Távozik a belügyminiszter és a titkosszolgálati főnök

Publikálás dátuma
2018.03.30. 14:24
A koszovói parlament. Fotó: Erkin Keci / ANADOLU AGENCY
Miközben amúgy is szétesőben a koszovói kormánykoalíció, a miniszterelnöknek még a török befolyással is kezdenie kell valamit.

A koszovói kormányfő menesztette Flamur Sefaj belügyminisztert, valamint Driton Gashit, a titkosszolgálat vezetőjét pénteken, mert egy nappal korábban a tudta nélkül fogattak el és adtak ki Törökországnak hat állítólagos "gülenistát". A kormány közleménye szerint a miniszterelnök azt kérte, hogy a belügyminiszternek és a titkosszolgálat vezetőjének azonnali hatállyal szűnjön meg a megbízatása. Ramush Haradinaj elfogadhatatlannak és a koszovói elvekkel összeegyeztethetetlennek nevezte azt, ahogyan a török állampolgárokkal bántak. Ramush Haradinaj miniszterelnök, valamint Hashim Thaci államfő kijelentette: semmit sem tudott a csütörtöki akcióról - adta hírül a Zeri.info pristinai hírportál.

A lépés megrengetheti az amúgy is gyenge kormánykoalíciót - amelyből kedden léptek ki a szerb kisebbségi képviselők, és így a 120 tagú parlamentben már csak 52 képviselője maradt a kormányzó pártoknak: Behgjet Pacolli külügyminiszter, aki egyben a Szövetség az Új Koszovóért (AKR) párt elnöke ellenezte a döntést, és a koalícióból történő kilépéssel fenyegetett.

A koszovói hatóságok csütörtökön hat török állampolgárt fogtak el, akik Ankara szerint egy, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok által vezetett állítólagos hálózat által pénzelt iskolákban dolgoztak. Az elfogottakat azonnal át is adták a török hatóságoknak. A koszovói belügyminisztérium közlése szerint az elfogottak tartózkodási engedélyét biztonsági okokra hivatkozva visszavonták. Állítólag az elfogottak "tagokat toboroztak" a "gülenista nemzetközi hálózat" számára, és számos török állampolgárnak segítettek elmenekülni a 2016-os puccskísérletet követő, átfogó megtorlások elől. Recep Tayyip Erdogan török elnök Gülent és követőit vádolja a 2016-ban megkísérelt puccsal. A hitszónok tagadta, hogy köze volt az államcsíny-kísérlethez. Törökországban több tízezer embert tartóztattak le, mert a gyanú szerint közük volt a gülenista hálózathoz, és azon keresztül az összeesküvéshez. A mindennapos tisztogatások nemcsak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem Gülen feltételezett támogatóit is.

A Balkánon több Gülenhez köthető iskolát és alapítvány bezártak, vagy megvonták tőlük a támogatást. Koszovó eddig nem volt hajlandó ilyen lépéseket foganatosítani, holott az ország egyik legnagyobb támogatója Törökország: függetlenségét az elsők között ismerte el, és komoly beruházásokkal is támogatja a régiót. Nem véletlenül késlekedtek a koszovóiak ennek a kérésnek a teljesítésével - emlékeztetett internetes kiadásában az Express című koszovói napilap -, hiszen a koszovói politikusok nagy részének gyermeke ezekbe az iskolákba járt vagy jár.

Szerző

Kaposváron is utcára vonulnak a diákok

A budapesti diáktüntetések után Kaposváron is utcára vonul a diákság, hogy az oktatásban uralkodó tarthatatlan állapotokra hívják fel a figyelmet.

A péntek délután négykor kezdődő demonstráció célja, hogy a kormány végre komolyan vegye a diákok által megfogalmazott problémákat. A megmozdulás egyik szervezője, Bereczki Dávid a Hír TV-nek úgy nyilatkozott: a Kossuth térre szervezett tiltakozással nem szeretnék megzavarni a nagypénteki körmenetet és reméli, hogy a rendőrség sem fogja a budapesti tüntetéshez hasonlóan vegzálni a diákokat.

Emlékezetes: a fővárosban lezajlott januári, februári és márciusi diákmegmozdulások több résztvevője 50 ezer forintos bírságot kapott a rendőrségtől a KRESZ megsértése miatt, mert a tüntetés hivatalos lezárása után még tovább vonultak az úttesten. Volt olyan is, aki 70 ezer forintos büntetésről kapott határozatot.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint a rendőrség nem mérlegelt minden szempontot a bírság kiszabása előtt; egyrészt nem történt semmi a tüntetések után, ami veszélyes lett volna a társadalomra. Másrészt az állampolgárok gyülekezési joga nem szűnik meg egy demonstráció berekesztésével, akár újabb, úgynevezett spontán tüntetés is indulhat egy bejelentett demonstráció után.

Szerző

Mit ünneplünk húsvétkor?

Publikálás dátuma
2018.03.30. 13:11
Illusztráció: pexels.com

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Erre utal a húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja. A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

Illusztráció: Kállai Márton

Illusztráció: Kállai Márton

Vallási vonatkozásán kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet a Hold állásának megfelelően márciusban vagy áprilisban tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

A keresztény húsvétnak megfeleltethető, időben azonban korábbi zsidó vallási ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe. A pészah szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A két ünnep ritkán esik egybe, mert a pészah a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ.

Húsvéti népszokások

Húsvét vasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárban bárányhúst, kalácsot, tojást, sonkát és bort vittek a hívők. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy, ha eltévednének az életükben, hazataláljanak. A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nyolc napon keresztül ünnepelik.

Húsvét MezőkövesdenIllusztráció: Kállai Márton

Húsvét MezőkövesdenIllusztráció: Kállai Márton

Húsvét hétfőn sok népszokás él, például a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása. Ezek alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit, amely aztán többnyire kölnivízzel való locsolássá alakulva maradt fenn. A locsolkodás hagyományának bibliai eredetet is tulajdonítanak: a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni. (Wikipédia)

Szerző
Témák
húsvét