A Föld a Nap körüli keringés mellett tengely körüli forgást is végez, ami a nappalok és az éjszakák váltakozását eredményezi. Ennek következtében a Földön, a sarkvidékek kivételével, minden egyes napon meghatározott időben fölkel és lenyugszik a Nap. Napkeltétől napnyugtáig világos van, a napnyugta és a következő napkelte között pedig – a szürkület miatt különböző fokozatokban – sötét. Az évezredek során napirendünk ehhez a napi ritmushoz igazodott: nappal általában ébren vagyunk, éjszaka pedig – többnyire – alszunk. Az idők folyamán az energia és az idő egyre drágább lett, nem volt mindegy, hogy az „ingyenes” napfényes órákat munkával vagy alvással töltik az emberek. A civilizáció terjedésével egyre általánosabbá vált, hogy az ébrenléti időszak annyira kitolódik, hogy este, a sötétben sokat vagyunk ébren, és előfordulhat, főleg a nyári hónapokban, hogy reggel már világos van, de még alszunk. A nyári időszámítás alapvetése az, hogy az ébrenléti időszakot, amennyire lehetséges, „visszatérítsük a világosságba”, mert este sokat kell mesterségesen világítani, reggel pedig „kihasználatlan” marad a természetes napfény – magyarázta Szabadi Péter, a Magyar Csillagászati Egyesület tagja, amatőr csillagász a Népszavának.
Miért nyári az időszámítás?
Az időeltolással energiamegtakarítás érhető el, ha jobb helyzetbe tudjuk hozni a világosság kihasználtságát. Télen nálunk nagyjából nyolc óra telik el a napkelte és a napnyugta között a napforduló idején. Ez azt jelenti, hogy amikor felkelünk, sőt otthonról elindulunk, szinte teljes a sötétség. Van, hogy csak fél nyolc körül – Nyugat-Magyarországon ennél is később – kel fel a Nap. Ha ilyenkor előreállítanánk az órát, majdnem fél kilencig sötét lenne, ami akkor sem lenne szerencsés, ha este egy órával tovább lenne világos. Amit tehát este megnyernénk, azt reggel elveszítenénk. Nyáron azonban este sötétben fekszünk, de reggel napfényben kelünk, és ekkor előre lehet hozni a felkelés idejét úgy, hogy még a korábbi időpont is világosra essen – a nyári napforduló idején háromnegyed négy helyett háromnegyed ötkor van napkelte, ami azért jóval korábbi időpont, mint legtöbbünk felkelési ideje. Este viszont az átállítás miatt egy órával korábban nyugovóra is térünk, tehát egy órányi – esti - sötétséget egy órányi – reggeli - világosságra tudunk cserélni – mondta Szabadi Péter.
Illusztráció: Shutterstock
Az óraátállítás ötletét már 1784-ben Benjamin Franklin felvetette. A ma is érvényben lévő nyári időszámítás ötlete egy brit születésű új-zélandi postamesteré és rovartudósé, George Hudsoné, aki 1895-ben javaslatot tett egy kétórás előreállításra, a gondolatait egy másik angol, William Willett is támogatta, és 1916 májusában - Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia után pár héttel - a britek is bevezették a nyári időszámítást. Ettől kezdve, országonként és korszakonként változott, hogy alkalmazták-e.
Bevezették, eltörölték
Magyarországon a megtakarítási igény változásainak megfelelően többször bevezették, majd eltörölték. Az I. világháború közepén a hadi kiadások megnövekedése miatt volt szükség megszorításokra, ezért 1916-ban a világon elsőként Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be. A háború végén eltörölték, de aztán a II. világháborúban és az újjáépítés során, 1957-ig több alkalommal is használták. Az 1970-es évek olajválságát és árrobbanását követően újra fontossá vált az energia akár kismértékű megtakarítása is, ezért a nyugat-európai országokat követve 1980 óta nálunk is folyamatos az átállítás, így tavasszal helyi idő szerint hajnali 2 órakor egy órával előre, ősszel nyári idő szerint 3 órakor egy órával vissza kell tekerni időmérő szerkezeteinket.
Mindent megzavar
Ha vasárnap reggel nem tudnánk, hány óra van, bízzuk magunkat az okostelefonunkra, mert az „magától” átáll, ettől függetlenül nagyon is meg lehetünk zavarodva, hiszen durva beavatkozás érte a szervezetünk belső órája vezérelte életritmusunkat. A szervezetünkben ugyanis nagyon pontos óra működik, ami még akkor is sokáig tartja magát, ha valakit elzárnak a fő szabályozó mechanizmustól, a napfénytől. Ha azonban kizökkentik a ritmusából, hirtelen és sokat kell változtatni, az problémákat okoz – mondta a Népszavának Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. A belső órát a fényviszonyok változása tartja szinkronban. Naponta egy-két perces változás könnyen követhető, de az egyórás, hirtelen és nagy ugrás, akár előre, akár hátra történik, mindent megzavar a hormonrendszertől a vérnyomáson, vércukorszinten át a lelkünkig. Az, hogy kit mennyire visel meg, az időjárási érzékenységhez hasonlóan, egyéni. A frontra érzékeny embereket általában jobban megterheli az óraátállítás is. Leginkább általában a gyerekek, az idősek és a krónikus betegséggel élők szenvedik meg. Egy kisgyerekkel ráadásul nehéz megértetni, mi történik, a panaszai pedig az egész család életére hatással vannak. A nem rugalmas szervezettel rendelkezők gyakran egy-egy hétig is nyöghetik.
Többlépcsős átállás
Gyakori panasz a kellemetlen közérzet, a fejfájás, a figyelmetlenség és a csökkent koncentrálóképesség. Ezekre az időszakokra jellemző az alvási ciklus felborulása; nehezebben alszunk el, és kialvatlannak érezzük magunkat ébredéskor. Étvágytalanok és ingerlékenyek is lehetünk. Segíthet, ha vitaminokban gazdag ételeket és sok folyadékot fogyasztunk. A friss levegő és a mozgás szerotonint termel az agyban, ami megkönnyíti az alkalmazkodást. Egy kiadós edzés felpörgeti szervezetünket, stresszoldó hatása pedig nyugodt alvást is garantál. Ha mégsem tudunk elaludni, tudatos ellazulással, nyugtató gyógyteákkal – citromfűvel, levendulával – segíthetünk magunkon. Hallgassunk a belső óránkra, és álljunk meg, ha pihenőt kér. A meteogyógyász elmondta, nincs általános megelőzési mód, ahogy a betegségeket, illetve a frontérzékenységet is célszerű kivizsgáltatni és szükség esetén kezeltetni, az óraátállítás által okozott komolyabb panaszok esetén is ez a javasolt eljárás. Sokat segíthet azonban, ha el tudjuk osztani az átállást, azaz már napokkal előtte 10-15 perces lépésekkel elkezdjük a folyamatot, különösen gyereknél ajánlott elkerülni a hirtelen változást.
Illusztráció: AFP
A MAVIR 1949 óta gyűjt adatokat az ország villamosenergia-fogyasztásáról. A tapasztalatok alapján az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra energiát takarítottunk meg, amely az ország közel ötheti átlagfogyasztásának felel meg. Ez nemcsak anyagi szempontból pozitív, de a környezet számára is kedvező, hiszen az erőműveknek ennyivel kevesebb energiát kell előállítaniuk, amely a károsanyag-kibocsátás csökkenésével is jár – mondta el Dékány Lóránt, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kommunikációs osztályvezetője. A villamosenergia-megtakarítás egyébként jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik. Az ország villamosenergia-megtakarítása a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, nagyjából szeptember végéig csökkenő mértékben, azaz a két időszámítás fogyasztási görbéje közti különbség nagyjából kiegyenlítődik, hiszen ebben az időszakban a légkondícionáló berendezéseknek még nincs akkora szerepük, mint nyáron. A 2017. március 26-i óraállítást követő hat nap alapján az előző hét ugyanezen időszakához viszonyítva 9 GWh-t is meghaladó megtakarítás volt megfigyelhető, amely főként az esti órák fogyasztáscsökkenésének köszönhető. Összességében naponta 1-2 százalék közé tehető a megtakarítás – foglalta össze a kommunikációs osztályvezető.
