Őrzi előnyét a Fradi az NB I élén

Publikálás dátuma
2018.03.19. 06:52
Böde Dániel (balra) gólja adta meg a kegyelemdöfést Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság szombati játéknapján a lefújásig nyílt volt a küzdelem, több stadionban is a hosszabbításban dőlt el a pontok sorsa.

Minden mérkőzést sikerült megrendezni.

Az újfent téliesre váltó időjárási körülmények közepette ez sem semmi, más kérdés, hogy a zimankós idő miatt nem most találtak vissza a drukkerek a lelátóra. Pakson például alig 400-an láthatták, ahogy a sokszor viharos szél időnként "besegít" a játékosoknak, de a győzelmet a 93. percben kicsikaró bajnokcsapat mérkőzésén is voltak már többen a Bozsik-stadionban.

A forduló legnépszerűbb találkozója – szokás szerint – az FTC párharca volt, a listavezető a Puskás Akadémiát fogadta az Üllői úton (a felcsúti együttesben a korábbiakhoz képest meglepően sok, hat magyar futballista kezdett – a szerk.).

A Groupama Arénában összesereglő 8400 néző jó vásárt csinált a belépővel, ugyanis olyan meccset láthatott, amelyen csupán sokadlagos volt az esőzésből havas esőbe, majd havazásba átforduló idő és a hideg. A vendégek vezettek, majd emberelőnybe kerültek (később kiegyenlítődött a létszám), ám az eggyel kevesebb labdarúgóval is dominánsan futballozó Ferencváros a hajrában fordított. Ezen a találkozón a szórakoztató futballmeccs minden kelléke előkerült a repertoárból: gólokból, kiállításokból, izgalomból, feszültségből és az arénába újfent visszatérő hazai B-középnek köszönhetően hangos szurkolásból sem volt hiány.

"Paintsil kiállítása után a kieső futómennyiséget pótolnunk kellett, ezt meg is éreztük, elfáradtunk a végére, a teljesítményünkön viszont szerintem nem volt érzékelhető, hogy emberhátrányban játszottunk. Tíz emberrel is jobbak voltunk – jelentette ki a lefújást követően a Népszavának is nyilatkozó Otigba Kenneth, aki csapata egyenlítő találatát szerezte a 39 percben. – A gólom azért is volt fontos, mert így döntetlennel mehettünk a félidőre, ez pedig mentálisan erőt adott a folytatásra. Előzetesen is küzdelmes mérkőzésre számítottunk, de emberhátrányban is biztosak voltunk benne, hogy győzni fogunk, hiszen jobb csapat vagyunk."

Noha még 10 kör hátravan az NB I jelenlegi szezonjából, a három pont megszerzése később aranyat érhet a Ferencváros számára, amelynek legfőbb riválisa, az elmaradt mérkőzésével együtt hárompontnyi hátránnyal második Videoton is nyert a hétvégén. Az újonc Balmazújváros 1-0-s legyőzéséhez szükséges találatot a csapatkapitány, Juhász Roland szerezte. A meccs 60. percében bemutatkozott a székesfehérváriak mezében a télen szerződtetett Huszti Szabolcs, aki majd' 13 év elteltével tért vissza az NB I-be.

Az OTP Bank Liga a válogatottak barátságos mérkőzései miatt két hét múlva, március 31-én folytatódik.

Addigra talán kitavaszodik.

Megkezdődik a munka
A válogatott kerettagok többsége vasárnaptól Telkiben készül a nemzeti tizenegy pénteken, majd március 27-én sorra kerülő, Kazahsztán és Skócia elleni barátságos mérkőzésére. Érdeklődésünkre az először meghívott Otigba Kenneth elárulta: a felcsútiak elleni bajnoki előtt nem volt különösebben izgatott a debütálás lehetősége miatt, viszont ha lehetőséget kap, szeretné a maximumot nyújtani. "Próbálom a legjobb teljesítményemet hozni, a csapattal pedig azon leszünk, hogy két győzelemmel kezdjük az évet. Ennél is fontosabb, hogy a héten összeálljon a csapat, mi, játékosok is megtapasztaljuk, hogy mik Georges Leekens elvárásai."
Szerző

Többé nem csökkenhet a gázár

Publikálás dátuma
2018.03.19. 06:24
FOTÓ: Hárs Kata

A jelenlegi szabályok alapján soha többé nem csökkenhet a gázár – leginkább ez a következtetés vonható le a rezsidíjak „előkészítéséért” és részbeni megállapításáért felelős Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemrég közzétett, látszólag bonyolult fejtegetésből. Bár a közlemény okát nem jelölték meg, tény: az elmúlt három év során a - papíron kormányfüggetlen, feladata szerint rendre a lehető legalacsonyabb lakossági árért küzdő - közműhivatalt számos bírálat érte, mivel a nemzetközi olaj- és gáztőzsdék tartós feleződése-harmadolódása ellenére se javasolt lakossági díjcsökkentést.

A Fidesz és a közműhivatal váltig tagadja, hogy a nemzetközi gáztőzsdék összeomlása bárminemű mozgásteret nyitna a hazai lakossági gázárak csökkentésére. Ettől azonban az élet nem állt meg: az állami gáznagykereskedő, az MFGK az elmúlt évek során piaci áron, azaz egyre olcsóbban jutott hozzá a fűtőanyaghoz. Mivel ezt eladási áruk nem követte, a társaságnál óhatatlan extraprofit gyűlt fel. A Fidesz azonban ahelyett, hogy ezt a plusznyereséget továbbengedte volna a fogyasztóknak, inkább megpróbálta elrejteni. Mint arra tavaly az MSZP rávilágított, egy 2016-os szabály szerint az - ott felismerhetetlenül bonyolultan meghatározott - extrahasznot nyereség helyett „passzív elhatárolásként” kell elkönyvelni.

Most, mindössze egy héttel azután, hogy Lázár János kancelláriaminiszter megerősítette a rezsicsökkentési mozgástér hiányát, az Orbán-kabinet a választások napjára időzített, egyszeri, családonként 12 ezer forintos gázárkedvezményről határozott. Hogy ez mennyiben alapult MEKH-számításokon, ködös, mindenesetre a közműhivatal nem tiltakozott, sőt friss közleményükkel némi betekintést engedtek gázár-elképzeléseikbe. Ebben, két évvel a bevezetés után, felhívják a figyelmet az MFGK-nál gyűlő többlethaszonra, amit a MEKH „eltérésből származó eredménynek”, illetve „tartaléknak” nevez. Szerintük ez biztosítja, hogy „a forrásárak emelkedése esetén ne legyen szükség a lakossági végárak emelésére”. Miközben utalnak a nemzetközi gáztőzsdék kiszámíthatatlanságára, úgy fogalmaznak: a hazai lakossági végfelhasználói árak szintje „fix”, aminek legmagasabb mértékét a rezsicsökkentési törvény határozza meg. Majd hozzáfűzik: a mostani „téli rezsicsökkentés” összegét az MFGK-nál lévő passzív elhatárolásból biztosítják.

Az irat számos kérdést vet fel. Ha az árat a szakhivatal fixnek nevezi, miként kerülhetett sor mégis a „téli rezsicsökkentésre”. Azt se tudni, meddig gyűjtik a tartalékokat, ha a nemzetközi árak még három év után se lépik túl az általuk „elismert” mértéket. Mindazonáltal a közlésből az következik, hogy - mivel kétségkívül most se a tarifák csökkentek, csak a kormány biztosít a választásokra egy egyszeri lakossági gázszámlakedvezményt - a közműhivatal semmilyen módot nem lát a lakossági gázárcsökkentésre. (A nemzetközi gázárak amúgy az utóbbi hónapokban kissé emelkedtek, ami - legalábbis eddigi szakmai elképzeléseikből kiindulva - most pont nem indokolna árengedményt.) Nem ismert a viszonyítási alapnak tekinthető, "közepes" gázbeszerzési ár és nem közölték a már összegyűlt tartalék mértékét se. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető kutatásai szerint az MFGK 2016-os mérlegében ez 50 milliárd forint, ami az átlagfogyasztásig egy azonnali 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé. Ráadásul 2015-ben - még külön nem nyilvántartott - extrahaszonként szakértők szerint 85 milliárd gyűlt össze és – a kis drágulás ellenére – ez tavaly is további tízmilliárdokkal hízhatott.

A gázos tartalék tehát százmilliárdnál is többre rúghat. Ehhez képest számításaink szerint a 12 ezres gázkedvezmény forrásigénye csak mintegy 38 milliárd. Vagyis, bár a kormány – a MEKH látszólagos makacsságát úgymond legyőzve – most mégis átenged a lakosságnak a nemzetközi gázáresés hatásából, az a tényleges tartalék csupán töredéke. Ráadásul Lázár János forrásként a múlt heti kormányinfón a MEKH valamiféle negyvenmilliárdos kasszáját említette, aminek szakértők se létéről, se mértékéről nem hallottak. Szintén felvetődik: hová tűnt mára az a szabály, amit az energiahivatal a 2010 előtti nemzetközi áresések idején hangoztatott, miszerint a külföldi változások csak 9 hónapos késéssel gyűrűznek be hozzánk. A jelek szerint az Orbán-kabinet alatt erre sosem kerül sor.

Eme kérdéseink megválaszolását a MEKH azzal ütötte el, hogy honlapjukon minden "fontos" adat megtalálható. Arra viszont, hogy hol, már nem feleltek.

Szerző
Témák
gázár rezsi

Többé nem csökkenhet a gázár

Publikálás dátuma
2018.03.19. 06:24
FOTÓ: Hárs Kata

A jelenlegi szabályok alapján soha többé nem csökkenhet a gázár – leginkább ez a következtetés vonható le a rezsidíjak „előkészítéséért” és részbeni megállapításáért felelős Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemrég közzétett, látszólag bonyolult fejtegetésből. Bár a közlemény okát nem jelölték meg, tény: az elmúlt három év során a - papíron kormányfüggetlen, feladata szerint rendre a lehető legalacsonyabb lakossági árért küzdő - közműhivatalt számos bírálat érte, mivel a nemzetközi olaj- és gáztőzsdék tartós feleződése-harmadolódása ellenére se javasolt lakossági díjcsökkentést.

A Fidesz és a közműhivatal váltig tagadja, hogy a nemzetközi gáztőzsdék összeomlása bárminemű mozgásteret nyitna a hazai lakossági gázárak csökkentésére. Ettől azonban az élet nem állt meg: az állami gáznagykereskedő, az MFGK az elmúlt évek során piaci áron, azaz egyre olcsóbban jutott hozzá a fűtőanyaghoz. Mivel ezt eladási áruk nem követte, a társaságnál óhatatlan extraprofit gyűlt fel. A Fidesz azonban ahelyett, hogy ezt a plusznyereséget továbbengedte volna a fogyasztóknak, inkább megpróbálta elrejteni. Mint arra tavaly az MSZP rávilágított, egy 2016-os szabály szerint az - ott felismerhetetlenül bonyolultan meghatározott - extrahasznot nyereség helyett „passzív elhatárolásként” kell elkönyvelni.

Most, mindössze egy héttel azután, hogy Lázár János kancelláriaminiszter megerősítette a rezsicsökkentési mozgástér hiányát, az Orbán-kabinet a választások napjára időzített, egyszeri, családonként 12 ezer forintos gázárkedvezményről határozott. Hogy ez mennyiben alapult MEKH-számításokon, ködös, mindenesetre a közműhivatal nem tiltakozott, sőt friss közleményükkel némi betekintést engedtek gázár-elképzeléseikbe. Ebben, két évvel a bevezetés után, felhívják a figyelmet az MFGK-nál gyűlő többlethaszonra, amit a MEKH „eltérésből származó eredménynek”, illetve „tartaléknak” nevez. Szerintük ez biztosítja, hogy „a forrásárak emelkedése esetén ne legyen szükség a lakossági végárak emelésére”. Miközben utalnak a nemzetközi gáztőzsdék kiszámíthatatlanságára, úgy fogalmaznak: a hazai lakossági végfelhasználói árak szintje „fix”, aminek legmagasabb mértékét a rezsicsökkentési törvény határozza meg. Majd hozzáfűzik: a mostani „téli rezsicsökkentés” összegét az MFGK-nál lévő passzív elhatárolásból biztosítják.

Az irat számos kérdést vet fel. Ha az árat a szakhivatal fixnek nevezi, miként kerülhetett sor mégis a „téli rezsicsökkentésre”. Azt se tudni, meddig gyűjtik a tartalékokat, ha a nemzetközi árak még három év után se lépik túl az általuk „elismert” mértéket. Mindazonáltal a közlésből az következik, hogy - mivel kétségkívül most se a tarifák csökkentek, csak a kormány biztosít a választásokra egy egyszeri lakossági gázszámlakedvezményt - a közműhivatal semmilyen módot nem lát a lakossági gázárcsökkentésre. (A nemzetközi gázárak amúgy az utóbbi hónapokban kissé emelkedtek, ami - legalábbis eddigi szakmai elképzeléseikből kiindulva - most pont nem indokolna árengedményt.) Nem ismert a viszonyítási alapnak tekinthető, "közepes" gázbeszerzési ár és nem közölték a már összegyűlt tartalék mértékét se. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető kutatásai szerint az MFGK 2016-os mérlegében ez 50 milliárd forint, ami az átlagfogyasztásig egy azonnali 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé. Ráadásul 2015-ben - még külön nem nyilvántartott - extrahaszonként szakértők szerint 85 milliárd gyűlt össze és – a kis drágulás ellenére – ez tavaly is további tízmilliárdokkal hízhatott.

A gázos tartalék tehát százmilliárdnál is többre rúghat. Ehhez képest számításaink szerint a 12 ezres gázkedvezmény forrásigénye csak mintegy 38 milliárd. Vagyis, bár a kormány – a MEKH látszólagos makacsságát úgymond legyőzve – most mégis átenged a lakosságnak a nemzetközi gázáresés hatásából, az a tényleges tartalék csupán töredéke. Ráadásul Lázár János forrásként a múlt heti kormányinfón a MEKH valamiféle negyvenmilliárdos kasszáját említette, aminek szakértők se létéről, se mértékéről nem hallottak. Szintén felvetődik: hová tűnt mára az a szabály, amit az energiahivatal a 2010 előtti nemzetközi áresések idején hangoztatott, miszerint a külföldi változások csak 9 hónapos késéssel gyűrűznek be hozzánk. A jelek szerint az Orbán-kabinet alatt erre sosem kerül sor.

Eme kérdéseink megválaszolását a MEKH azzal ütötte el, hogy honlapjukon minden "fontos" adat megtalálható. Arra viszont, hogy hol, már nem feleltek.

Szerző
Témák
gázár rezsi