Papírjuk már van a pénzről

Még tart az egyeztetés arról, hogy pontosan mikor – még most márciusban, vagy csak április elején – fizetik ki a háziorvosoknak és az alapellátó fogorvosoknak a rezsitámogatás újabb 130 ezer forintját – tudta meg a Népszava.

A kormányzat néhány hete jelentette be, hogy a háziorvosok mellett a fogorvosok kapnak március elsejétől 130 ezer forint rezsitámogatást. A kifizetés részleteiről szóló jogszabály kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. Míg a háziorvosoknak járó juttatás fedezete az E-Alap költségvetésben rendelkezésre állt, a fogorvosok, akik most először kapnak ilyen kiegészítő díjat, a gyógyító-megelőző ellátások kasszájából jutnak támogatáshoz.

„Örülünk a 130 ezernek, és az év végi hárommilliónak is” – kommentálta a többletpénzzel kapcsolatos jogszabály megjelenését Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az őszi munkalassító demonstráció szervezője. Hozzátette: „Reméljük, hogy 2019-ben az államtitkári ígéretnek megfelelően rendezi a kormányzat a fogászati alapellátás keretében nyújtott szolgáltatások finanszírozását. Noha az év végi egyösszegű 3 millió forinttal, és a mostani 130 ezerrel a háziorvosoknak adott többlet feléhez jutottak az alapellátó fogorvosok, ez azonban még mindig nagyon messze van attól az 1,6 millió forinttól, amennyire a kamara számításai szerint szükség lenne rentábilis praxis működtetéshez. Ma egy átlagos fogorvosi rendelő a mostani kiegészítéssel együtt majdnem 900 ezer forintot kap az egészségbiztosítótól.

Lapunknak Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének  elnöke azt mondta: elvben április elsejétől kapták volna meg az idei évre járó 130 ezer forintot, de a kormány előre hozta az összeg kifizetését március elsejére. Örültek volna, ha az összeg megérkezik még márciusban, de úgy vélte: amiatt, hogy a közlönyben csak most jelent meg az erről szóló jogszabály, valószínűsíti, hogy csak április elején érkezik meg a többlet pénz a praxisokhoz. Hozzátette: ezzel – szerinte – a kormány teljesítette a háziorvosoknak tett ígéretét, hiszen az idei 130 ezer forinttal az elmúlt négy évben összesen 520 ezer forinttal növelte a praxisok bevételét.

Szerző

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.