Előfizetés

Meghalt a milliárdos Peter Munk

Publikálás dátuma
2018.03.30. 17:17
Fotó: Shutterstock
Kilencvenéves korában elhunyt Peter Munk magyar-kanadai üzletember - írja az Index.

Munk 1927-ben született, egy jómódú budapesti zsidó családban. Miután a nácik 1944-ben bevonultak Magyarországra, családjával a "Kasztner-vonat" segítségével menekült meg. 1952-ben diplomázott Torontóban.

Első cégét 1958-ban alapította, de nevéhez számos, különböző profilú cég létrehozása kötődik. A leghíresebb az 1983-ban alakult Barrick Gold: itt eleinte kőolajjal és földgázzal kereskedett, majd amikor ezen a területen súlyos veszteségeket szenvedett el, végérvényesen az aranybányászat felé fordult.

Már a rendszerváltás előtt figyelte a magyar befektetési lehetőségeket is. Torontói barátjával, Andrew Sarlóssal, Mark Palmer korábbi budapesti amerikai nagykövettel és az ugyancsak a napokban elhunyt Demján Sándorral létrehozta a Central European Development Corporationt (CEDC) nevű céget.

Minden cégadathoz hozzáférnek a könyvelők - az állam hibájából

Publikálás dátuma
2018.03.30. 15:51
Cégkapu. Illusztráció: Draskovics Ádám
A Cégkapu a könyvelők egyesülete szerint nem működik rendesen - rendkívül lassú, és olyan adatokra is rálátni benne, amihez egy könyvelőnek nincs köze. A hatóság szerint azonban minden rendben, csak javítani kell még a rendszeren - írja a Napi.hu.

A cégkapuba nagyjából minden vállalatnak regisztrálnia kellett - első körben úgy volt, hogy ezt 2017 augusztusáig kell megtenni, majd a határidőt kitolták december 31-ig. Hiába volt azonban a viszonylag hosszú felkészülési időszak, a januári indulás nem úgy sikerült, ahogy tervezték.

A rendszer rendkívüli mértékben lelassult: amíg a korábbi ügyfélkapus munkafolyamatban 10 másodperc volt egy anyag feltöltése, ez most több percig eltart. Ez pedig nagyjából ellehetetlenítette a könyvelők munkáját, akik "Nem működik", "ez reménytelen", "mindenki egyfolytában pánikol" és hasonló kijelentésekkel fordultak a napi.hu-hoz. Hogy mi okozhatta a lassulást, arról hiába kérdezte a portál kereste a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt.-t, semmilyen választ nem kaptak.

Március végén is több könyvelő kereste a Cégkapuval kapcsolatban a portált. A legtöbbször felmerülő probléma, hogy a cégkapuba regisztrált ügykezelők - jellemzően a könyvelők - szerepét nem lehet szűkíteni, az csak teljes jogosultságú lehet. Ez azt jelenti, hogy ha a könyvelő megkapja az ügykezelő szerepét, akkor az adott vállalkozás cégkapujában nemcsak az őt érintő dokumentumokat látja, hanem ügyfelének minden, hivataloktól kapott anyagát, így a bírósági papírokon át egészen addig, hogy a cégautót megbüntették gyorshajtásáért.

Ez utóbbival kapcsolatban már válaszolt a fejlesztő a Napi.hu megkeresésére: "a Cégkapu rendszerében nincs olyan ismert hiba, amely a működést akadályozná, nehezítené. A felmerülő fejlesztési igényeket a rendszer továbbfejlesztésénél figyelembe fogjuk venni a bevezetés időpontja nem ismert" - írta a NISZ.

A vállalatnak nem kötelessége beismerni, hogy a Cégkapu még mindig fejlesztésre szorul, reagált a NISZ válaszára Ruszin Zsolt, Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke. Mint mondta, "a kormányrendelet mellőzi az együttes cégjegyzési jogot, nem rendelkezik archívumról és az ügykezelő jogosultságait se engedni lebontani. Csakhogy ezeket éppen a NISZ Zrt kérte, hogy így legyen, mert a cégkapu nincs kész".

Ruszin úgy értesült, hogy a Cégkapu 2.0.-át május 31-ig bevezetik, melyben a remények szerint már megoldódnak a mostani problémák. Az új rendszer esetleges gyermekbetegségei viszont komoly problémát okozhatnak a május végi beszámoló bevallási-határidő miatt.

Vagy kamuzik a miniszterelnök, vagy még nagyobb a baj

Publikálás dátuma
2018.03.30. 15:15
Fotó: Tóth Gergő
A nemzetbiztonsági szervek állománya és költségvetése évről-évre adott. Ha igaz, amit a miniszterelnök mondott, miszerint az Orbán-kormány tényleg ezerszámra figyeltet civileket, akkor egyszerűen nem marad forrás másra – például terrorelhárításra.

„A pávatánc és a kacsatánc hibridje” – így minősítette egy, a titkosszolgálatok működését ismerő forrásunk Orbán Viktor péntek reggeli interjúrészletét. Amiről a miniszterelnök beszél, az szerinte nemzetbiztonsági, szakmai szemszögből egyszerűen értelmezhetetlen. Emlékeztetőül: Orbán a rádióban úgy fogalmazott, hogy név szerint ismeri és figyeli a kormány azt a Soros által fizetett, kétezer embert, akik szerinte a kormány megbuktatásáért és egy "Soros Györgynek tetsző kabinet" létrehozásáért dolgoznak.

A miniszterelnök szavaiból, amit a Magyar Távirati Iroda szemlézett, nehéz lenne másra következtetni, mint arra, hogy a kormány titkosszolgálatokkal figyelteti a Soros-katonának minősített kétezer embert.

„Ez egy iszonyatosan nagy szám” – fogalmazott a titkosszolgálati forrásunk. Szerinte ez inkább amolyan politikusi blöff, ami legfeljebb arra jó, hogy nagyobb sikerrel hitethessék el, hogy Soros Györgynek hadosztálya vagy hadserege van.

A kormány által ősellenségnek kikiáltott civilek eleve jóval kevesebben vannak: legfeljebb ha 50-100 emberről lehet szó – vélte forrásunk. Ugyanakkor egy ezres nagyságrendű embertömeg, érdemi, operatív eszközökkel történő szemmel tartása óriási, összegeket emésztene fel. A tényleges megfigyeléseket végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) illetve az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) személyi állománya és költségvetése is kötött. Az NBSZ tavaly 13,6 milliárdból gazdálkodott, idén 13,8 millió forint szerepel a költségvetésben.

Forrásunk szerint ha „beesik” a szolgálatok látókörébe néhány tucat új ember, akit valamilyen okból meg kell figyelni, az természetesen megoldható ebből a büdzséből és emberállománnyal is. Kétezer ember megfigyelése az olyan nagyságrendű feladattömeg, amihez még 2017-ben, év közben módosítani kellett volna a szolgálatok költségvetésén és új munkatársakat is kellett volna toborozni.

Azaz megint csak az a következtetés, hogy Orbán jókorát blöffölt a rádióban. Már jobb esetben. Ugyanis, ha 2017-ben tényleg ilyen komolyan „rádolgoztak” a szolgálatok a civilekre, ebben az esetben más, sokkal valódibb veszélyt rejtő területről, nemzetbiztonsági átvilágítástól, kémelhárításról, terrorelhárításról, szervezett bűnözés elleni küzdelemből vonták el a dolgos munkáskezeket.

Másfelől köztudott, hogy a megfigyelés bírói, igazságügy-miniszteri engedélyhez kötött – és nem titok, hogy még egy-egy konkrét ügyben is meglehetősen vékony mezsgyén járnak a szolgálatok, amikor meg kell indokolniuk, hogy miért kell szemmel tartani valakit.

Kérdés, hogy ilyen embertömeg esetében mi lenne a megfigyelésnek a törvényi alapja? Ki lenne az a bíró, aki több ezer emberre vonatkozó megfigyelésről szóló kérelmet egyenként aláírna? – t ette fel a költői kérdést forrásunk.