Putyin utolsó nagy dobására készül

Publikálás dátuma
2018.03.17 06:30
KIHÍVÓ NÉLKÜL - Vlagyimir Putyin támogatottsága országos átlagban 70 százalék körül mozog FOTÓ: AFP/ALEXANDER NEMENOV
Fotó: /
Elnökválasztást rendeznek vasárnap Oroszországban. Putyin megígérte, nem módosít alkotmányt a hatalom örökös megtartása érdekében. Győzelmét senki sem veszélyezteti.

A vasárnapi szavazáson való részvételre buzdította egy péntek hajnalban nyilvánosságra hozott felvételen az oroszokat Vlagyimir Putyin. A Russia Today tévécsatornán bemutatott videóban az orosz elnök azt emelte ki, hogy mindenkinek személyes joga, hogy egy szabad választáson kire adja voksát, de aki távol marad az attól fosztja meg magát, hogy véleménye szerepet játsszon ezen a döntő és jelentős választáson.

„Meggyőződésem, hogy mindnyájunkat érdekel az ország sorsa. Ezért kérlek benneteket, hogy menjetek el szavazni vasárnap. Éljetek a jogotokkal, hogy dönthettek jövőtökről” – fogalmazott felhívásában a Kreml jelenlegi és minden bizonnyal jövőbeli ura. (A választás szabadságának mértékét jelzi, hogy az egyetlen számottevő riválist, Alekszej Navalnijt kizárták a versenyből egy koncepciós perben kiszabott ítélet miatt.)

Nem véletlenül buzdítja szavazásra népét Putyin, hiszen a 18 éve Oroszország élén álló politikus győzelmét ugyan semmi és senki sem veszélyezteti, de a lakosság évek óta növekvő passzivitása, a szabad választás illúzióját fenntartani nem akaró elégedetlenek egyre nagyobb arányban döntenek a távolmaradás mellett. Az alacsony részvétel melletti megválasztás pedig beárnyékolná Putyin utolsó mandátumát.

Még hivatalos jelölése előtt felmerült nyilvánosan is annak a lehetősége, hogy újabb győzelme után az elnök alkotmánymódosítással próbál majd örökös teljhatalmat szerezni magának. A jelenlegi alkotmány szerint ugyanis nem indulhat a következő választáson, az egymást követő két 6 éves mandátum után. Első alkalommal két négyéves ciklus után Putyin miniszterelnök lett, helyet cserélve bizalmasával, Dmitrij Medvegyevvel, majd visszatért immár hat éves mandátumra. Most kezdődő elnöksége 2024-ben jár le, 72 éves korában, leghamarabb 76 évesen jelentkezhetne újra elnöknek. Távlati terveiről nem beszélt, de azt nyilvánosan megígérte, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt.

A választás napjának időzítése is Putyin győzelmét hivatott szolgálni, hiszen március 18-a a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásának napja, az a momentum, amely a legnagyobb népszerűséget biztosította számára, és amelyet sem a nyugati szankciók, sem az ország egyre erősödő nemzetközi elszigetelődése, sem az orosz gazdaság gyengélkedése nem tud megingatni.

Városok passzív lázadása
Már nemcsak a nagy, hanem az oroszországi viszonylatban közepesnek számító városokban is látványosan visszaesett Putyin támogatottsága és a szavazati hajlandóság egyaránt. Moszkvában és Szentpéterváron a legutóbbi parlamenti, majd helyhatósági választásokon is történelmi méylponton volt a részvétel, ami a vasárnapi elnökválasztásra még tovább süllyedhet. Az ország két legnagyobb, egyben politikai, kulturális központjának számító városban Putyin népszerűsége 12 százalékkal csökkent egyetlen hónap alatt, 69,7 százalékról 57,1-re.
Az All-Russia Public Opinion Research Center által végzett februári felmérés szerint hasonló mértékű esés tapasztalható az 500 -100 ezer közötti városokban is, az elnök népszerűsége az 500 – 950 ezer között városokban illetve a kis településeken maradt stabil. Ezzel egyidőben a nagyvárosokban a milliomos kommunista jelölt, Pavel Grudinin támogatottsága növekedett.
Valerij Fjedorov, a közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint minél nagyobb egy város, annál alacsonyabb a választókedv, a kis és nagy településeken a részvételi arányban akár 20 százalékos különbség is várható. A nagyvárosokban 50 százalék körüli részvételi hajlandóságot mértek.
Az intézet felmérése szerint országos átlagban 70 százalék körül mozog Putyin támogatottsága. Grudinin 7,8, Vlagyimir Zsirinovszkij 5,9, Kszenja Szobcsák tévébemondó, Putyin korábbi bizalmasának a lánya 1,6, az ellenzéki liberális Jabloko képviselője, Grigorij Javlinszki 0,9 százalékon áll.

2018.03.17 06:30

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00