Regős Anna textilművész, Regős István festő. Az anyag, amivel dolgoznak, témáik, inspirációik különbözőek, így nem egyszerű vállalkozás közös kiállítást csinálni munkáikból. Az óbudai Esernyős Galériában látható Urbánus szövetek című tárlat is csak félig-meddig közös: a művészházaspár munkái szimmetrikusan elhelyezve, két belső udvarról nyíló, egymással szemben lévő teremben láthatóak.
A művészek már jó ideje Szentendrén élnek és alkotnak egymás mellett. Megjelentek-e az évek alatt munkáikban közös motívumok? - Közös motívumok nem igazán alakulhattak ki, az én világom geometrikus, mintákból alakuló világ. Hatás biztos tetten érhető, például a színekben - mondta lapunknak Regős Anna. Regős István hozzátette: - Volt egy időszak, amikor Anna sok sötétkék hátterű textilt csinált. Azokat nézve ráébredtem, hogy ez a kék, amilyen például az ég legsötétebbje, mi mindent jelenthet. Motívumban szerintem sincs közös, az egymásra hatás alig észrevehető dolgokban nyilvánul meg.
A textilművész négyzet alakot variáló, hajtogatott lenmunkái mellett Computer kárpit című sorozatából is láthatóak darabok. Ezeket a művész réz- és bronzszövetre helyezett számítógép alaplapokból hozta létre és más tárgyakkal (pl. kanalakkal) egészítette ki. Hogyan illeszthető ez be a textil fogalmába? - A textil egy szálakból létrehozott anyag. Mindegy, hogy milyen technikával jön létre, a lényeg, hogy olyan összetett anyagot jelent, amelynek szálszerkezete van. Amikor egy anyaggal dolgozom, legyen az lenvászon vagy bármi más, szimbiózisba kerülök vele. A történeteket és az élményeimet az adott anyaggal próbálom kifejezni - mondta a művész és megjegyezte, művészi munkái mellett használati textileket is készít. Elmesélte azt is, hogy fémtextiljeit egy pályázati felhívásra készítette. A MÉH-telepen kimondottan olyan anyagot keresett, amelyet textillel együtt tudott használni és térbeli hatást keltettek. Ott talált rá a számítógéppanelekre, amelyekben mintatervezőként azonnal minimintákat látott.
Regős Annát arról is kérdeztük, hogy milyennek látja a nyolcvanas években virágkorát élő textilművészet mai helyzetét. - A textilművészetben sok lehetőség van, én semmiért nem cserélném le más technikára. A szakmán is múlik, hogy milyen lesz a státusza. A textilművészetet elválasztották a képzőművészettől. Sokan úgy gondolták, hogy a textillel való foglalatosság maradjon a nőké és legyen iparművészet. Ha több rendezvény és kiállítás volna, biztos nagyobb lenne az elismerés is. Szombathelyen egyébként rendeznek textil triennálét, de ez sajnos Budapesttől messze van.
A kiállítás címében a szövet a textilmunkákra, az "urbánus" Regős István festményeire utal. Az ő munkáiból azokat a képeket válogatták ki, amelyek kapcsolódnak a város témájához. Szürrealista, groteszk képei közép-európai városiasságot, életmódot idéznek és lenyomatai a történelmi emlékezet, médiatörténet és tárgykultúra egy-egy pillanatának is. Embereket azonban nem látni a képeken. - Az emberek azokban a tárgyakban vannak jelen, amelyeket építettek, előállítottak. Elképzeltem már többször a tájképeimet úgy, hogy elhelyezek bennük egy-egy figurát, de abból idillikus életkép alakulna - mondta a művész és hozzátette, őt inkább az a valóság érdekli, ami emlékeztet az emberi környezetre, de néhol elvonttá válik. - Ez a műfaj nagyon tradicionális. Ezek a munkáim rajzolva, festve vannak, vászonra. Nem az anyagban próbálok újat hozni, hanem a megközelítésben.
A festőművész munkáinak irodalmi inspirációja is van, például Franz Kafka és Bohumil Hrabal voltak rá nagy hatással. - Ez főleg a korábbi munkáimra volt jellemző. Amikor kikerül valaki a főiskoláról, megpróbálja magát létrehozni. Az akkori olvasmányélményeim, a groteszk irodalom nagy hatással volt rám, viszont a vizuális műfajban nem találtam példát erre a tipikus kelet-európai látásmódra, ahogy a filmművészetben például megjelent a cseh filmben. Rájöttem, hogy ha én erre fogékony vagyok, akkor a képzőművészetben miért ne használhatnám a groteszk humort - mondta.
Regős Anna (1960, Budapest) textiltervező iparművész.
Regős István (1954, Budapest) festő, képzőművész.
Munkáik több magán- és közgyűjteményben megtalálhatók. Szentendrén a Palmetta Design Galériát, Budapesten a Palmetta Design és Textilművészeti Galériát működtetik.
Infó: Urbánus szövetek, Esernyős Galéria, nyitva: május 3-ig. A tárlat a Budapesti Tavaszi Fesztivál része.
