Szex- helyett munkarabszolga? - Aggódik az Európa Tanács

Publikálás dátuma
2018.04.03. 16:57
Illusztráció/AFP fotó
Egyre nagyobb problémát jelent a munkára kényszerítés Európában, a kontinens több országában is ez vette át a szexuális kizsákmányolás helyét az emberkereskedelem leggyakoribb formájaként - derült ki az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni szakértői csoportjának (GRETA) kedden közzétett jelentéséből.

"Vizsgálatunk azt mutatja, hogy Európában nő az emberkereskedők áldozatainak száma, akiket borzalmas körülmények között dolgoztatnak" - emelték ki a tavalyi évre vonatkozó értékelésben.

A munkaerő kizsákmányolása Belgiumban, Cipruson, Grúziában, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Szerbiában is az emberkereskedelem elsődleges formájává lépett elő, de a növekvő trend minden egyes vizsgált államban megfigyelhető. A jelentés szerint az azonosított áldozatok többsége férfi, de nők és gyerekek is érintettek, a menekültek pedig különösképpen ki vannak téve a kizsákmányolás veszélyének.

A férfiakat elsősorban a mezőgazdaságban, az építőiparban és a halászatban dolgoztatják, a nők pedig leggyakrabban háztartási és gondozási feladatokat látnak el. Utóbbiak közül sokakat egyszerre munkacélú és szexuális kizsákmányolásnak is áldozatai.

Keveseket ítélnek el emberkereskedelem miatt, a hivatalos adatokat pedig rendszerint alábecsülik, így nem adnak megfelelő képet a probléma valós mélységéről.

"Az áldozatok gyakorta vonakodnak a hatóságokhoz fordulni, mivel félnek a kitoloncolástól vagy a bűnözői hálózatok bosszújától. Nagyon ritkák az elkövetők elleni vádemelések és ítéletek" - hangsúlyozta Siobhán Mullally, a GRETA elnöke. Elmondta, hogy több ország már eddig is fontos intézkedéseket hozott meg ezen a téren, számos másikban azonban még jelentős reformokra lenne szükség. Hozzátette, a visszaélések felszámolása érdekében a hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a civil szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a magánszektorral. (MTI) 

Szerző

Petíció indult, hogy ne franciák gyártsák a brit útlevelet

Publikálás dátuma
2018.04.03. 16:19
A jelenlegi, EU-s brit útlevél. Fotó: BRITTA PEDERSEN / dpa-Zentralbild / DPA
Kampánnyal és jogi úton próbálják elérni, hogy a brit kormány ne Franciaországban gyártassa a Brexit utáni brit útlevelet, írja az MTI.

Az Európai Unióval való szakítása után Nagy-Britannia visszatér a kék színű útlevélhez. Theresa May miniszterelnök korábban azt mondta, ez az útlevél "a függetlenséget, a szuverenitást szimbolizálja" - ironikus, hogy a dokumentumokat mégsem egy brit, hanem egy holland-francia cég csinálja majd, Franciaországban. Sajtókampány, politikai nyomásgyakorlás és jogorvoslati kezdeményezés indult azért, hogy a brit kormány a belügyminisztérium közbeszerzési döntését megváltoztatva, mégis Nagy-Britanniában gyártassa régi-új útleveleket.

A Daily Mail című brit lap kampányt indított a döntés megváltoztatására, és az online petíciójukat eddig 272 ezren írták alá. Bíróságon támadja meg a belügyminisztérium döntését a brit útlevelek jelenlegi gyártója, az angliai székhelyű De La Rue, jelentette be a vállalat kedden - a cég véleménye szerint ugyanis a tender-nyertes francia-holland Gemalto a költségeket sem fedező árajánlattal nyerte el a 490 millió fontos (173 milliárd forintos) megbízást. Az új kék útlevél hazai gyártása mellett szót emelt több politikus is, köztük Sir Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje.

Nagy-Britanniában 1988 óta bocsátanak ki bordó útleveleket az akkori Európai Gazdasági Közösség iránymutatása alapján, de ez valójában soha nem volt kötelező, csak ajánlásként fogalmazódott meg a színharmonizálás a közösségen belüli utazás és az útiokmányok ellenőrzésének megkönnyítése végett. Az első kék brit útleveleket 1921-ben állították ki, az utolsó 2003-ban járt le.

London nem lépett be az uniós belső határellenőrzést lebontó schengeni övezetbe, Nagy-Britanniában ugyanakkor személyi igazolvány sem létezik, így az útlevél továbbra is a brit állampolgárok elsődleges útiokmánya az EU-n belüli utazásokhoz.

Szerző
Frissítve: 2018.04.03. 16:58

Húsz hackert fogtak az olasz és román hatóságok

Publikálás dátuma
2018.04.03. 15:19
Illusztráció: Shutterstock
Egy hacker-banda 20 tagját fogták el Romániában és Olaszországban, akik hamis e-mailek segítségével mintegy 1 millió eurót csaltak ki bankok ügyfeleitől - közölte az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) kedden, írja az MTI.

Kilenc gyanúsítottat Romániában, tizenegyet Olaszországban fogtak el, akik mindkét országban működő bankok több mint száz ügyfelét károsították meg. Az érintett nemzeti hatóságok házkutatásai során informatikai eszközök mellett kábítószert és más, a nyomozást segítő bizonyítékokat foglaltak le.

Mint elmondták, a csalók az adóhatóság, vagy a bankok hivatalos leveleire nagyon hasonló, névre szóló e-maileket írtak az érintett ügyfeleknek, akik elővigyázatlanul és hiszékenységből megosztották a szükséges adataikat. Az adathalász akciók során a támadók sikerrel vették rá a későbbi károsultakat arra, hogy a jól megformázott, hamis e-mailben érkezett linkre kattintsanak, azt követően adják meg személyes adataikat. Ilyen linkre kattintva az adatok a bűnözők kezébe kerültek, esetleg az érintettek számítógépét kártékony kódokkal megfertőzve beláthatatlan károkat okozhattak. A támadók megpróbáltak minél eredetibb adathalász leveleket készíteni a biztos kattintás érdekében - közölték.

A bűnözői csoport elfogott tagjait az adathalászat, személyes és banki adatokkal való visszaélés mellett, bűnszervezetben való részvétellel, prostitúció megszervezésével, valamint kábítószer-birtoklással, drog- és emberkereskedelemmel is vádolják - tették hozzá.

A közleményt kiadó Eurojust a tagállami hatóságoknak a több uniós országot érintő súlyos és szervezett bűncselekmények felderítésében segítő, hágai központú szervezet.

Szerző