Húsz hackert fogtak az olasz és román hatóságok

Publikálás dátuma
2018.04.03. 15:19
Illusztráció: Shutterstock
Egy hacker-banda 20 tagját fogták el Romániában és Olaszországban, akik hamis e-mailek segítségével mintegy 1 millió eurót csaltak ki bankok ügyfeleitől - közölte az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) kedden, írja az MTI.

Kilenc gyanúsítottat Romániában, tizenegyet Olaszországban fogtak el, akik mindkét országban működő bankok több mint száz ügyfelét károsították meg. Az érintett nemzeti hatóságok házkutatásai során informatikai eszközök mellett kábítószert és más, a nyomozást segítő bizonyítékokat foglaltak le.

Mint elmondták, a csalók az adóhatóság, vagy a bankok hivatalos leveleire nagyon hasonló, névre szóló e-maileket írtak az érintett ügyfeleknek, akik elővigyázatlanul és hiszékenységből megosztották a szükséges adataikat. Az adathalász akciók során a támadók sikerrel vették rá a későbbi károsultakat arra, hogy a jól megformázott, hamis e-mailben érkezett linkre kattintsanak, azt követően adják meg személyes adataikat. Ilyen linkre kattintva az adatok a bűnözők kezébe kerültek, esetleg az érintettek számítógépét kártékony kódokkal megfertőzve beláthatatlan károkat okozhattak. A támadók megpróbáltak minél eredetibb adathalász leveleket készíteni a biztos kattintás érdekében - közölték.

A bűnözői csoport elfogott tagjait az adathalászat, személyes és banki adatokkal való visszaélés mellett, bűnszervezetben való részvétellel, prostitúció megszervezésével, valamint kábítószer-birtoklással, drog- és emberkereskedelemmel is vádolják - tették hozzá.

A közleményt kiadó Eurojust a tagállami hatóságoknak a több uniós országot érintő súlyos és szervezett bűncselekmények felderítésében segítő, hágai központú szervezet.

Szerző

Napokon belül kiadhatja Németország Puigdemont-t

Publikálás dátuma
2018.04.03. 14:32
Carles Puigdemont képe annak a neumuensteri börtönnek a kerítésén, ahol a katalán politikust fogva tartják. Fotó: Axel Heimken /
Carles Puigdemont volt katalán elnök kiadatási őrizetbe vételét kezdeményezte kedden a németországi Schleswig-Holstein tartomány főügyészsége, írja az MTI. Ha a német jog szerint is követett el bűncselekményt, a politikust kiadhatják Spanyolországnak.

A spanyol legfelső bíróság európai elfogatóparancsának elemzésével arra a megállapításra jutottak, hogy a politikust át lehet adni a spanyol hatóságoknak, olvasható a tartományi főügyészség közleményében. Ezért kezdeményezték a tartományi felsőbíróságnál a kiadatási eljárás megindítását, és az elmenekülés veszélye miatt azt is, hogy a volt katalán elnököt helyezzék kiadatási őrizetbe. Az eljárás következő lépésében a tartományi felsőbíróságnak kell döntenie az ügyészségi indítványról. A bíróság várhatóan napokon belül dönt az ügyben.

Carles Puigdemont ellen lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt emeltek vádat a tavaly október 1-jén alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezésével és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadásával kapcsolatban. A politikus tavaly októberi leváltása óta önkéntes száműzetésben él, március 25-én vették őrizetbe Schleswig-Holstein tartományban, miután Dániából belépett Németországba.

Az esetleges kiadatása körül az a legfontosabb kérdés, hogy a német jog szerint is bűncselekmény-e mindaz, ami miatt Spanyolországban felelősségre akarják vonni. A lázadás spanyol büntetőjogi fogalma a német büntetőjogban leginkább a hazaárulásnak felelhet meg. Ez a tényállás a szövetségi állami berendezkedés erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel történő megzavarására vagy megváltoztatására irányuló cselekményt jelent.

A schleswig-holsteini főügyészség szerint az erőszak eleme Carles Puigdemont ügyében is megjelenik, ezért nincs jogi akadálya a kiadatásnak. Az ügyészség arra hivatkozik, hogy a spanyol rendőrség a népszavazás előtti napokban figyelmeztette a katalán elnököt, hogy a voksolás után elszabadulhatnak az indulatok, de az autonóm regionális kormány ennek ellenére is megrendezte a szavazást.

Szerző

Tízezrek sorsa Netanjahu kezében

Publikálás dátuma
2018.04.03. 14:23
FOTÓ: SVEN HOPPE / DPA
Néhány óráig úgy tűnt, hogy megoldódik több tízezer Izraelben élő, az országba illegálisan érkezett bevándorló sorsa, ám a kormányfő az utolsó pillanatban felfüggesztette a megállapodást az ENSZ-szel.

Hétfőn afrikai bevándorlók tízezrei lélegezhettek fel, miután Benjámin Netanjahu bejelentette, megegyezett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR): a megállapodás szerint 16250-en nyugati országokban telepedhetnek le, míg ugyannyian Izraelben maradhatnak, és oltalmazotti státusuknak köszönhetően mintegy öt évig biztonságban élhetnek az országban. A befogadó nyugati országokként Benjamin Netanjahu kormányfő egyebek között Németországot, Olaszországot és Kanadát említette meg. Ezzel rövidebb-hosszabb távon megoldódott volna az Izraelbe menekült afrikaiak többségének sorsa, ám órákkal később Netanjahu visszatáncolt, s a közösségi médiában bejelentette, hogy felfüggeszti a megállapodást – számolt be róla kedden a BBC. A brit hírcsatorna megkereste az ügyben a UNHCR-t is: mint kiderült, az izraeli kormány nem jelezte az ENSZ-szervezetnek a megállapodás felfüggesztésének óhaját. William Spindler, a UNHCR szóvivője hozzátette: az alku klasszikus „win-win” szituációt eredményezne, vagyis mindkét fél jól járna.

Benjámin Netanjahu aligha látja így: hétfő esti Facebook-posztjában a miniszterelnök azzal érvelt a felfüggesztés mellett, hogy úgy érzi, beszélnie kell a tel-avivi lakosokkal, hiszen ők a leginkább érintettek a krízisben, mert a város deli – Kis Afrikának is nevezett – részén él a legtöbb afrikai bevándorló.

Elemzők szerint Netanjahu azért fékezett be az utolsó pillanatban, mert úgy érezte, pozíciója igencsak meginoghat. Bevándorlásellenes dél-tel-aviv-i csoportok, és a kormánykoalíció tagjai jó ideje egyaránt ellenezték a megállapodást. Amint arra a Jerusalem Post emlékeztet, Naftali Bennett, a Zsidó Otthon párt feje korábban azt mondta, a kormány hitelességével játszik Netanjahu, ha megegyezik az ENSZ-szel. Miri Regev kulturális miniszter pedig aggódva jelezte, hogy jelentősen megváltozhat „Izrael identitása és társadami összetétele”, ha a bevándorlók maradnak az országban.

A másik oldalról is sok kritika érte a miniszterelnököt és kormányának bevándorlás-ellenes tagjait, amiért visszatoloncolták volna Afrikába a kiszolgáltatott embereket. A hazai és nemzetközi zsidó közösség egy része úgy véli, ez nem lett volna etikus, és igen negatívan befolyásolta volna az ország nemzetközi megítélését. Netanjahuék eredeti terve ugyanis az volt, hogy a férfiakat harmadik országokba – korábbi hírek szerint Ugandába és Ruandába – küldik: önkéntes távozás esetén mintegy 3500 dollár (885 ezer forint) „zsebpénzt” és repülőjegyet is kaptak volna a kormánytól, ám az ajánlat visszautasítása esetén, kényszerrel távolították volna el az érintetteket Izraelből. A befogadó országokkal sem ment zökkenőmentesen az egyeztetés, és végül az izraeli legfelsőbb bíróság is a terv útjába állt, miután tízezrek tüntettek ellene Tel-Avivban.

A Bevándorlási és Népességi Hivatal adataira hivatkozva a CNN azt írja, mintegy 37 ezer afrikai bevándorló él Izraelben, többségük Eritreából és Szudánból érkezett Egyiptomon keresztül évekkel ezelőtt, még akkor, amikor nem állt kerítés a határszakaszon. Az eritreai vezetést emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják, míg Szudánban a polgárháború elől menekültek el sok ezren. Bár Izraelbe illegálisan léptek be, többségük menekültstátusért folyamodott, aktivisták szerint azonban csak kevesen kapták ezt meg. A bevándorlók beszámolói szerint sem hazájukba, sem más afrikai országba nem lenne biztonságos a visszatérésük. Izrael mindezek ellenére gazdasági bevándorlókként tekint rájuk.

Szerző