Orbánnak azonban sokkal fontosabb a Visegrádi négyek egységes kiállása Brüsszellel szemben, mint a szlovákiai magyarság helyzete és álláspontja. A miniszterelnök úgy ápol jó kapcsolatot a szocialista Ficóval, hogy Szlovákiában hatályban van a magyarokat (is) sújtó diszkriminatív nyelv- és állampolgársági törvény.

Szerző

„Úgy árultak minket, akár az állatokat a piacon”

Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:31
A szindzsári jazidikat saját otthonaikban és menekülés közben is gyilkolták az IS terroristái Fotó: Anadolu Agency/Emrah Yorulm
Farida Khalaf négy hónapot töltött szexrabszolgaként az Iszlám Állam (IS) fogságában. Most igazságot követel a nemzetközi bíróságokon.

Néhány éve Farida Khalaf még arról álmodozott, hogy matematikát fog tanítani gyerekeknek Irakban, most azonban egyetlen cél vezérli a fiatal jazidi nőt: nemzetközi bíróság elé akarja állítani az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet tagjait.

A jövőjét érintő tervei akkor módosultak, amikor 2014-ben, egy meleg augusztusi napon a dzsihadisták megtámadták az ország északi részén fekvő elszigetelt jazidi falut, és az akkor 17 éves lányt elvitték szexrabszolgának.

„Addig azt sem tudtam, hogy léteznek ilyen gonosz emberek a világon. Az iskolában nem sokat tanultunk más országokról. A vallásom azt tanítja: imádkozz másokért, és ne ölj. A családom is azt tanította, hogy emberségesen viselkedjek másokkal. Azt hittem, hogy az összes vallás békét hirdet. Fogalmam sem volt, hogy létezik olyan csoport, mint az Iszlám Állam” – mondta a Népszavának a Genfi Emberi Jogi Csúcs szünetében az aktivista.

A döbbenetet tovább növelte, hogy amikor szélsőségesek leigázták az addig békés falut, a helyiek keserűen tapasztalták, hogy muszlim szomszédaik közül – akikkel napokkal korábban együtt ettek-ittak, miután meghívták őket egy jazidi ünnepségre – többen is elárulták őket, és segítettek az IS-katonáknak.

Ezután az Iszlám Állam terrorját túlélő emberek beszámolóiból ismert „forgatókönyv” bontakozott ki: szétválasztották a nőket és a férfiakat, és követelték, hogy térjenek át az „ördögimádásról” az iszlámra. Ellenálltak, így megkezdődtek a tömeges kivégzések. Farida emlékei szerint egy nap alatt több mint 400 férfit lőttek le, köztük az édesapját, a testvérét és a nagybátyjait. Aztán a nők következtek: az idősebbeket leválasztották a fiatal lányokról, és többekkel végeztek. Úgy gondolták, hogy őket nem tudják majd „használni”.

„Engem más lányokkal együtt először Moszulba szállítottak, majd pedig Szíriába. Mintegy hetvened magammal kivittek a piacra. Úgy árultak minket, akár az állatokat” – emlékezik vissza halk, szinte monoton hangon a történtekre, kerülve a kíváncsi tekinteteket.

Kik azok jazidik?
A régió egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező vallási kisebbsége a jazidi. Tagjait – többségében kurdok – gyakran „ördögimádóknak” nevezték, s ezért a történelem során mindig veszélyben éltek, üldözték őket. A The Guardian elemzése szerint ez abból fakad, hogy félreértették a szinkretikus vallást, amely a zoroasztrizmusból táplálkozik, de a kereszténységből és iszlámból is merített. Becslések szerint 700 ezer jazidi él a világban, többségük Észak-Irakban.

A piacon élénken érdeklődtek, hogy a lányok vajon szüzek-e a még. A 13-14 éveseket a magasabb beosztásban lévő dzsihádisták vitték el. Farida számára sem volt menekvés, s bár fizikailag is tiltakozott, úgy megverték, hogy nem volt más választása, mint azzal a férfival tartani, aki megvásárolta. Nyolcan voltak jazidi nők egy dzsihádista táborban.

Négy hónapig tartott a rabszolgaság. A tiltakozást mindig durva fenyítés követte. „Nagyon sokszor megvertek, rendkívül erőszakosak voltak. Napközben takarítanunk kellett, és a ház körül dolgozni, este pedig szexrabszolgaként használtak minket. Volt, hogy cseréltek minket egymás között, mintegy ajándékként” – emlékezett vissza Farida.

A helyzet kilátástalanságát jelzi, hogy többször megkísérelte az öngyilkosságot, de számtalan alkalommal próbált megszökni is. Végül a negyedik hónapban sikerült elszöknie, amikor a dzsihádisták elhatározták, hogy végeznek vele. Kiderült ugyanis, hogy az apja korábban az iraki hadsereg kötelékében szolgált, vagyis nem csak „hitetlen”, de ellenség is volt. Farida tudta, hogy azonnal muszáj menekülnie, s vele tartottak más jazidi lányok is. Az éj leple alatt osontak ki, majd kurd embercsempészek segítségével jutottak el Iraki Kurdisztánba egy menekülttáborba, ahol találkozott életben maradt családtagjaival.

Később a közösséggel is szembe kellett néznie: vajon kitaszítják őt, azért, amin keresztülment? Ettől tartott legalábbis, míg fogságban volt, hiszen a jazidi egy ősi, szigorú szabályokra épülő vallás. Félelmei azonban alaptalanok voltak. „A közösség vallási vezetője azt mondta, hogy szívesen látnak minket, hiszen mi is jazidik vagyunk, s arra kérte a többieket, hogy támogassanak minket. Így is történt, velem, és a többi túlélővel egyaránt” – idézte fel Farida a történteket. Ezen a ponton közbeszólt a tolmácsa is, egy fiatal jazidi férfi: „A jazidi vallási vezetés kiadott egy dokumentumot, amelyben egyértelműen leírják, hogy az áldozatok nem tehetnek a történtekről, erőszak áldozatai voltak, és kényszerítették őket az áttérésre. Tolmácsolás közben nagyon sok történetet hallottam, és egy olyan sem volt köztük, ami úgy végződött, hogy a család nem látta szívesen a túlélőt. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a közösség visszafogadja az áldozatokat, minthogy Faridát néhány hónapja eljegyezte a vőlegénye, egy jazidi férfi” – magyarázta.

Első látásra valóban úgy tűnik, hogy az élete egyenesbe jött, hiszen Németországban telepedett le, ahol már éltek rokonai. Bár a beilleszkedés nem ment könnyen, hiszen a nyelv és a kultúra mind új volt számára, most úgy érzi, sokkal többet kapott új hazájától, mint Iraktól. „Úgy érzem, Németország része vagyok” – mondta. A felszín alatt azonban egyértelmű, hogy minden napját meghatározzák a történtek. A Yazda nevű civil szervezet tagjaként hívja fel a figyelmet a jazidik által elszenvedett borzalmakra, s ahogy ő nevezi, a népirtásra. Azon dolgozik, hogy a nemzetközi közösség is genocídiumként ismerje el a történteket, és a felelősöknek bíróság előtt kelljen felelniük. Addig pedig azt üzeni a kormány-és államfőknek, hogy ne zárkózzanak be a menekültek befogadásától. „A háborút túlélő emberek segítségre szorulnak. Mindenüket elvesztették. Nem azért lettek menekültek, mert szerették volna, hanem azért, mert nem volt más választásuk.”

Körösi Ivett

Szindzsár, a kalifátus vörös vonala

Az Iszlám Állam az iraki jazidik elleni támadással lépte át a vörös vonalat, s késztette katonai beavatkozásra az Egyesült Államokat.

Az iraki al-Kaidából kinőtt szervezet az évek során számtalan névváltozáson ment át, míg végül Iszlám Államként (Daeshként) 2014. június 29-én Moszulban kikiáltotta a kalifátust, s létrehozta saját államát. A szíriai háborúban kezdetben az Aszad elnök ellen lázadó csoportokkal szövetségben harcoltak, míg 2013 végén, 2014 elején ki nem tört a nyílt harc az iraki vezetésű IS és a lázadók között. Az IS fegyveresek ekkor már a szíriai civil lakosságot is gyilkolták, azokon a településeken, ahol a rivális iszlamista felkelő csoportok uralkodtak addig, az iraki siíták pedig állandó célpontjaik voltak. A nyugat, amely mindaddig az Aszad ellen harcoló iszlamista csoportokat leginkább egységesen demokráciáért harcoló felkelőknek tekintette, bénultan figyelte a terrorcsoport diadalútját. A jazidik által lakott Szindzsár lerohanása zökkentette ki a nyugatot a passzivitásból.

Szindzsár a Ninivei kormányzóság része, a kurd autonóm terület közvetlen szomszédságában. A várost és környékét augusztus 3-án rohanta le az IS, és néhány nap alatt gyakorlatilag végrehajtotta a 21 század talán első népirtását.

Az Egyesült Államok augusztus 8-án kezdte bombázni a terroristák állásait. E légicsapások tették lehetővé a hegyre szorult jazidik mentését 9-11 között. Már az első nap 100.000 embert mentettek ki az iraki pesmergák és a törökországi Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveresei. Az erbili kurd kormány becslése szerint meghaladta a négyezret Szindzsárból eltűnt jazidik száma, ők elsősorban a szexrabszolgának eladott nők voltak, a férfiakat, több mint 2 ezret kivégezték. Az ENSZ 2014 októberi jelentése szerint a terrorcsoport összességében 5 ezer jazidit végzett ki.

Maga a város és az azonos nevet viselő hegyről ugyan kiszorították az IS, de az a térségben tovább hódított. December 17-én indult a végső ostrom, amely során az iraki kurd pesmerga, a PKK és a szíriai kurd milíciák, a YPG összehangolt támadása eredményeképpen, az amerikai légitámogatás mellett 2015 novemberében sikerült felszabadítani Szindzsár teljes térségét az IS rémuralma alól.

A jazidi menekültek számára több kormány és civil szervezet, valamint az ENSZ is indított segítségnyújtási programokat, amelyek azonban az Amnesty International szerint alulfinanszírozottak voltak és messze nem elegendőek. A német kormány futtat egy olyan programot, amelynek keretében 1080 jazidit - szexuális erőszak túlélői és közvetlen családjuk –Németországba vitték speciális terápiára.

Gál Mária

Szerző

Már hívható a Hazakísérő telefon

Két hete hívható Budapesten a Hazakísérő telefon. Ez egy normál díjas szám, amit az hívhat fel, aki hétvégén, éjszaka egyedül megy haza, és nagyobb biztonságban érzi magát, ha közben elbeszélgethet valakivel. A hívásokat Molnár Csiki Maren fogadja, aki azt mondta az InfoRádiónak: szeretné egész héten elérhetővé és ingyenessé tenni a telefonszámot, sőt önkénteseket is toboroz maga mellé.

A szolgáltatás egyszerűen működik: aki hazafelé tart és fél, az felhívja őt, ha akarja, elmondja, hogy hol van és hová megy, aztán pedig elbeszélgetnek magyarul, angolul vagy németül, akár háromnegyed órán át is. A telefonszám normál díjas, de még nem hívható bármikor - tette hozzá Molnár Csiki Maren. "Egyelőre pénteken és szombaton este 23 órától másnap hajnali 4-ig, illetve ünnepnapokat megelőző este ugyanekkor lehet hívni."

A hazakísérő telefont eddig csak pár tucatnyian hívták, többségükben férfiak, de ők Molnár Csiki Maren szerint inkább kíváncsiságból telefonáltak, és nem azért, mert féltek.

Molnár Csiki Maren azt mondja, hogy az ő gyerekei már nagyok, ezért fenn tud maradni éjszaka, ha pedig netán bűncselekmény vagy más baj történik a füle hallatára, akkor a másik telefonjáról azonnal felhívja a rendőrséget, illetve a mentőket.

Szerző
Témák