Fácán módjára repült a szárnyas dinoszaurusz

Publikálás dátuma
2018.03.17. 11:10
Illusztráció: AFP
Tudott repülni, noha csak fácán módjára, vagyis hirtelen rugaszkodott el a talajtól és heves szárnycsapásokkal rövid távokat teljesített a híres szárnyas dinoszaurusz, az Archaeopteryx - írja az MTI a BBC alapján.

Az Archaeopteryx nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Németország területén. Méretében és külsejében a mai szarkára hasonlított és legfeljebb félméteres hosszúságúra nőhetett. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, tollazata a mai madarakéhoz hasonlított, egyébként hüllőszerű volt, állkapcsában éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek. Az Archaeopteryx első fosszíliája 1861-ben, Bajorországban került elő. Tudományos körökben azóta is élénk vita tárgyát képezi, hogy a teremtmény vajon a talajon mozgott-e, esetleg "vitorlázó repüléssel" közlekedett, vagy képes volt repülni.

A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői a kémiai elemek eloszlását kimutató részecskegyorsító, a szinkrotron segítségével vizsgáltak meg Archaeopteryx-kövületeket. Az eredmények szerint az állat szárnycsontjainak felépítése megegyezik azon modern madarakéival, amelyek heves szárnycsapkodással tesznek meg rövid repülési távokat. "Az Archaeopteryx erőssége a hirtelen elrugaszkodással induló gyors szárnycsapkodás volt" - mondta a kutatást vezető Dennis Voeten, a franciaországi Grenoble-ben működő Európai Szinkrotron Intézet munkatársa. Hozzátette: "olyasmire gondolunk, mint a fácánok és a fürjek. Amikor ezek megpróbálnak kitérni egy ragadozó elől, akkor gyorsan felreppennek, rövid ideig vízszintesen repülnek, majd futva menekülnek tovább".

A kutatók szerint az, hogy az Archaeopteryx már nagyjából 150 millió évvel ezelőtt képes volt így repkedni, azt mutatja, hogy a dinoszauruszok repülési képessége jóval előbb kifejlődhetett. A szakemberek egykor az első madárnak gondolták az Archaeopteryxet, ma már azonban repülő dinoszauruszként tekintenek rá.

Szerző

Butít az okostelefon

Publikálás dátuma
2018.03.17. 06:10

Bár a tudósok nem biztosak benne, hogy valóban rombolják-e az agyunkat az okos telefonok, de meg vannak róla győződve, hogy függőséget okoznak és depresszióhoz vezethetnek, és lelassíthatják a gondolkodási folyamatokat is.

A telefonjaink és mindenféle elektronikus eszközeink az állandó készültség állapotában tartanak minket egész nap. Rezegnek, csörögnek, hosszabb-rövidebb hangjelzésekkel adnak hírt arról, itt az ébresztő ideje, üzenetünk érkezett barátunktól, munkatársunktól, bankunktól. Végiggondolva, ezek a riasztások hasznosak lehetnek agyunk számára, de a testünk máshogy reagál - olvasható a Business Insider cikkében. A folyamatos riasztások akcióba lendítik stresszhormonjainkat beindítva védekezési vagy menekülési ösztönünket. Egyetemi hallgatók 98 százaléka számolt be arról, fantom telefonvibrációkat érez, azaz azt gondolták, hívják őket, amikor készülékük néma volt. Amerikaiak 86 százaléka folyamatosan ellenőrzi telefonján az e-maileket és a szociális médiában kapott üzeneteit, ami állandó stresszben tartja őket. Robert Lustig endokrinológus szerint az állandó stressznek az az eredménye, hogy kiépül a stressz-félelememlék pálya az agyban. A prefrontális kéregben, ahol a gondolkodási folyamatok zajlanak, zűrzavar alakul ki és alapvetően bezárul. „Az a vége, hogy butaságokat kezdünk művelni, amik bajba kevernek minket” – mondja Lustig.

Agyunk csak 60 bit per másodperc sebességgel képes adatokat feldolgozni, ezért ha sok a tennivalónk, szeretjük azokat telefonunkra, elektronikus asszisztensünkre bízni, de ez nem csak betegebbé, lustábbá is teszi agyunkat. A gondolkodóbb, analitikusabb elmék eleve ritkábban használják telefonjukat. A kevésbé élénk gondolkodás és a sok telefonhasználat között kimutatható az összefüggés, valamint azt is felfedezték, hogy azok, akik könyvből szerzik információikat, mélyebbre hatolnak a dolgok megértésében.

A szociális médiahasználata és a telefonnyomkodás megfizetteti a vámot agyunkkal. A kutatók nem állítják, hogy kedvenc alkalmazásunk ellenőrzése automatikusan rossz hatással van ránk, de némelyik különösen romboló hatású lehet. Azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik állandóan ellenőrzik Facebook-üzeneteiket, rossz a közérzetük, minél gyakrabban teszik ezt, annál inkább. Ezentúl pedig olyan játékok, mint a Pokémon GO, vagy bizonyos Twitter-alkalmazások függőséget okoznak.

Amikor a felhasználók lájkolnak egy fotót, vagy kommentelnek egy posztot, az olyanfajta örömforrás az agyuknak, mint ami egy játékon való nyerés esetében éri. Ezt a technikát nem csak a szociális média, hanem az egész internet használja, például amikor a repülőgép jegyár egy kattintás hatására csökken. Lustig azt mondja, ezek az alkalmazások nem eredetüktől fogva ördögiek, de ha elszabadulnak, arra kényszerítheti agyunkat, hogy egyre többet és többet akarjon.

Szerző
Témák
okostelefonok

Kiszámították, mi a legjobb a tigriscápáknak

Publikálás dátuma
2018.03.15. 15:14
Illusztráció: AFP
Tudósok kiszámították, hogy a tigriscápa 22 Celsius-fokos tengervízben a legaktívabb - írta az MTI a BBC beszámolója a lapján.

Ahogy az óceánok vize melegszik, a tigriscápák tovább költözhetnek, ezzel több konfliktusba keveredhetnek az emberekkel, például lehetséges, hogy Sydney partjai közelében fogják jól érezni magukat télen is.

A Global Change Biology című szaklapban közölt tanulmány eredményei alapján a jövőben kidolgozhatnak új módszereket, amelyekkel megelőzhetik a cápatámadásokat. A tigriscápa csak a második legveszélyesebb az emberre legtöbbször támadó fehér cápa után. A cápák többsége hideg vérű, testhőmérsékletük megfelel az őket körülvevő víz hőmérsékletének. A tigriscápákból a legtöbb 22 Celsius-fokos vízben található, ebben a legaktívabbak a tanulmány szerint. Egy-két fokos vízhőmérséklet-változás már a populáció költözését okozhatja. "Sydney vizein a téli hónapok alatt alig látni cápát, ám ez megváltozhat" - mondta Nicholas Payne, a belfasti Queen's Egyetem és a Roehamponi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.
A világ egyes vidékein a kormányok különböző intézkedésekkel igyekeznek megvédeni a parti vizek szörföseit és fürdőzőit, van, ahol ritkítják a cápák számát, ami állatvédők tiltakozását váltotta ki. A cápák mozgásának, szokásainak jobb megismerése a cápatámadások elhárításának jobb stratégiáihoz vezethet. 

A kutatók most évtizedek tigriscápafogásait tanulmányozták Ausztrália keleti partjainál, hogy képet kapjanak arról, merre van belőlük a legtöbb. Ezután érzékelőt erősítettek a Hawaii vizeiben élő tigriscápák néhány egyedének hátuszonyához. A műszer mérte a víz hőmérsékletét és az egyedek mozgását, úszási sebességét. "Így mérhettük, milyen vízhőmérséklet mellett a legaktívabbak a cápák" - mondta Payne. Ugyan nem valószínű, hogy tigriscápák tömegei változtatnak élőhelyet a globális felmelegedéssel, az állatok eloszlása mégis változhat - írták a tanulmányban. A klímaváltozás miatti aggodalmak olyan kutatásokhoz vezettek, amelyek az állatok alkalmazkodását vizsgálják. Úgy tűnik, a tenger élővilága gyorsabban adaptálódik a globális felmelegedéshez, mint a szárazföldeké.

Szerző
Témák
tigriscápa