Szkripal-ügy: újabb kiutasítások, a NATO is lépett

Publikálás dátuma
2018.03.27. 19:36
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára brüsszeli sajtótájékoztatóján. Fotó: Emmanuel DUNAND / AFP
A NATO visszavonta hét orosz diplomata akkreditációját Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt, írja az MTI. A katonai szövetség melletti orosz képviselet személyzetének létszámát az eddigi harminc helyett húsz főben maximálták - jelentette be kedd délután Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szervezet főtitkára. E mellett Ausztrália és Moldova is orosz diplomatákat utasított ki.

Az akkreditációk visszavonása mellett elutasították három orosz diplomata függőben lévő akkreditációját is, számolt be Brüsszeli sajtótájékoztatóján Stoltenberg. "Ez világos üzenetet küld Oroszországnak, hogy elfogadhatatlan és veszélyes magatartásának ára és következménye van" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a NATO-tagok egységesen támogatták a mostani döntést.

Mint mondta, a lépés arányos, jogszerű és tükrözi a szövetségesek súlyos biztonsági aggályait. A főtitkár kiemelte, a szövetség fennállása óta ez volt az első eset, hogy idegmérget vetettek be valamely NATO-tagállam területén, és mélységes aggodalmát fejezte ki a Szkripal-ügy miatt, amelyre válaszul elmondása szerint a katonai szervezet több mint huszonöt tagja és partnere legalább 140 orosz diplomatát utasított ki.

Stoltenberg ugyanakkor aláhúzta: a döntés nem változtat a NATO Oroszország-politikáján, továbbra is nyitottak a párbeszédre, a NATO-Oroszország Tanács következő ülésének előkészítésére is.

Kedden jelentette be Ausztrália is: Csatlakozva a nyugati országokhoz, a Szkripal-ügy miatt kiutasít két orosz diplomatát, akik feltehetően hírszerző tisztek. Malcom Turnbull ausztrál miniszterelnök közleménye szerint az ausztrál hatóságok két orosz diplomatáról derítették ki, hogy hírszerző tisztek, ezért a bécsi konvenciókkal összhangban a státuszukkal nem összeegyeztethető tevékenységük miatt kiutasítják őket, számol be a Magyar Nemzet.

Moldova három orosz diplomata kiutasításáról döntött kedden, az ügy kapcsán. A chisinaui külügyminisztérium honlapján az intézkedést az Egyesült Királysággal való szolidaritással indokolta. Moldova oroszbarát elnöke, Igor Dodon az Európa-párti kormánnyal szembehelyezkedve oroszellenes provokációnak nevezte a diplomaták kiutasítását. Hangsúlyozta, Moldovának nincs is szövetségesi kötelezettsége Nagy-Britanniával vagy más NATO-tagállam felé, amely ilyen lépéseket indokolna.

Számos európai kormány, az Egyesült Államok, illetve Kanada még hétfőn jelentette be, hogy orosz diplomatákat utasítanak ki megtorlásul a Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök és lánya ellen idegméreggel elkövetett angliai merényletre.

Lásd még: Magyarország is kiutasít egy orosz diplomatát

Szerző

Kilépnek a szerbek a koszovói kormányból

Publikálás dátuma
2018.03.27. 16:40
Marko Djuric szerb politikus koszovói letartóztatása. Fotó: Erkin Keci / ANADOLU AGENCY
A koszovói szerb képviselők kedden úgy döntöttek, hogy kilépnek a pristinai kormánykoalícióból, miután a  koszovói hatóságok előző nap letartóztattak, majd kiutasítottak Koszovóból egy szerb kormányzati tisztségviselőt - adta hírül a szerbiai közszolgálati televízió alapján az MTI.

A koszovói szerbek képviselői kedden Belgrádban találkoztak Aleksandar Vucic szerb államfővel, akit tájékoztattak döntésükről. A koszovói kormánykoalíció így kisebbségbe került a parlamentben: eddig a 120 fős törvényhozás 62 képviselője támogatta a kormányt, így viszont elveszítik a tízfős szerb frakció támogatását.

A koszovói rendőrség elfogta Marko Djuricot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét, majd végigvonszolta az észak-koszovói Kosovska Mitrovica utcáin, és Pristinába szállította, később pedig kiutasította. Goran Rakic, a koszovói Szerb Lista vezetője terrorista cselekménynek nevezte a történteket. A politikus szerint ez nemcsak a szerb kormány egy tisztségviselője, hanem a koszovói szerb kisebbség elleni brutális támadás volt.

Az észak-koszovói szerbek kedden teherautókkal és traktorokkal állták el a főbb útvonalakat, amelyek Koszovó északi, többségében szerbek lakta részét Pristinával kötik össze, így tiltakoztak az albán vezetésű hatóságok lépései ellen.

Aleksandar Vucic szerint provokáció történt. Hétfő késő este, a nemzetbiztonsági tanács ülését követően kijelentette: mindenkit számon fognak kérni, aki részt vett Marko Djuric letartóztatásában és senkinek nem engedi meg, hogy megfélemlítse és elűzze otthonaikból a koszovói szerbeket.

A koszovói hatóságok azzal indokolták Marko Djuric letartóztatását, hogy illegálisan lépett Koszovó területére, a hatóságok ugyanis nem engedélyezték neki a belépést korábbi kijelentései miatt, amelyekkel Pristina szerint feszültséget akart kelteni. Aleksandar Vucic közölte, hogy a korábbi megállapodások értelmében a szerb politikusoknak nem kell engedélyt kérniük, amikor Koszovóba utaznak, elég 24 órával korábban tájékoztatniuk az illetékes hatóságokat. Vucic szerint Marko Djuric a látogatás előtt 72 órával elküldte a szükséges dokumentumokat.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a túlnyomó többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben egyezett meg a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. Legutóbb a múlt pénteken ült - eredménytelenül - tárgyalóasztalhoz a két ország államfője Brüsszelben.

Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi, Szerbiához közeli részein. Számukra nagyobb önállóságot ígért a koszovói albán vezetés, ám eddig nem hozták létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. A koszovói szerbek kedden azt is bejelentették, hogy Pristina támogatása nélkül, önállóan is létrehozzák az önkormányzatok közösségét.

Szerző

Putyin már tudja, és bűnös hanyagságról beszél

Publikálás dátuma
2018.03.27. 10:41
Fotó: AFP
Nem javította meg az üzletközpont tűzjelzőét senki, ezért torkolhatott katasztrófába a kemerovói mozitűz. Putyin elnök bűnről és felelősségről beszélt.

"Nem harci cselekmények történnek itt nálunk, és nem is váratlan metánkitörés egy bányában. Ide az emberek, a gyerekek kikapcsolódni jöttek. A demográfiai helyzettel foglalkozunk, és közben ennyi embert veszítünk el, de miért? Bűnös hanyagság és gondatlanság miatt" - mondta Vlagyimir Putyin.

Az egyperces néma tiszteletadással kezdődő, a katasztrófa okairól és következményeiről tartott tanácskozáson az orosz elnök ismételten együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A megbeszélést megelőzően az elnök virágot helyezett el a tragédia helyszínén, ahol kedd reggel több száz kemerovói lakos is lerótta kegyeletét. A városban kedden háromnapos gyász kezdődött, a régióban félárbocra eresztették az állami zászlókat, a szórakoztató programokat törölték.

A vasárnapi tűzvésznek a kedd reggeli hivatalos összesítés szerint 64 halálos áldozata volt. A katasztrófa következtében több mint hatvanan megsérültek, közülük 15-en kórházi ápolásra szorultak. Eddig 25 holttestet - köztük 13 gyerekét - sikerült azonosítani. A mentési munka kedden is folytatódott az üzletközpont leégett részén.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) főigazgatója a tanácskozáson elmondta: a körülmények vizsgálata során kiderült, hogy az üzletközpont tűzjelző berendezése március 19-e óta nem működött, javítását hanyagolták. 

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon posztolt bejegyzésében nehezményezte, hogy az Egyesült Államok és Európa nem osztozott őszintén az oroszok bánatában a kemerovói tragédia miatt, ahogy azt Oroszország ellenkező esetben meg szokta tenni, "és semmivel sem indokolt agressziót" követtek el azzal, hogy orosz diplomatákat utasítottak ki. Szavai szerint "ezt nehéz elhinni és nehéz lesz elfelejteni".

Szerző