Cinikus távolmaradás

Megírtuk, kedden elmaradt az Országgyűlés költségvetési és nemzetbiztonsági bizottságainak keddre összehívott ülése. Hogy miért hiányoztak a kormánypárti képviselők előbbinél nem is indokolták. Az utóbbinál egy szóval magyarázták - lepődjünk meg - Soros.

A kormány és a kormánypártok tagjai félnek a nyilvánosságtól, attól, hogy tetteikről számot adjanak. Ezt igazolja, hogy a Fidesz és a KDNP valamennyi képviselője távol maradt a költségvetési bizottság keddi üléséről, ahol ugyancsak nem jelent meg Varga Mihály nemzetgazdasági, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési és Pintér Sándor belügyminiszter sem, akárcsak Balogh László az Államadósság Kezelő Központ Zrt. elnöke, Barcza György vezérigazgató sem - ismertette az elnöklő szocialista Mesterházy Attila, aki kénytelen volt határozatképtelennek minősíteni az ülést. Varga Mihály az elől menekült, hogy számot kelljen adnia annak az okáról, hogyan "sikerült" 2018-ban nem egészen három hónap alatt az éves költségvetési hiány felét elérni. Mesterházy Attila emlékeztetett arra, hogy könnyen úgy járhat az ország, mint 2002-ben, amikor az első Orbán-kormány bukását követően a kormányra kerülő szocialista-szabad demokrata koalíció üres kasszát talált. Több jel mutat ugyanis arra, hogy kormányzati körökben felgyorsult a költségvetési pénzek kiszórása - mondta a bizottsági elnök. Varga Mihálynak szokásává vált, hogy a költségvetési bizottsági ülésekről nemcsak távol marad, de a meghívót át se veszi.

Ugyancsak tegnap kellett volna számot adnia - minisztertársával, Seszták Miklóssal együtt - arról, hogy miképpen történhetett meg, hogy a Kósa Lajos Modern Városokkal foglalkozó miniszter meghatalmazottként kezelt 4,3 milliárd eurót. Szakács László (MSZP) frakcióvezető-helyettes ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy nem tudni a kormány mérlegelte-e, ha ekkora tőke megjelenik Magyarországon, az már a költségvetést is érintette volna. Az MNB-nek, mint felügyeleti hatóságnak, pedig vizsgálnia kellene, hogy az állampapírpiacot ez milyen mértékben befolyásolta volna. Pintér Sándor belügyminisztertől és az Államadósság Kezelő Központ vezetőitől pedig a letelepedési kötvényprogramról vártak tájékoztatást.

Demeter Márta a Magyar Nemzetnek azt mondta: amellett, hogy a kormánypárti képviselők nem mernek szembenézni a botrányos ügyekkel, még házszabálysértést is elkövettek, mivel nem döntöttek ellenzéki törvényjavaslatok tárgysorozatba vételéről, amelyre pedig a saját maguk által elfogadott házszabály 30 napos határidőt szab. „Bíróság előtt kell majd feleljenek!” – üzente a képviselő a fideszeseknek.

Mesterházy Attila is bejelentette, hogy levelet ír Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, hogy elérje, a fideszes képviselők vegyenek részt a bizottság ülésein. (Emellett 19 pontos írásbeli kérdést is benyújtott.) A bizottsági elnök utalt rá, hogy több, mint 10 alkalommal tűzte eddig ki napirendre a letelepedési államkötvény problémáját, de a fideszes képviselők soha nem voltak hajlandók erről tárgyalni.

Az ülést követően Szakács László újságíróknak arról beszélt, hogy javaslatot dolgoztak ki a 13. havi nyugdíj-kiegészítésről, amiről ugyancsak szó lett volna az ülésen. Magyarországon a lakosság 28 százaléka nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátásból él. Mintegy százezer nyugdíjas járandósága nem éri el az 50 ezer forintot és közel egymillióé pedig a 100 ezer forintot, azaz a magyar nyugdíjasok fele szegénységben él. Azt javasoltuk, hogy a nyugdíjasok minden évben az előző évi átlagnyugdíj mértékéig - ez 2017-ben ez 120 ezer forint volt -, egyszeri kiegészítést kapjanak - mondta a szocialista képviselő. Ennek éves fedezete 270 milliárd forint, ami a költségvetésben elérhető - tette hozzá.

Hasonlóan égető kérdés, amire Szabó Timea (MSZP-Párbeszéd) hívta fel a figyelmet, az egészségügyi szakdolgozók tavaly novemberi és idén februári alapilletmény-emelése nem érte el a hatását, mert ugyanakkor más juttatásokat megszüntettek. Javasolta, hogy 200 milliárd forintból a pórul járt 95 ezer embernek ténylegesen emeljék a bérét.