A nap elől nem elbújni kell

Publikálás dátuma
2018.04.05. 16:14
Illusztráció: pexels.com
A hétvégére napos időt ígérnek a meteorológusok, a meteogyógyász szerint bár már most négyes szintű az UV-sugárzás mértéke, ajánlott megkezdeni a szervezet naphoz szoktatását.

Már most négyes szintű, azaz a szeptember elejivel megegyező az UV-sugárzás mértéke – mondta a Népszavának Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója. Ennek semmi köze a hőmérséklethez, az UV-sugárzás alapvetően a Nap magasságával van összefüggésben. Nyár végén azonban legtöbbünk kellő barnasággal, azaz védelemmel rendelkezik, ezért a mostani időszak a veszélyesebb, ezért nagyobb körültekintésre van szükség. Viszont fontos, hogy napozzunk és beszerezzük a D-vitamin termeléshez szükséges sugárzásmennyiséget. A létfontosságú anyagnak a mérsékelt övben általános a hiánya, télen szinte kötelező a pótlása, most azonban természetes úton szerezhetjük be.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Nem kell elbújni

A pénteki hidegfront után hétvégére sok napsütést és kellemes hőmérséklet várható, nyugodtan lehet, sőt a fokozatos barnulás érdekében ajánlott is napozni. Már, aki erre képes, vannak ugyanis, akik nem tudnak lebarnulni, számukra, a kisgyerekeknek pedig mindenképpen a megfelelő készítmények használata „marad”. A déli erős napsugárzás ellen napernyővel, megfelelő öltözékkel is célszerű védekezni, bár jó tudni, hogy a nap sugarai a nagyon vékony szöveten képesek áthatolni, ezért „nincs mese: kenniük kell magukat.” A szemünk, a retinánk védelméről is gondoskodni kell, fontos a megfelelő napszemüveg használata. Sokan nem tudják, de hűvös időben ugyanúgy le lehet égni, amit viszont feltétlenül el kell kerülni. A túlzásba vitt napozás ráadásul öregíti is a bőrt, ahogy a szolárium is. Annak UV-A sugarai mélyen behatolnak a bőrbe. A káros hatások összegződnek, és növelik a bőrrák kialakulásának kockázatát. Az UV-B sugaraktól egyrészt lebarnulunk, másrészt melanin pigment termelődik, és ezek megfelelő természetes védelmet nyújtanak a sötétebb bőrűek számára.

Szerző

Az utolsó percben döntők kezében a választás

Publikálás dátuma
2018.04.05. 13:49
Fotó: Vajda József
Hosszú idő óta először mutathat fel több biztos pártválasztót az ellenzék (persze összesen) mint a Fidesz. Ez persze csak akkor ellensúlyozza a kormánypárt egységes bázisát, ha a demokratikus pártok valamiképp együttműködnek. Amennyiben nem teszik, előfordulhat, hogy híveik elszabadulnak, és saját érzéseik alapján szavaznak, nem a párthűség irányítja kezüket az ikszelésnél. Márpedig hiába van csak három nap hátra a választásokig, érdemes lenne együtt mozogni, ugyanis mintegy 400 ezer ember ezekben a napokban dönti el, kire szavaz - a Vasárnapi Hírek cikke.

Még az utolsó percben sem késő valamiféle együttműködést kovácsolni helyben vagy országosan, ugyanis mintegy 400 ezer olyan ember akad, aki az utolsó napok benyomásai alapján kész megrohamozni a szavazófülkéket – ez a legfontosabb tanulsága annak a mérésnek, amit a Vasárnapi Hírek megrendelésére a Publicus Intézet készített. A kutatásból kiderül, hogy a bizonytalanok körében egyre nő a kormányváltási kedv. Fontos, hogy a pártpreferenciával nem rendelkező, vagy azt titkoló mintegy 3 milliós tömeget nem szabad egységben kezelni, célszerű megkülönböztetni a mintegy 2 millió passzív, illetve a 0,9 millió aktív bizonytalant – utóbbi tömeg döntheti el, ki nyeri a választást.

Szóval ennek a körnek most majdnem 90 százaléka voksolni akar április 8-án, ennek tudható be, hogy a részvételi hajlandóság 74 százalékra ugrott. (Ez nagyjából 6 millió ember jelent, ha csak a biztos pártválasztók küzdenék el magukat az urnáig, akkor valóban 5,1 milliós részvétellel lehetne számolni.) Az aktív bizonytalanok 45 százaléka egyelőre még nem tudja, hogy ki mellé teszi az x-et vasárnap (ez a cikk elején említett 400 ezer ember). Illetve majdnem ugyanekkora sokaság (az aktívak 44 százaléka) pontosan tudja, hogy kire szavaz, csak nem árulja el. Azaz a pártoknak még bőven van mit keresni közöttük, nem véletlen, hogy a Fidesz is egyszeri juttatásai (Erzsébet-utlavány, gázár-kompenzáció, stb.) jó helyre kerültek a bizonytalanoknál, hiszen körükben az átlagosnál jóval több a középkorú/idős, szegény és egyedül élő ember.

Az aktív bizonytalanokat azonban egy üzenet jobban elbizonytalaníthatja, mint a biztos pártválasztókat. Ez pedig az, ha a választás tétjét relativizálják (értsd: arról szól a közbeszéd, hogy ez egy átmeneti voksolás, ami egy előrehozott választásnak ágyaz meg – Szél Bernadett LMP-társelnök szíves közlése), azaz azt mondják, hogy „ettől a döntéstől nem változik meg az életed, majd egy másiktól”. Ugyanis a közvélemény-kutatók szerint a bizonytalanokat sokkal nehezebben lehetne mozgósítani még egyszer, mint a stabil párthíveket.

Utóbbiak viszont a jelek szerint csúcsra járnak. A Publicus Intézet azt mérte, hogy a biztos pártválasztók között most először előzte meg a Fideszt az ellenzék összesített eredménye. Az MSZP Párbeszéd és a Jobbik gyakorlatilag fej-fej mellett: fut: előbbit a biztos pártválasztók 20 százaléka, az utóbbit 19 százaléka szereti. Az LMP ebben a körben 7 százalékot tud, míg a DK a biztos szavazók 5 százalékának a szíve csücske. A Momentum alulról súrolja a 2 százalékot, míg a Puclicus az Együttet és a kétfarkú kutyát nem tudta értelmezni. Azaz a négy nagyobb párt összesen 51 százalékot tud a biztos pártválasztók körében – a Fidesz pedig 45-öt. De azt egyben, így a matematikai többség nem konvertálható át együttműködés hiányában választási többségként.

Holott a választók 51 százaléka, több mint 4,1 millió ember érdemben örülne, ha más kormányozna, és nem az Orbán-kabinet újrázna. A leginkább az MSZP-Párbeszéd és az LMP táborának van elege: a két formáció híveinek 100 százaléka kormányváltást akar. (Ez pedig azt jelenti, hogy az együttműködést kitartóan mellőző LMP-vezérkar azzal szembesülhet, hogy a „Lehet Más a Politika” szavazóit nem a párthűség irányítja ott, ahol az LMP-s jelöltek esélytelenek.)


70 százaléka

elégedetlen a kormánnyal az aktív bizonytalanoknak: a választásukat titkolók 59 százaléka akar kormányváltást (ez 234 ezer ember), azok esetében, akik a kampány alatt döntik el, kire szavaznak ez az arány 46 százalék (azaz mintegy 186 ezer ember). És persze az aktív bizonytalanok között is van egy csomó ember, aki egyelőre nem tudja, vagy nem mondja, merre mozdul.

Prototípusok (a mérések átlaga alapján):
A leginkább kormányváltást akaró választó: 18-29 év közötti, diplomás, Budapesten él.
A legelszántabb Orbán-hívő: Nyolc általánossal rendelkező, hatvan év feletti, kisvárosban lakik.
Szerző
Frissítve: 2018.04.05. 13:56

Az utolsó percben döntők kezében a választás

Publikálás dátuma
2018.04.05. 13:49
Fotó: Vajda József
Hosszú idő óta először mutathat fel több biztos pártválasztót az ellenzék (persze összesen) mint a Fidesz. Ez persze csak akkor ellensúlyozza a kormánypárt egységes bázisát, ha a demokratikus pártok valamiképp együttműködnek. Amennyiben nem teszik, előfordulhat, hogy híveik elszabadulnak, és saját érzéseik alapján szavaznak, nem a párthűség irányítja kezüket az ikszelésnél. Márpedig hiába van csak három nap hátra a választásokig, érdemes lenne együtt mozogni, ugyanis mintegy 400 ezer ember ezekben a napokban dönti el, kire szavaz - a Vasárnapi Hírek cikke.

Még az utolsó percben sem késő valamiféle együttműködést kovácsolni helyben vagy országosan, ugyanis mintegy 400 ezer olyan ember akad, aki az utolsó napok benyomásai alapján kész megrohamozni a szavazófülkéket – ez a legfontosabb tanulsága annak a mérésnek, amit a Vasárnapi Hírek megrendelésére a Publicus Intézet készített. A kutatásból kiderül, hogy a bizonytalanok körében egyre nő a kormányváltási kedv. Fontos, hogy a pártpreferenciával nem rendelkező, vagy azt titkoló mintegy 3 milliós tömeget nem szabad egységben kezelni, célszerű megkülönböztetni a mintegy 2 millió passzív, illetve a 0,9 millió aktív bizonytalant – utóbbi tömeg döntheti el, ki nyeri a választást.

Szóval ennek a körnek most majdnem 90 százaléka voksolni akar április 8-án, ennek tudható be, hogy a részvételi hajlandóság 74 százalékra ugrott. (Ez nagyjából 6 millió ember jelent, ha csak a biztos pártválasztók küzdenék el magukat az urnáig, akkor valóban 5,1 milliós részvétellel lehetne számolni.) Az aktív bizonytalanok 45 százaléka egyelőre még nem tudja, hogy ki mellé teszi az x-et vasárnap (ez a cikk elején említett 400 ezer ember). Illetve majdnem ugyanekkora sokaság (az aktívak 44 százaléka) pontosan tudja, hogy kire szavaz, csak nem árulja el. Azaz a pártoknak még bőven van mit keresni közöttük, nem véletlen, hogy a Fidesz is egyszeri juttatásai (Erzsébet-utlavány, gázár-kompenzáció, stb.) jó helyre kerültek a bizonytalanoknál, hiszen körükben az átlagosnál jóval több a középkorú/idős, szegény és egyedül élő ember.

Az aktív bizonytalanokat azonban egy üzenet jobban elbizonytalaníthatja, mint a biztos pártválasztókat. Ez pedig az, ha a választás tétjét relativizálják (értsd: arról szól a közbeszéd, hogy ez egy átmeneti voksolás, ami egy előrehozott választásnak ágyaz meg – Szél Bernadett LMP-társelnök szíves közlése), azaz azt mondják, hogy „ettől a döntéstől nem változik meg az életed, majd egy másiktól”. Ugyanis a közvélemény-kutatók szerint a bizonytalanokat sokkal nehezebben lehetne mozgósítani még egyszer, mint a stabil párthíveket.

Utóbbiak viszont a jelek szerint csúcsra járnak. A Publicus Intézet azt mérte, hogy a biztos pártválasztók között most először előzte meg a Fideszt az ellenzék összesített eredménye. Az MSZP Párbeszéd és a Jobbik gyakorlatilag fej-fej mellett: fut: előbbit a biztos pártválasztók 20 százaléka, az utóbbit 19 százaléka szereti. Az LMP ebben a körben 7 százalékot tud, míg a DK a biztos szavazók 5 százalékának a szíve csücske. A Momentum alulról súrolja a 2 százalékot, míg a Puclicus az Együttet és a kétfarkú kutyát nem tudta értelmezni. Azaz a négy nagyobb párt összesen 51 százalékot tud a biztos pártválasztók körében – a Fidesz pedig 45-öt. De azt egyben, így a matematikai többség nem konvertálható át együttműködés hiányában választási többségként.

Holott a választók 51 százaléka, több mint 4,1 millió ember érdemben örülne, ha más kormányozna, és nem az Orbán-kabinet újrázna. A leginkább az MSZP-Párbeszéd és az LMP táborának van elege: a két formáció híveinek 100 százaléka kormányváltást akar. (Ez pedig azt jelenti, hogy az együttműködést kitartóan mellőző LMP-vezérkar azzal szembesülhet, hogy a „Lehet Más a Politika” szavazóit nem a párthűség irányítja ott, ahol az LMP-s jelöltek esélytelenek.)


70 százaléka

elégedetlen a kormánnyal az aktív bizonytalanoknak: a választásukat titkolók 59 százaléka akar kormányváltást (ez 234 ezer ember), azok esetében, akik a kampány alatt döntik el, kire szavaznak ez az arány 46 százalék (azaz mintegy 186 ezer ember). És persze az aktív bizonytalanok között is van egy csomó ember, aki egyelőre nem tudja, vagy nem mondja, merre mozdul.

Prototípusok (a mérések átlaga alapján):
A leginkább kormányváltást akaró választó: 18-29 év közötti, diplomás, Budapesten él.
A legelszántabb Orbán-hívő: Nyolc általánossal rendelkező, hatvan év feletti, kisvárosban lakik.
Szerző
Frissítve: 2018.04.05. 13:56