Madridnak sem jó az elhúzódó válság

Publikálás dátuma
2018.03.28. 07:34
Követelik a politikai foglyok szabadon engedését Fotó: AFP/Alberto Brevers González

Az októberi függetlenségi népszavazást megelőző időszakra jellemző elégedetlenségi hullám söpör végig Katalóniában: az elmúlt napok erőszakos tüntetései után kedden szeparatista csoportok több fontos – köztük Franciaországba vezető – utat lezártak a régióban.

A Bizottságok a Köztársaság Védelméért (CDR) nevű szervezet azt követelte, hogy azonnal hozzák létre a köztársaságot, és engedjék szabadon a „politikai foglyokat“.

A The Spain Report beszámolója szerint a CDR többnyire különböző közösségi oldalakon szervezi a demonstrációkat. A Telegram csevegőalkalmazáson küldött üzenetek tanúsága szerint a csoport vezetői hétfő este arra buzdították követőiket, hogy hozzanak magukkal bőségesen élelmet és meleg ruhát. Az elszánt készülődés ellenére a tüntetés hatékonyságáról megoszlanak a vélemények. A katalán közlekedési hatóság tájékoztatása szerint a terelőútvonalaknak köszönhetően a blokád nem okozott nagyobb fennakadásokat.

A függetlenségi mozgalomban betöltött kulcsszerepe miatt lázadással, zendüléssel és hűtlen kezeléssel vádolt Carles Puigdemont volt katalán vezető mindeközben továbbra is egy német börtönben vár arra, hogy kiadják-e Spanyolországnak. A katalán politikus vasárnapi, németországi letartóztatása után egy nappal, hétfőn jelent meg a bíró előtt, aki úgy döntött, hogy őrizetben kell maradnia, míg nem születik döntés a kérdésben.

A napokban végre a spanyol kormány is megszólalt az ügyben, s ugyan Mariano Rajoy kormányfő a hallgatást választotta, helyettese, Soraya Sáenz de Santamaría „jó hírnek” nevezte a letartóztatást. A helyzet azonban valójában nem ennyire kedvező a madridi vezetés számára, ugyanis Rajoyt sürgeti az idő, hogy mielőbb megszavazzák a költségvetést, ám ehhez szüksége van az öt baszk nacionalista képviselő voksára is. Ők azonban csak az esetben hajlandók megszavazni a büdzsét, ha Madrid visszavonja az október óta érvényben lévő, Katalónia autonómiáját korlátozó 155. cikkelyt.

Szerző

EU–török csúcskudarc

Publikálás dátuma
2018.03.28. 07:33
Nézeteik tartják a távolságot - Erdogan és Juncker a találkozó után Fotó: Anadolu Agency/Murat Kula

Nem közeledtek az álláspontok a legfőbb vitás kérdésekben Recep Tayyip Erdogan török államfő és az európai uniós vezetők hétfő esti várnai találkozóján, így bizonytalan, hogy milyenek az elvben még uniós tagjelölt Ankara európai kilátásai.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a megbeszélésen arról biztosította Erdogant, hogy továbbra is ellenezné a török EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását. Hozzátette azonban: ahhoz, hogy eredményt érjenek el, Törökországnak javítania kellene Görögországhoz és Ciprushoz fűződő viszonyán. Törökország továbbra is megszállva tartja Észak-Ciprust.

Erdogan szerint Ankara célja változatlanul a teljes jogú EU-tagság, de Törökország addig is mindenekelőtt vízumkönnyítéseket és a vámunió kiterjesztését várja az EU-tól.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke viszont a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az unió továbbra is aggódik a jogállamiság törökországi helyzete miatt. Bírálta, hogy EU-állapolgárokat börtönöznek be Törökországban, valamint hogy Ankara blokád alá vonta a ciprusi partok mentén végzett fölgázfúrásokat. Uniós részről kritizálták a szíriai török katonai offenzívát is. Juncker szerint Törökország az ilyen műveletekkel áthágja a nemzetközi jog által megszabott határokat.

A török államfő viszont azt állította, hogy országa demokratikus jogállam, ahol tiszteletben tartják az alapvető emberi és szabadságjogokat. Erdogan súlyos hibának tataná, ha Európa, amely azt mondja magáról, hogy globális tényező kíván lenni, kizárná bővítési politikájából Törökországot. A török elnök állítása szerint Törökország és az EU régóta stratégiai partnere egymásnak. Juncker viszont úgy fogalmazott, hogy az EU igazi stratégiai partnert szeretne látni Ankarában.

Az egyetlen érdemi pozitívuma az volt a várnai megbeszélésnek, hogy az unió részéről megerősítették: ígéretüknek megfelelően további három milliárd eurót fognak folyósítani Törökország számára az ott tartózkodó szíriai menekültek ellátási költségeinek a fedezésére, ami azt a célt szolgálja, hogy az EU-t megóvják az újabb menekülthullámtól.

Szerző

Újra van kormány Pozsonyban

Publikálás dátuma
2018.03.28. 07:32
Fotó: AFP/Vladimir Simicek
Viszonylag stabil többségre számíthat Peter Pellegrini új szlovák kormánya, így várhatóan kitölti 2020 tavaszáig szóló mandátumát.

Minden jel arra vall, hogy egy időre elül a belpolitikai válság Szlovákiában. A kedélyek csillapodását jelezte már az is, hogy a szervezők lemondták a múlt péntekre tervezett tüntetéseket.

Az új kabinet a hétfő este tartott bizalmi szavazáson 81 voksot kapott a parlamentben. A Robert Fico volt kormányfő által fémjelzett Smer 49 képviselője mellett a kormány két további pártja is támogatta a kabinetet, így a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 15 és a Híd 14 törvényhozója. Rajtuk kívül azonban Alena Basistová, a Háló egykori képviselője, valamint Martina Simkovicová és Rastislav Holúbek is (ők Boris Kollár pártjából léptek ki) az igen gombot nyomta meg. Amikor Pellegrini múlt héten bemutatta a kormánylistát Andrej Kiska elnöknek, 79 képviselő támogatására támaszkodott. Ehhez képest a parlamenti szavazáson kettővel többen szavaztak az új kabinet programjára. Mint a pozsonyi Aktuality portálja írta, Pellegrini kabinetje azért sincs veszélyben, mert aligha szavazna ellene a Híd frakcióját elhagyó Igor Janckulík, valamint Peter Marcek. Ők ezúttal tartózkodtak. Utóbbi a bizalmi szavazás előtt reményét fejezte ki, hogy a kabinet megkapja a többséget a parlamentben, ám hozzátette, ezúttal nem tudja támogatásáról biztosítani a kormányt.

Az ellenzék számára már az is siker lett volna, ha a kormánykoalícióból bárki is átszavazott volna. Abban bízhattak, hogy Lucie Zitnanska volt igazságügyi miniszter, illetve a kulturális tárca éléről leváltott Marek Madaric, Fico egykori jobbkeze megy majd szembe a kabinettel, végül azonban ők is az igen gombot nyomták meg. Madaric menesztését követően még úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja automatikusan az új kormány törvényjavaslatait. Azt is mondta, el tudna képzelni egy jobb összetételű kormányt, a JOJ televízióban pedig amiatt bírálta Pellegrinit, mert szerinte túl gyorsan kérte a bizalmi szavazást. Röviddel a voksolást követően azonban azt közölte, hogy jelenleg ez volt a legjobb döntés részéről.

A szavazást megelőző kétnapos vitában kizárólag ellenzéki képviselők szólaltak fel, a kormánykoalíció képviselői csak az ő megjegyzéseikre reagáltak - írta az Új Szó. „Két évvel ezelőtt már mindent elmondtunk, folytatjuk, amit elkezdtünk. Nekünk teljesítenünk kell azt, amit a programban megfogalmaztunk” – magyarázta Bugár Béla a koalíciós képviselők passzivitását. A Híd elnöke szerint az ellenzéki felszólalók sokszor nem is a kormányprogramra reagáltak, hanem sértegették és megpróbálták bemocskolni a koalíciót.

Az ellenzéki képviselők közölték, azért nem szavaznak bizalmat a kormánynak, mert a koalíció az elmúlt két évben botrányok sorát hagyta maga után. Veronika Remisová, az Egyszerű Emberek képviselője például kifejtette, az új kormány az adócsalás gyanújába keveredett Ladislav Basternák ügye, a különleges ügyész, Vasil Spirko beszámolója, a páncélozott csapatszállító járművek vitatható beszerzése körül kirobbant botrány miatt nem kaphat bizalmat. A botrányok főszereplőit ugyanis nem vonták felelősségre – fejtette ki.

Peter Pellegrini a vita végén elnézést kért annak színvonala miatt, majd kijelentette, mindent meg fog tenni azért, hogy ne kerüljön a hatalom az ellenzéki képviselők kezébe, akik között állítása szerint adócsalók vagy épp a maffiával kapcsolatba hozható személyek vannak. Sajtóértekezletén kifejtette: „A mi elsődleges feladatunk az emberekért dolgozni. Én azon fogok munkálkodni, hogy segítsünk azoknak, akik segítségre szorulnak, és megbüntessük azokat, akik a rendszerrel való visszaélésre törekednek" – fogadkozott Pellegrini. Kifejtette, miniszterelnökként arra törekszik, hogy elvezesse az országot a következő, két év múlva esedékes parlamenti választásokig.