Putyin utolsó nagy dobására készül

Publikálás dátuma
2018.03.17. 06:30
KIHÍVÓ NÉLKÜL - Vlagyimir Putyin támogatottsága országos átlagban 70 százalék körül mozog FOTÓ: AFP/ALEXANDER NEMENOV
Elnökválasztást rendeznek vasárnap Oroszországban. Putyin megígérte, nem módosít alkotmányt a hatalom örökös megtartása érdekében. Győzelmét senki sem veszélyezteti.

A vasárnapi szavazáson való részvételre buzdította egy péntek hajnalban nyilvánosságra hozott felvételen az oroszokat Vlagyimir Putyin. A Russia Today tévécsatornán bemutatott videóban az orosz elnök azt emelte ki, hogy mindenkinek személyes joga, hogy egy szabad választáson kire adja voksát, de aki távol marad az attól fosztja meg magát, hogy véleménye szerepet játsszon ezen a döntő és jelentős választáson.

„Meggyőződésem, hogy mindnyájunkat érdekel az ország sorsa. Ezért kérlek benneteket, hogy menjetek el szavazni vasárnap. Éljetek a jogotokkal, hogy dönthettek jövőtökről” – fogalmazott felhívásában a Kreml jelenlegi és minden bizonnyal jövőbeli ura. (A választás szabadságának mértékét jelzi, hogy az egyetlen számottevő riválist, Alekszej Navalnijt kizárták a versenyből egy koncepciós perben kiszabott ítélet miatt.)

Nem véletlenül buzdítja szavazásra népét Putyin, hiszen a 18 éve Oroszország élén álló politikus győzelmét ugyan semmi és senki sem veszélyezteti, de a lakosság évek óta növekvő passzivitása, a szabad választás illúzióját fenntartani nem akaró elégedetlenek egyre nagyobb arányban döntenek a távolmaradás mellett. Az alacsony részvétel melletti megválasztás pedig beárnyékolná Putyin utolsó mandátumát.

Még hivatalos jelölése előtt felmerült nyilvánosan is annak a lehetősége, hogy újabb győzelme után az elnök alkotmánymódosítással próbál majd örökös teljhatalmat szerezni magának. A jelenlegi alkotmány szerint ugyanis nem indulhat a következő választáson, az egymást követő két 6 éves mandátum után. Első alkalommal két négyéves ciklus után Putyin miniszterelnök lett, helyet cserélve bizalmasával, Dmitrij Medvegyevvel, majd visszatért immár hat éves mandátumra. Most kezdődő elnöksége 2024-ben jár le, 72 éves korában, leghamarabb 76 évesen jelentkezhetne újra elnöknek. Távlati terveiről nem beszélt, de azt nyilvánosan megígérte, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt.

A választás napjának időzítése is Putyin győzelmét hivatott szolgálni, hiszen március 18-a a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásának napja, az a momentum, amely a legnagyobb népszerűséget biztosította számára, és amelyet sem a nyugati szankciók, sem az ország egyre erősödő nemzetközi elszigetelődése, sem az orosz gazdaság gyengélkedése nem tud megingatni.

Városok passzív lázadása
Már nemcsak a nagy, hanem az oroszországi viszonylatban közepesnek számító városokban is látványosan visszaesett Putyin támogatottsága és a szavazati hajlandóság egyaránt. Moszkvában és Szentpéterváron a legutóbbi parlamenti, majd helyhatósági választásokon is történelmi méylponton volt a részvétel, ami a vasárnapi elnökválasztásra még tovább süllyedhet. Az ország két legnagyobb, egyben politikai, kulturális központjának számító városban Putyin népszerűsége 12 százalékkal csökkent egyetlen hónap alatt, 69,7 százalékról 57,1-re.
Az All-Russia Public Opinion Research Center által végzett februári felmérés szerint hasonló mértékű esés tapasztalható az 500 -100 ezer közötti városokban is, az elnök népszerűsége az 500 – 950 ezer között városokban illetve a kis településeken maradt stabil. Ezzel egyidőben a nagyvárosokban a milliomos kommunista jelölt, Pavel Grudinin támogatottsága növekedett.
Valerij Fjedorov, a közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint minél nagyobb egy város, annál alacsonyabb a választókedv, a kis és nagy településeken a részvételi arányban akár 20 százalékos különbség is várható. A nagyvárosokban 50 százalék körüli részvételi hajlandóságot mértek.
Az intézet felmérése szerint országos átlagban 70 százalék körül mozog Putyin támogatottsága. Grudinin 7,8, Vlagyimir Zsirinovszkij 5,9, Kszenja Szobcsák tévébemondó, Putyin korábbi bizalmasának a lánya 1,6, az ellenzéki liberális Jabloko képviselője, Grigorij Javlinszki 0,9 százalékon áll.

Szerző

7-en a 7-ről: Ön miért venne elégtételt?

Publikálás dátuma
2018.03.17. 06:07
Fotó: Tóth Gergő

Arató András

Klubrádió

A magánnyugdíjakért, a takarékszövetkezetekért, a dohányboltokért, a közvilágításért, a stadionokért, Paksért, a szellemi környezetszennyezésért, a piros pöttyös bébipopóktól a rovarevő homo sorosicusig, az elrabolt köztársaságért és alkotmányért. De nem az elégtétel a jó kifejezés, hanem a helyreállítás.

Avar János

újságíró

Nincs már miért. Megkaptam. Amit eddig állítottam, azt Orbán a vád tanújaként erősítette meg szónoklatában: a diktátorokhoz hasonlóan, minden ellenzéki jelöltet az ellenség ügynökének tekint, s aszerint fog vele elbánni. Tőle tehát a legrosszabbra lehet számítani, ha mégis nyerne. De persze akkor is, ha vesztene.

Bolgár György

rádiós újságíró

Drágát vennék. Hogy sokba kerüljön nekik. Nekünk sajnos már sokba került, amit itt műveltek, úgyhogy most már ideje lenne, hogy ők fizessenek. De ne uniós pénzből!

Farkasházy Tivadar

Hócipő

A még mindig mellébeszélő négy nagyobb ellenzéki párton, akik még mindig egymás ellen dolgoznak, néhány ködös, többféleképpen értelmezhető mondaton kívül szemlátomást beletörődtek a semmi sem érő helyezésekbe, néhány parlamenti székbe, ami a Príma Primissima, az Oscar meg az olimpia esetében nagyon értékes, de választáskor annyit ér, mint a római arénában a második helyezett gladiátoré. Orbán viszont rajtunk vesz elégtételt, mindenkin, aki nem szolgálja tovább. Nem kicsit, nagyon!

Horváth István

hírlapíró

Hallom, azt mondta a rablóbanda vezére, hogy "elégtételt veszünk"? Nem értem. Ezek soha a büdös életükben semmit sem vettek, csak fosztogattak.

Horváth Zoltán

újságíró

Én már egyszer érettségiztem, úgy hogy annak idején vettem elég tételt. Az éppen elegendő volt.

Veress Jenő

a Népszava főmunkatársa

Orbánért. Általánosságban: mert módszeresen széttiporja az emberek lelkét. Konkrétan: mert annyira leépült már, hogy a nemzeti ünnepen papírból olvasva, iskolás hangon deklamálta a Himnusz első versszakát. Hátborzongató volt.

Szerző
Témák
7-en a 7-ről

Az Ab előtt a közalkalmazotti bértábla

Publikálás dátuma
2018.03.17. 06:06

Egy könyvtári dolgozó tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult és azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát.

Felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel, 58 évesen, 35 évnyi szakmai tapasztalattal a háta mögött egy középfokú végzettségű pályakezdő bérét kapja az a könyvtári dolgozó, aki a méltatlan helyzetet megelégelve tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult. Azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát. Az ítélet nem sokat váratott magára: az ügyet felkaroló Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tájékoztatása szerint a bíróság nemrégiben alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett az ügyben. Az indoklás szerint ugyanis az illetménytábla eredeti célja – a differenciálás, a közalkalmazotti pályán való előmeneteli lehetőség biztosítása – nem valósul meg, ez a funkcióvesztés pedig alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez.

Az ügy hátterében az áll, hogy a közalkalmazotti illetménytáblát 2008-ban befagyasztották, holott azt éppen azért alkották meg 1992-ben, hogy - a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint - jól átlátható, kiszámítható megélhetést biztosítson a közszférában dolgozóknak. A bértábla alapilletményei tehát 10 éve változatlanok, a minimálbért és a garantált bérminimumot viszont az utóbbi két évben jelentősen megemelték, emiatt pedig egymásra csúsztak a fizetések. Jelenleg a közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékában alacsonyabbak az alapilletmények, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum.

Mivel azonban a garantált bérminimumot a legalább középfokú végzettséget előíró állásoknál kötelező megfizetni, a bírósághoz forduló dolgozó alapbérét januártól 55 232 forinttal ki kellett egészíteni, az így lett 180 500 forint. Csakhogy az intézetben dolgozó munkatársainak 77 százaléka is ugyanennyit kap – még azok is, akik néhány éve doktori fokozatot szereztek. Vagyis esetükben a bértábla egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy milyen végzettséggel, és hány éve dolgoznak a pályán. A bérminimumon felüli kategóriákba eső kollégák alapbérét viszont továbbra is differenciálja a bértábla a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint.

Ez a megkülönböztetés nemcsak méltatlan, hanem diszkriminatív is – véli Földiák András, a SZEF elnöke, aki ezért bízik az Alkotmánybíróság pozitív döntésében. A tét nem kicsi. A SZEF számításai szerint a próbaper megnyerése esetén 200 ezer szociális munkás, egészségügyi, illetve iskolai műszaki és adminisztratív dolgozó, könyvtáros léphet fel az állammal szemben több milliárd forintnyi elmaradt bért követelve.

Szerző