Hiányos volt a tájékoztatás

Megsértette a teljes hiteldíj mutató (THM) feltüntetésének szabályait az Erste Bank és az FHB Bank, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 14 millió, illetve 4,5 millió forintra bírságolta a két pénzintézetet - olvasható a jegybank közleményében. Az Erste Bank a személyi kölcsönök és folyószámlahitelek, az FHB Bank a lakáshitelek reklámozása során - 2017 első félévében -, több esetben nem, vagy nem feltűnően jelenítette meg a hitelköltségeket összegző THM értékét. 

Szerző

Molos üzemavató a kampány felhangjaival

Publikálás dátuma
2018.03.20. 06:21
Népszava fotó
A Mol tiszaújvárosi műgumiüzemének átadásán a vendéglátó részéről a város szocialista polgármestere helyett Szerencs fideszes vezetője köszönthette a megjelenteket.

Képalá Késleltetett indítógomb

Orbán Viktor kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója tegnap a Mol tiszaújvárosi műgumigyárának átadásán egyaránt déjà vu érzéseikről számoltak be. Az általuk említetteken kívül ugyanakkor más, hasonlóképp áthallásos múltbéli eseményekre is emlékezhettek volna. 2014-ben ugyanis szintén pont a választási kampányhajrában adódott lehetősége Orbán Viktornak egy félkész beruházást átadni. A kormányfő akkor – minap lemondott – szlovák kollégájával, Robert Ficóval együtt húzott az (azóta Mol-tulajdonúvá vált) magyar-szlovák gázvezeték csavarjain. Most pedig a hivatalos üzemkezdetet előtt fél évvel a Mol új tiszaújvárosi műgumigyára előtt nyomott meg többedmagával egy indítógombot.

Orbán Viktor ellenben inkább 2011-re emlékezett: miután a szocialisták idején – értelmezésében – az oroszoknak „átjátszották” a Mol ötödét, nekik Vlagyimir Putyinnal kellett „erős tárgyalásokat” folytatni annak megvásárlására. (Az Orbán-kabinet 2010 végén félezermilliárdnyi közpénzből vásárolta ki a Szurgutnyeftyegáztól az orosz magáncég által 2009-ben az osztrák OMV-től megvett Mol-csomagot.) A kormányfő szerint az idő inkább őket igazolja, mivel enélkül nem tudnának a molos beruházásokba az adófizetők pénzéből „betársulni”. Szavai szerint a magyar állam e beruházáshoz is 12 milliárd forintnyi adókedvezménnyel járult hozzá, ami 12 év alatt vonható le. Emlékeztetett az olajcég új stratégiájára, miszerint 2030-ig 1300 milliárdot ruház be a térségben – többet, mint a Mercedes és az Audi együttvéve. (Bár a megjelent debreceni delegációra külön kitért, e szám kapcsán Kósa Lajost nem hozta szóba.) A Mol – mint nemzetközivé vált, de magyar vállalat – különösen közel áll a szívéhez.

A JSR Mol Synthetic Rubber Zrt. 51 százalékos tulajdonosa az eljárást kifejlesztő japán JSR Corporation, 49 százalék pedig a Mol-alapította Leodium Investmenté. Csak a kormányfő említette meg, hogy a gyárat százmilliárdból húzták fel. (Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ugyanakkor az adatot feladványba rejtette: a mostani műgumigyár, illetve az annak alapanyagául szolgáló, két éve átadott butadiénüzem együtt 130 milliárd forintba került. Utóbbi akkori tudósításukba foglalt 35 milliárdos értékét levonva szintén kijön a közel százmilliárd.) Orbán Viktor a megjelent japán nagykövetnek, Sato Kuninak, illetve Koichi Kawasakinak, az ICR második emberének háláját fejezte ki, mondván: a rendszerváltás után elsőként „nem Amerika és nem az EU”, hanem Japán sietett befektetésekkel Magyarország segítségére. A kormányfő szerint Magyarország azért biztonságos befektetési helyszín, mert nem engedik be a migránsokat.

Hernádi Zsolt inkább a Mol Petrolkémia – az egykori TVK - tiszaújvárosi területének korábbi üzemátadásaira emlékezett. Szavaiból kiderült: a nyersolajból a Dunamenti Finomítóban készülő naftát csővezetéken a tiszaújvárosi Mol Petrolkémiába szállítják, ahol abból butadiént állítanak elő, ami kétharmadrészt a műgumi alapanyaga. Az egység az elsődleges vevőkörüknek számító gumiabroncsgyárak számára évi 60 ezer tonna ilyen tömböt állít majd elő. Finom, akár politikainak is nevezhető célzásként a miniszterelnökhöz fordulva úgy fogalmazott: „ne hagyjuk abba, folytassuk” az ipartörténelmi fejlesztéseket.

Az ünnepség fura fordulataként a megjelenteket a térség részéről nem Tiszaújváros – szocialista – polgármestere, Bráz György, hanem a településtől közel 42 kilométernyi járóföldre lévő, a gyár életében szerény részt vállaló Szerencs fideszes vezetője, Koncz Ferenc köszöntötte. Ő dicsérte a kormányt és a tiszaújvárosiakat is ennek megfelelő szavazásra buzdította (nem említvén, hogy a térség egyéni jelöltje ő maga).

A politika egy fajta választási gyűléssé változtatta az üzemátadót – fogalmazott kérdésünkre Bráz György, aki sietett hozzátenni: Tiszaújváros örül a Mol jelenlétének, a beruházásoknak, viszonyuk teljesen korrekt. Az eseményre meghívták, elment, beszédre azonban „nem kérték fel”. Ezt elfogadta, hisz a csendes, etikus városvezetés híve. Koncz Ferenc gesztusát viszont erkölcstelennek bélyegezte, amit ő fordított esetben nem tett volna meg Szerencsen. Szerinte ez jellemző a Fidesz országos politikájára is, amiről a választók április 8-án mondhatnak véleményt.

Szerző
Témák
kampány MOL Deja vu

Kevés és drága lesz a gyümölcs - Pusztított a márciusi fagy

Publikálás dátuma
2018.03.20. 06:20
Illusztráció/Shutterstock
Kevesebb és drágább kajszi- és őszibarack, valamint cseresznye teremhet idén. A zöldségféléket inkább a belvíz veszélyezteti.

A hónap elején beköszöntött zord idő elsősorban a dunántúli, valamint a Bács-Kiskun megyei kajszi-, őszibarack és cseresznyeültetvényekben okozott veszteségeket, a mostani újabb fagyhullám pedig már a keleti, észak-keleti országrészen is jelentős károkat okozhat - nyilatkozta Népszavának Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a három népszerű gyümölcs virágzik legkorábban, ezért ezeket sújtja leginkább a tavaszi hideg. A szakember elmondta, mínusz 5-10 fok között már jelentős lehet a rügykárosodás, de ha még napokig kitart a hideghullám, a többi gyümölcs, a szilva, az alma, a körte, a meggy is megszenvedheti. Termésbecslésre azonban az alelnök nem vállalkozott, annak májusban jön majd el az ideje, mint ahogy ekkor derülhet ki, hogy mennyivel lesznek drágábbak a tavalyinál a legkorábban virágzó gyümölcsfák termései.

A cseresznyeág rügyei a védettebb kiskertekben is károsodtak Fotó: Kállai Márton

A cseresznyeág rügyei a védettebb kiskertekben is károsodtak Fotó: Kállai Márton

Súlyosbítja a gondokat, hogy a keresett méretű és színezetű, jól szállítható termést adó fajták a legérzékenyebbek a fagyra. A 80 ezer hektáros hazai gyümölcstermő területről átlagosan évi 800 ezer tonna termést takarítanak be. Az időjárás függvényében az a mennyiség 400 ezer és 1,1 millió tonna között változik.

A márciusi fagyok a Dunántúlon, Csongrád és Bács-Kiskun megyében okoztak nagy károkat. A korai virágzású gyümölcsösök közül a kajszibarackosokban van ahol teljesen elfagytak a virágrügyek. Vannak azonban olyan gyümölcsök is, amelyek fagykárosodásáról nem szólnak a hírek, mert piaci termesztésük itthon gyakorlatilag megszűnt. Így például málna-, ribizli- és szederültetvényeket már alig találni Magyarországon. Korábban 7 ezer hektáron szüreteltek málnát, ma talán 200 hektár található még a Dunakanyarban. Ezek a gyümölcsök a hűvös, nedves éghajlatot kedvelik, nem bírták az utóbbi évtizedben kialakult aszályos időjárást. A bogyósok eltűnésében szerepet játszott a munkaerőhiány is. Egy hektár málnásra évi 4 ezer munkaórát kellett fordítani, míg azonos méretű almásra csak 600-800 órát.

A munkaerőhiány egyébként általában is égető gond a kertészeti ágazatban is. Óriási probléma, hogy a profi termelők külföldről kénytelenek beszerezni a szaktudást, a technológiát, a fajtákat. Az utóbbi 10-15 évben a hazai gyümölcskutatással foglalkozó műhelyek sem működnek - vélte Apáti Ferenc. A támogatási rendszer sem szolgálja a felzárkózást, mert a korszerűtlen, versenyképtelen termelési mód ugyanannyi pénzhez juthat, mint a korszerű technológiával és fajtákkal dolgozó gazdálkodó.

Ugyancsak hiányzik az öntözés, miközben ma már nem szabadna öntözés nélkül gyümölcstermesztésbe sem fogni - tette hozzá a szakember. Ehhez hozzájárul az öntözési, vízjogi szabályozás útvesztője is. Pedig öntözés nélkül jelentős hozamveszteséggel számolhat a termelő.

Hosszabb távon a hazai gyümölcstermelés csökkenésének ellenére is csak minimális drágulásra lehet számítani, mert a magyar termés helyett belép az import.

A szintén 80 ezer hektáron termesztett zöldség esetében elsősorban az egyre terjedő belvíz okoz gondokat. A gazdák nem tudnak kimenni a földekre, így a korai vetésű zöldségek, mint a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a zöldborsó a szokásosnál később kerülnek a földbe. A márciusi fagy a hajtatott, kiültetett zöldségek esetében, a hidegfóliás káposzta-, illetve salátaféléknél okozott gondot. A belvizes területek miatt a korai vetésű zöldségek betakarítása már biztosan csúszni fog - jegyezte meg Ledó Ferenc a szakmai szervezet elnöke.

A szakember szerint zöldséget sem érdemes öntözés nélkül termeszteni. A kicsi, hagyományos módszerekkel tevékenykedő gazdaságok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a versenyt. Szorulnak vissza az egykor emblematikus zöldségfélék, mint a fokhagyma, amelynek a vetésterülete mára 800-900 hektárra zsugorodott. Jelenleg az import meghaladja a kivitelt ebből a fűszernövényből.

Ma még lehetetlen megmondani, hogy az 1,7-2,2 millió tonnás hazai zöldségtermés ide mennyisége melyik szélső értékhez közelít majd.

Gyümölcsösök
Faj Terület (ezer hektár) Éves átlagtermés (ezer tonna)
Alma                26*                            550-600
Meggy             14                                       70
Szilva                7                                   50-60
Kajszibarack   5                                    20-40**
Őszibarack 3500***                               40-60
* 41 ezer hektárról csökkent 10 év alatt
** fagyérzékenysége miatt ingadozó
*** 7000 hektárról csökkent 10 év alatt
Forrás: Népszava-gyűjtés



Szerző