Doros Judit;

Debrecen;Kósa Lajos;

2018-03-16 06:03:00

Kósa Lajos, a "mucsa macsó"

Bárdolatlan, műveletlen, jól vág az esze és zsivány - politikusképet festettek a debreceniek Kósa Lajosról.

Az eredeti tervekkel szemben nem Kósa Lajos volt a tegnapi debreceni ünnepi megemlékezés szónoka, sőt a helyszínen nem is indokolták meg a távolmaradását. Pedig a civishir.hu beszámolója szerint tömegek várták volna olyan transzparensekkel, mint „Lajos! Mama jól van? Disznók esznek rendesen?” és „Lajos! Csókoltat az ezerháromszáz milliárd forint”. A legtöbben úgy gondolták, a miniszterré előlépett egykori városvezető megfutamodott a nyilvánosság és a várható számonkérések elől, alapvetően azonban sorozatosan nyilvánosságra kerülő pénzügyi botrányai miatt jobbnak látta „feloldódni” a budapesti Békemenet tömegében. A személye körüli botrány így sem maradt el, mert a Békemenet szervezőinél a Magyar Nemzet Kósa iránt érdeklődő újságíróját a tömeget kísérő biztonságiak durván bántalmazták. Így akarták elérni, hogy fejezze be a kérdezősködést.

Debrecen hadurának - akit csak azért nem neveznek Lali királynak, mert ezt a nevet Boross Lajos rádiós korábban már lefoglalta magának - életrajza igazi fideszes karrierpolitikusé. "Valódi" munkahelyen igen rövid ideig dolgozott: miután 1989-ben megszerezte az abszolutóriumot a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tervgazdasági szakán, egy évig a Kopint-Datorg tudományos munkatársa volt, s életrajza szerint ezzel párhuzamosan kis ideig óraadóként mikroökonómiát tanított az egyetemen. Diplomája ma sincs, a záróvizsga után nem védte meg szakdolgozatát. Ennek ellenére a parlament.hu-n ma is van fent olyan curriculum vitae-ja, amelyben egyetemi végzettség szerepel.

Most március 14-én lett ötvennégy éves, egy nappal azután, hogy kirobbant az 1300 milliárd forintnyi összegről szóló, egy csengeri, háztartásbeli asszony örökségének kezeléséről kötött különös szerződése. Kósa és pártja azóta magyarázkodik, az asszonyt csalónak, a politikust pedig áldozatnak állítva be, miközben sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényből, s derülnek ki a debreceni önkormányzat, Kósa ügyvédje és Sz. Gáborné közötti üzleti szálak, s lát napvilágot például egy, Kósa Lajos nyugdíjas édesanyjának nevére szóló 800 millió forintos ajándékozási szerződés.

- Műveletlen, viszont jól vág az esze - így jellemezte a fideszes politikust az általunk megkérdezett debreceni értelmiségiek egyike. Akadt, aki ezt úgy árnyalta: valóban vág az esze, de leginkább akkor, ha valami "zsiványságról", legfőképpen pedig pénzről van szó. Ha már itt tartunk: Kósa Lajosnak a politikussá válása óta eltelt csaknem három évtizedben Debrecenben több beceneve is volt. Előbb "10 százaléknak", később "20 százaléknak", mostanság azonban inkább már "30 százaléknak" nevezik egymás között a helyiek, arra a szóbeszédre utalva, miszerint a megnyert pályázati összegekből a támogatás fejében ennyit kellene neki visszacsorgatni.

A Debreceni Egyetem gyakorló gimnáziumába járt, de a harmincöt fős fiú és ötfős lány osztályban nem tartozott az éllovasok, vagy a népszerű fazonok közé. - Inkább úgy emlékszünk rá, mint aki az idétlenségekben jeleskedett - idézi fel az egyik iskolatárs. Családja a szocializmus idején tipikus középosztálybeli értelmiségi családnak volt mondható, a cívis belvárostól kissé odébb, egy kis családi házban laktak, Trabantjuk volt, s egy háztáji gyümölcsösük. Felidéztek nekünk egy anekdotát, amit Kósa Lajosról egyik közeli rokona mondott: "az a te bajod, Lajos, hogy a szobád is egy disznóólra nézett..." - utalva arra, hogy a gyerekszobájának ablakából valóban a szomszéd sertéseire láthatott.

Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja, 1986-ban titkára volt, s a kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének szervezésében. Az 1990-es országgyűlési választások első fordulójában Hajdú-Bihar megye 3-as számú, Debrecen központú választókerületében csupán az ötödik lett, a Fidesz országos listájáról mégis bejutott a parlamentbe. Négy évvel később sem sikerült egyéniben nyernie: az első fordulóban 10,44 százalékkal a negyedik helyen végzett, így pártja megyei listavezetőjeként jutott neki újra hely a patkóban. 1998 és 2015 között a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, közben 2014-ig Debrecen megyei jogú város polgármestere. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri posztot tavaly ősz óta tölti be.

Debrecenben semmi sem történik a volt polgármester tudta és belelegyezése nélkül - mondják a helyiek, akik szemére vetik, hogy városvezetőként inkább látványberuházásokra - belvárosi rekonstrukció, sportcsarnok, stadionépítés, jégcsarnok - költötte a pénzt, s nem munkahely-teremtésre. Utódját, a csengeri(!) születésű Papp Lászlót - akit egyfajta előretolt helyőrségnek tekintenek - ebből a szempontból többre becsülik, az ő irányítása alatt az általunk megkérdezett városlakók szerint értelmesebb célokra költöttek pénzt. Ám akadt, aki szerint ez is elődjének köszönhető, így ez ügyben inkább őt kellene dicsérni.

Kósa Lajos jellemrajzát megrajzolva többen is megemlítették bárdolatlan modorát, azt, hogy bárkit képes nyílt színen megalázni, leszólni, s egy jó poénért a saját édesanyját is eladná. "Mucsa macsó" - így festette le egy iskolatársa, utalva mucsai (parlagi) stílusára, és a fideszes körökben dívó, férfiasan kakaskodó attitűdjére. Más úgy írta le, mint aki "három mondatfoszlányból képes egy egész világot felépíteni", semmiben nem mélyül el, de úgy tesz, mintha mindenhez ő értene a legjobban, a víz mikrobiológiájától egészen a filozófiai tanokig. Azok közül, akikkel pályája Debrecenben elindult, ma már szinte senki sincs mellette, kivéve talán feleségét, akivel minden pletyka és mendemonda ellenére még mindig házasok, s olykor kéz a kézben jelennek meg társadalmi eseményeken, a pártpolitikai alapon elvárt tökéletes és boldog család képét sugallva.