Űrhadsereg létrehozásáról beszélt Trump

Publikálás dátuma
2018.03.14. 12:01
Donald Trum a Miramar légitámaszponton, ahol az "űrerő" létrehozásáról is beszélt. Fotó: Yichuan Cao / ANADOLU AGENCY

Űrhadsereg létrehozásának lehetőségéről beszélt Donald Trump amerikai elnök kedden, írja a Washington Post. Trump egy légitámaszponton elmondott beszédében azt hangsúlyozta, új nemzetstratégiai terve szerint a világűr is harci terület lehet, így a légierő mintájára egy "űrerő" létrehozását tervezi. Mint fogalmazott, ezt először viccnek szánta, de aztán megtetszett neki az ötlet.

Mindez sértheti a Világűr szerződést (Outer Space Treaty), melyet 1967-ben írt alá az Egyesült Államok. A szerződés megtiltja fegyverrendszerek és katonai létesítmények felállítását a Holdon és más égitesteken, illetve tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára állítását. Ugyanakkor a szerződéshez nem tartoznak szankciós mechanizmusok, így a gyakorlatban nincs akadálya annak, hogy az Egyesült Államok fegyverkezzen az űrben.

Mint az Atlantic írja, hasonló ötlet legutóbb tavaly júliusban merült fel, ám akkor a Pentagon a költségvetés szűkössége miatt ellenállt. Már 2000-ben is fontolgatta az Egyesült Államok a légierő bővítését egy "űrhadtesttel", ám az ilyen irányú folyamatok megakadtak a 2001-es terrortámadás, majd az afganisztáni és iraki háború következtében.

Trump keddi felvetését a Fehérház és a Pentagon szerdáig még nem erősítette meg.

Szerző

Merkel negyedszer is kancellár, és már kormánya is van

Publikálás dátuma
2018.03.14. 11:46
Forrás: AM/Facebook
Hosszas alkudozások, drámák után Angela Merkelt negyedszerre is megválasztották Németország kancellárjának. A berlini parlamentben, a Bundestagban 364 képviselő voksolt rá, ami azért érdekes, mert az uniópártok és a kereszténydemokraták alkotta nagykoalíció összesen 399 mandátummal rendelkezik.

Németországban soha nem fordult még elő, hogy a választás után 171 napot kelljen várni az új kancellár megválasztására. Most ez is megtörtént. Európa fellélegezhet, hiszen végre nyugodtan lehet készülni az Európai Unió elengedhetetlen reformjára. Átalakításra szorul az euróövezet, de ami a mi szempontunkból ennél sokkal fontosabb: el kell dönteni, milyen feltételekhez kössék a következő, 2021-től esedékes hét éves uniós költségvetési időszak alatt a támogatások kifizetését. Merkel többször is hangoztatta: ha egy ország nem szolidáris a menekültkérdésben, s nem tartja magát az EU alapértékeihez, akkor ne is számítson annyi pénzre, mint eddig. Ez teljesen egyértelmű üzenet volt a magyar és a lengyel kormány számára. Ebben teljességgel támogatja őt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is.

Az elmúlt majdnem fél év kissé megtépázta a német politikai élet szereplőit, az SPD népszerűsége a nyilvánosság elé vitt belső viták miatt megindult lefelé a lejtőn, most azonban végre nyugalom költözhet mind a párt, mind Németország életébe. A parlamenti szavazáson a 709 képviselőből 702-en voltak jelen, köztük 692-en szavaztak. Merkel ellen voksolt 315 képviselő, kilencen tartózkodtak.

A kancellár 35 vokssal kapott kevesebbet annál, mint amennyivel a CDU/CSU és az SPD szövetsége rendelkezik. Mennyire lehet ebből messzemenő következtetéseket levonni? Szinte semennyire. Már a 2005-ös kancellárválasztáson 397 szavazatot kapott, ami 51-el volt kevesebb annál, mint amennyit az akkori nagykoalíció magáénak mondhatott. 2009-ben kilenc, legutóbb, 2013-ban pedig 42 volt a „mínusz".

Wolfgang Schäuble, a parlament, a Bundestag elnöke, volt kereszténydemokrata pénzügyminiszter, közvetlenül Merkel megválasztása után erőt, sikereket és Isten áldását kívánta a kancellárnak ahhoz, hogy teljesítse kitűzött céljait. Hozzátette, az eredményt közlio Frank-Walter Steinmeier államfővel is. Merkel személyesen is elmegy az államfőhöz, aki hivatalosan is kinevezi őt Németország kancellárjának. Egy biztos, Merkel újabb kancellári megválasztása új fejezetet jelent Európa életében is.

Megalakult Merkel negyedik kormánya

A miniszterek szövetségi parlamenti (Bundestag-) eskütételével véget ért szerdán délután a második világháború utáni német történelem leghosszabb kormányalakítási folyamata, és megalakult Angela Merkel negyedik kormánya. Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Horst Seehofer vezette bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és az Olaf Scholz vezette Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormányának 15 minisztere van, köztük két eddigi tartományi kormányfő. 

Horst Seehofer a bajor miniszterelnöki tisztség után szövetségi belügyminiszterként, Olaf Scholz a tartományi rangú Hamburg polgármesteri tisztsége után pénzügyminiszterként és alkancellárként folytatja pályafutását.

A 16 tagú kabinetben 7 nő dolgozik, a nők aránya így minden korábbinál magasabb, 43,75 százalékos. Az első kormányülést szerdán késő délután tartják meg. (MTI)



Szerző
Frissítve: 2018.03.14. 15:16

2 milliárd euróért vehet német tankot Ausztrália

Publikálás dátuma
2018.03.14. 11:17
Egy Rheinmetall Boxer lövege, háttérben a cég neve. Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto
211 darab "Boxer" típusú harckocsiról folytat tárgyalásokat Ausztrália a legnagyobb német hadiipari vállalatal, a Rheinmetallal, írja a Spiegel.

2 milliárd eurós üzletről van szó, ami annak ellenére is kiemelkedően magas összeg, hogy soha nem keresett még annyit Németország fegyvereken, mint az utóbbi években. "A cég az utóbbi idők az egyik legnagyobb megrendelésére számíthat" - nyilatkozta Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója. Elmondása szerint még tartanak a tárgyalások. Az üzletet az ausztrál kormányfő, Malcolm Turnbull kezdeményezte.

A Rheinmetall szerint a megrendelt típust jelenleg Németországban és Hollandiában használják, illetve Litvánia is vásárolt már belőle. Az ausztrál érdeklődés hatása a tőzsdén is meglátszik: az előző naphoz képest szerdára 4,3 százalékpontot emelkedett a Rheinmetall részvényeinek értéke.

Szerző