Kéri László: Félelemben élünk-e tovább, vagy sem

Publikálás dátuma
2018.04.07 07:02
"Kiderül, mi a többségi attitűd: a hülyíthetőség vagy a hülyíthetőség elleni racionális védekezés." Fotók: Tóth Gergő
A választás egyik legnagyobb tétje, hogy félelemben fogunk élni a következő négy évben vagy sem – fogalmazott lapunknak Kéri László politológus.

- Épp egy hete Lengyel László egyenesen rendszerváltó választásnak nevezte a holnapi voksolást ennek a lapnak a hasábjain. Ön is hisz ebben?

- Akár ez is benne van, de azért ennyire megjósolhatatlan kimenetelű választás még soha nem volt 1990 óta. A régi választási rendszerben egyértelmű volt, hogy a listás győztes vitt mindent, de most nagy talány a részvétel nagysága és az átszavazási hajlandóság, mert ezeket hagyományos közvélemény-kutatási módszerekkel csak becsülni lehet, mérni nem. Annyit tudunk, hogy ha a részvétel 65 százalék alatt marad, győz a Fidesz, ha csak 60 százalék körül lesz, akkor megint kétharmadot szerez, de 70 százalékos részvételnél elbukja a kormányzást.

- Verőfényes napsütést ígérnek. Ilyen apróságok is számítanak?

- Hogyne, de azt nem tudjuk, hányan készek átszavazni. A pártok szerintem hatalmasat tévednek, amikor azt hiszik, amit mérnek nekik a kutatók, az az ő elkötelezett szavazótáboruk. Az emberek simán átszavaznak egy másik jelöltre, ha biztosabbnak látszik, hogy az képes véget vetni a Fidesz-korszaknak.

- A döntéshez információ kellene, de kérdés, hogy eljutnak-e például a visszalépésekről szóló hírek a választókhoz?

- Helyben mindenhol megvan az emberek saját hálózata, bízzon bennük, pontosan tudják, ki képes megbuktatni a Fideszt. Ha a választók az állami híradások alapján döntenének, nem lett volna rendszerváltás, hisz 1989 őszén az állampárt és a kormány kezében volt a média, de ez nem érdekelte az embereket.

- Vidéken sokan kárhoztatják a Fideszt, hogy mindent központosít, nem foglalkozik a helyi gondokkal, az emberek sorsával. Az ellenzék irányt mutat a vidéknek?

- Az ellenzék többsége nem tanult abból, hogy 2010-ben mindenki meglepetésére az hozta be a Jobbikot a parlamentbe: járták az országot. Vasárnap kiderül, mennyire meghatározó, ki hogyan van jelen az egyéni választókörzetekben.

- Hol van esélye az ellenzéknek?

- Van nagyjából 20 biztosnak tűnő ellenzéki körzet és van 40 biztos fideszes. De van 40-45 olyan körzet, ahol olyan kevés a különbség a legerősebb ellenzéki és a 40 százalék alatt mért fideszes között, hogy ha működik az átszavazás a legerősebb ellenzékire, akkor megverhető a kormánypárt embere.

- A választás nagy tétje természetesen az, hogy az ellenzék felül tud-e kerekedni a Fideszen, mégsem hallani olyan erős üzeneteket tőlük, mint a kormánypárti migránsozás.

- Ez hat a legjobban. A lakosság egyharmada elhitte a nem létező migránsfenyegetést, meg azt, hogy Orbán megvédett bennünket. Ez olyan szintű népbutítás, amire az utóbbi száz évben alig volt példa.

- Pedig ez egy 8. osztályos szintű üzenet.

- Nem, jóval ez alatt van a színvonal, ami azt mutatja, a hülyeség és hazugság tobzódása sokkal erősebb minden realitásnál. Amit ismernek, abban nem lehet megetetni az embereket, de ezen a területen, amit nem ismernek, mert nem láttak soha migránsokat, külföldön nem jártak, nem tudnak semmit a külvilágról, megetethetők.

- S olyan jól működik, hogy a vásárhelyi bukás után ott folytatták, ahol abbahagyták.

- Egyszer nem jött be, de máshol bejöhet. Orbán most dupla vagy semmit játszik.

- Akkor a vasárnapi választás következő tétje, hogy mennyire hülyíthető az ország?

- Igen, ez az ország jövője szempontjából meghatározó lehet. Kiderül, mi a többségi attitűd: a hülyíthetőség vagy a hülyíthetőség elleni racionális védekezés. Ennek vasárnap lesz a tesztje, mert a Fidesz megtette azt a szívességet, hogy kizárólag erre építette a kampányát, az ellenzéknek pedig nem volt megfelelő ellenszere.

- Ezekben az ügyekben az ellenzéki pártoknál sikeresebben léptek fel a civil szervezetek.

- Amikor lehetett látni a Fidesszel szembeni társadalmat az utóbbi években, mindig civil szervezetek voltak a szervezők. A hatalmas kormánypárti önkormányzati győzelem után néhány héttel a netadó ellen majdnem százezres tömeget vittek az utcára, és sorolhatjuk.

- Hatalomra segíthetnek pártokat?

- Nem ez a dolguk, de mégsem kizárt, hisz a rendszerváltást is a civilek érték el. Az SZDSZ, az MDF alapjai a 80-as évek mozgalmaiban gyökereztek, ráadásul most is kvázi egypártrendszer van. A Fidesz számára kockázatot csak a civil szféra jelent, ennek felismerését jelzik Orbán civilellenes kirohanásai. Ez a helyzet azért alakulhatott ki, mert se mobilizáció, se politikai alternatíva állítás, se kontrollfunkció terén nem töltötték be a szerepüket jól az ellenzéki pártok.

- Ha nem jelentenek fenyegetést a Fidesznek, miért fordult Orbán a félelemkeltés eszközéhez?

- Ez már az üzemzavar, ez az eredeti Viktor. Meggyőződésem, hogy a leszámolással fenyegető üzenetei nem voltak benne a tervekben. Az ő türelmetlensége jött ki, mert alig várja, hogy azt tehesse az országgal, amit akar.

- De ez a fenyegetés a sajátjainak is szólt.

- Épp azért nem volt konkrét, hogy mindenki féljen. 1974-ben kipécéztek egy fiút az évfolyamunkról és lecsukták, mert azt mondta egy szemináriumon, hogy Kun Béla és Szamuely véres kezű gyilkosok voltak. 18 hónapot kapott izgatásért. Mindenki elképedt, hisz mi sokkal vadabbakat mondtunk, de tanultunk a leckéből és utána hosszú évekre befogtuk a szánkat. Az orbáni fenyegetésnek is ennyi az üzenete: húzd meg magad, mert, ha győzünk, kő kövön nem marad.

- Ugyanezen az alapon tanulta meg az ország az utóbbi években, hogy ha nem állsz be a sorba, nem kapsz pénzt, üzleti támogatást.

- Igen, ez a 8 év működésének alaptörvénye, de most tovább lépett. Eddig csak azt mondta, nem részesülsz a koncból, ha nem állsz be a sorba, de most azt üzente, ha szóvá mered tenni, hogy valami nem tetszik, kitekerjük a nyakad. Ez sokkal durvább fenyegetés, ez már egy másik lépték, mert azt üzeni: én döntöm el utólag, hogy ártottál-e nekem. Ráadásul senki nem tudja, kinek szól. Annak az újságírónak, aki megírta a vej ügyeket, aki firtatta ezt, vagy akinek a fideszes szomszédja rosszat mondott róla? Egy dunakeszi barátnőnkhöz becsöngetett két fiatalember aláírást gyűjteni a vezető kormánypártnak, s amikor azt mondta, nem ír alá senkinek, odaszólt az egyik a társának: mit vársz attól, aki a migránsoknak sütött palacsintát? Tényleg így volt, de honnan tudta ezt a becsöngető? Valami titkos nyilvántartásból?

- Szóval a választás tétje az is, hogy félelemben fogunk élni a következő négy évben vagy sem?

- Igen, ez is a tét vasárnap. Hogy kap-e harmadszor is felhatalmazást egy olyan politikai erő, amelyről tudjuk, hogy semmiféle gátlása nincs. Nagy kérdés, hogy ezzel mennyire van tisztában a magyar választó.

- És azt mennyire tudja, hogy a választás tétje az is, kizárjuk-e saját magunkat az EU-ból?

- Ez is benne van a pakliban, és tény: alig tudnak valamit az emberek arról, hogy Orbán szűkebb csapata ezt mérlegeli. Az ország 90 százaléka erre egyáltalán nincs felkészülve, sőt mérések szerint a Fideszre szavazók többsége is uniópárti.

- Számít ez Orbánnak?

- Most választás előtt számít, de ha nyernek, más lesz a helyzet. A nyolc év mérlege, hogy Viktoréknak addig fontos az unió, amíg pénzt ad és most olyan időszak előtt állunk, hogy biztosan kevesebb jön. Elképzelhetőnek tartom, hogy a Fidesz-elit számol a kilépéssel, de azt nem, hogy az ország ebbe belenyugodjon. Hacsak nem veszik be a trükköt, hogy a magyar kormány valójában áldozat.

- Ennek van esélye, hisz az uniós döntésekről nagyon kevés információhoz jut a lakosság.

- Tavaly összesen 2400 milliárd forintnyi beruházási forrás felett rendelkezhettünk, és ennek 90 százalékát Fidesz közeli vállalkozások, vállalkozók pályázatai kapták meg, ezen belül a 80 százalékot öt vállalkozói csoport. Éjjel-nappal ezt kellett volna harsogni, hogy drága uraim, ti az uniós források ellopásából tartottátok fenn a rendszereteket.

- Ha nem lesznek uniós források, akkor honnan szereznek pénzt, hogy befogják az éhes fideszesek száját?

- Van kétmillió ember Magyarországon, aki a rendszerváltás nyertese. Egy részük az MDF, mások a Horn, Medgyessy vagy a Gyurcsány korszak alatt szedtek össze kisebb-nagyobb vagyont. Ha a Fidesz marad hatalmon, és nem lesz központi kassza, amit megcsapolhatnak, rászabadulnak a korábbi nyertesekre.

- Ezt mondta az MSZP is még tavaly nyáron: fizessenek a gazdagok.

- Igen, fel is használhatja ezt a Fidesz saját tervei igazolására, ha mondjuk be akarja majd fagyasztani a bankbetéteket. Ezzel befogják a szocik száját.

- A lakosság nagy részének vagyoni viszonyai azonban romlottak az elmúlt nyolc évben.

- A veszteseket pláne könnyű rávenni arra, hogy számon kell kérni azt, akinek több van.

- Ha ilyen könnyű erre rávenni a többséget, akkor miért immunis a társadalom a vőügyekkel vagy Kósa 1300 milliárdjával szemben?

- Ez rejtély, a Fidesz látszólag egyszerűen hozzászoktatta a társadalmat a korrupcióhoz. Hogy tényleg így van-e, vasárnap arra is választ kaphatunk.

- Ahogy eldől az is, melyik párt lesz az ellenzék vezető ereje.

- Az utóbbi években a fideszesek csak akkor lettek idegesek a parlamentben, ha a jobbikosok szólaltak fel, érdemi ellenfélként őket tartották számon. Ez előrevetíti az ellenzéki szereposztást.

- A Fidesz magának csinált választási rendszert és az ellenzék nehezen találja ennek az ellenszerét. Mi következik ebből?

- Az, hogy ha győz a Fidesz, még nehezebb lesz állampolgárnak lenni Magyarországon. Megnő a saját magunkért érzett felelősség terhe.

- A végén valami biztatót kellene mondania.

- Biztató, hogy elmehetünk egyáltalán választani, mert eljöhet, hogy nem lesz meg ez a lehetőség.

- Komolyan erre készül?

- Nem lenne meglepő. Az első fázist már lenyelették velünk, nem volt hatalmas tiltakozás, amikor bevezették a mostani aszimmetrikus választási rendszert.

NÉVJEGY
Kéri László politológus, szociológus. 1951-ben született Röszkén, az ELTE jogi és bölcsészkarán tanult, 1984-től a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi (1990 óta Politikai Tudományok) Intézetének főmunkatársa volt. 1988-ban a politikai tudomány kandidátusa lett. Egyetemi oktatóként szinte a Fidesz teljes vezérkarát tanította, jelenleg politikai elemzéseket készít.



Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap