Város a vásznon, élmény a szöveten

Publikálás dátuma
2018.04.11. 07:45

Számítógép panelekből álló textilek és groteszk humorú városképek is láthatóak Regős Anna és Regős István kiállításán.

Regős Anna textilművész, Regős István festő. Az anyag, amivel dolgoznak, témáik, inspirációik különbözőek, így nem egyszerű vállalkozás közös kiállítást csinálni munkáikból. Az óbudai Esernyős Galériában látható Urbánus szövetek című tárlat is csak félig-meddig közös: a művészházaspár munkái szimmetrikusan elhelyezve, két belső udvarról nyíló, egymással szemben lévő teremben láthatóak.

A művészek már jó ideje Szentendrén élnek és alkotnak egymás mellett. Megjelentek-e az évek alatt munkáikban közös motívumok? - Közös motívumok nem igazán alakulhattak ki, az én világom geometrikus, mintákból alakuló világ. Hatás biztos tetten érhető, például a színekben - mondta lapunknak Regős Anna. Regős István hozzátette: - Volt egy időszak, amikor Anna sok sötétkék hátterű textilt csinált. Azokat nézve ráébredtem, hogy ez a kék, amilyen például az ég legsötétebbje, mi mindent jelenthet. Motívumban szerintem sincs közös, az egymásra hatás alig észrevehető dolgokban nyilvánul meg.

A textilművész négyzet alakot variáló, hajtogatott lenmunkái mellett Computer kárpit című sorozatából is láthatóak darabok. Ezeket a művész réz- és bronzszövetre helyezett számítógép alaplapokból hozta létre és más tárgyakkal (pl. kanalakkal) egészítette ki. Hogyan illeszthető ez be a textil fogalmába? - A textil egy szálakból létrehozott anyag. Mindegy, hogy milyen technikával jön létre, a lényeg, hogy olyan összetett anyagot jelent, amelynek szálszerkezete van. Amikor egy anyaggal dolgozom, legyen az lenvászon vagy bármi más, szimbiózisba kerülök vele. A történeteket és az élményeimet az adott anyaggal próbálom kifejezni - mondta a művész és megjegyezte, művészi munkái mellett használati textileket is készít. Elmesélte azt is, hogy fémtextiljeit egy pályázati felhívásra készítette. A MÉH-telepen kimondottan olyan anyagot keresett, amelyet textillel együtt tudott használni és térbeli hatást keltettek. Ott talált rá a számítógéppanelekre, amelyekben mintatervezőként azonnal minimintákat látott.

Regős Annát arról is kérdeztük, hogy milyennek látja a nyolcvanas években virágkorát élő textilművészet mai helyzetét. - A textilművészetben sok lehetőség van, én semmiért nem cserélném le más technikára. A szakmán is múlik, hogy milyen lesz a státusza. A textilművészetet elválasztották a képzőművészettől. Sokan úgy gondolták, hogy a textillel való foglalatosság maradjon a nőké és legyen iparművészet. Ha több rendezvény és kiállítás volna, biztos nagyobb lenne az elismerés is. Szombathelyen egyébként rendeznek textil triennálét, de ez sajnos Budapesttől messze van.

A kiállítás címében a szövet a textilmunkákra, az "urbánus" Regős István festményeire utal. Az ő munkáiból azokat a képeket válogatták ki, amelyek kapcsolódnak a város témájához. Szürrealista, groteszk képei közép-európai városiasságot, életmódot idéznek és lenyomatai a történelmi emlékezet, médiatörténet és tárgykultúra egy-egy pillanatának is. Embereket azonban nem látni a képeken. - Az emberek azokban a tárgyakban vannak jelen, amelyeket építettek, előállítottak. Elképzeltem már többször a tájképeimet úgy, hogy elhelyezek bennük egy-egy figurát, de abból idillikus életkép alakulna - mondta a művész és hozzátette, őt inkább az a valóság érdekli, ami emlékeztet az emberi környezetre, de néhol elvonttá válik. - Ez a műfaj nagyon tradicionális. Ezek a munkáim rajzolva, festve vannak, vászonra. Nem az anyagban próbálok újat hozni, hanem a megközelítésben.

A festőművész munkáinak irodalmi inspirációja is van, például Franz Kafka és Bohumil Hrabal voltak rá nagy hatással. - Ez főleg a korábbi munkáimra volt jellemző. Amikor kikerül valaki a főiskoláról, megpróbálja magát létrehozni. Az akkori olvasmányélményeim, a groteszk irodalom nagy hatással volt rám, viszont a vizuális műfajban nem találtam példát erre a tipikus kelet-európai látásmódra, ahogy a filmművészetben például megjelent a cseh filmben. Rájöttem, hogy ha én erre fogékony vagyok, akkor a képzőművészetben miért ne használhatnám a groteszk humort - mondta.

Közös névjegy
Regős Anna (1960, Budapest) textiltervező iparművész.
Regős István (1954, Budapest) festő, képzőművész.
Munkáik több magán- és közgyűjteményben megtalálhatók. Szentendrén a Palmetta Design Galériát, Budapesten a Palmetta Design és Textilművészeti Galériát működtetik.

Infó: Urbánus szövetek, Esernyős Galéria, nyitva: május 3-ig. A tárlat a Budapesti Tavaszi Fesztivál része.

Erdogan szemben a Nyugattal

Publikálás dátuma
2018.04.11. 07:35
Fotó: AFP/Ozan Kose

Szó szerint a pokolba kívánta a nyugati országokat Recep Tayyip Erdogan. A török elnök ugyan nemrégiben prioritásnak nevezte hazája uniós csatlakozását, az ország folyamatosan távolodik Európától.

Törökországban az agymosás egyre riasztóbb méreteket ölt. Az országban több mint két év óta rendkívüli állapot van érvényben, Recep Tayyip Erdogan egyeduralkodóként, valóságos szultánként irányítja országát. A félelemkeltéssel, a gyűlöletbeszéddel elérte azt, hogy senki se jelentsen veszélyt hatalmára, jövőre várhatóan nagy többséggel választják újra államfőnek. Bár sok török katona vesztette életét az észak-szíriai, afrini beavatkozásban, a török közvélemény a sorozatos álhírek hatására lelkesen támogatja a beavatkozást. Persze sokaknak tetszik az, hogy Erdogan meg akarja akadályozni egy összefüggő kurd terület létrehozását.

Az agymosás nem ismer határt, a független média haldoklik azután, hogy az utolsó jelentős médiaházat, a Dogant is egy az államfőhöz közeli vállalkozó vásárolta fel. Egyedül az 1924-ben alapított Cumhuriyet című lap maradt utolsó mentsvárként az ellenzék számára. A gazdasági teljesítmény ugyan tavaly több mint hét százalékkal emelkedett, ez elsősorban a jelentős állami beruházásoknak volt köszönhető. A török líra azonban szenved, egy euróért már öt lírát kell adni, ami jó az exportőrök, de igen rossz az importőrök számára.

Recep Tayyip Erdogan állandó céltáblája lett a nyugat. Kifejtette, „menjenek a pokolba” azok az országok, amelyek a terrorellenes harc miatt merészelik bírálni hazáját. A török elnök kikelt Emmanuel Macron francia államfővel szemben, mert március végén Párizsban egy kurd küldöttséget fogadott, amelyben a szíriai kurd erők, a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milicista szervezet is képviseltette magát. „Ha valaki a terrorzervezetekkel szemben áll, akkor a mi oldalunkon kell lennie. Ha ezt nem teszi, akkor komoly fejfájást okoznak ezek a terrorellenes szervezetek” - fejtette ki.

Az Erdogan család tagjai is nyeregben érzik magukat. Érezhetik is, hiszen az elnök még kormányfőként kimenekítette a vagyon egy részét a családtagok számára. Sógora, Berat Albayrak még 1999-tól a Calik Holding amerikai pénzügyeit irányította, 2007-ben pedig annak vezetője lett. Újságokat, cégeket vásárolt fel. Albayrak, aki jelenleg energiaügyi miniszter, háborús retorikával próbálja félelemben tartani a közvéleményt. A napokban kifejtette, Ankara nem csak de facto áll háborúban Szíriában, hanem a török csapatok ténylegesen is harcban állnak Afrin régiójában. A Hürriyet jelentése szerint a török hadsereg ellenfelei nem csak a terrorszervezetek, hanem azok is, akik mögöttük állnak. „Látják, kik állnak mögöttük, nem?” - tette fel a költői kérdést. Ezzel alighanem arra utalt, hogy a kurd erők támogatják a terroristákat, amiből természetesen egy szó sem igaz. Éppen az a kurd Népvédelmi Egységek harcolt sikerrel az iszlamistákkal szemben amely ellen a török hadsereg átfogó támadást indított január 20-án, Olajfa nevű hadműveletében. (Törökország szerint az YPG az országban betiltott Kurd Munkáspárt testvérszerve.)

Megszólalt a nyilvánosság előtt Erdogan fia, Bilal is, akiről néhány éve kiderült, súlyos korrupciós üzelmekben vett részt. Mint fogalmazott, Ankara már elkerülte azt a helyzetet, hogy sorsát a nyugathoz kelljen kötnie. Hazája szíriai beavatkozását úgy ítélte meg, hogy a legjobb védekezés a támadás. Szerinte nem kell foglalkozni, mit mond ezzel kapcsolatban néhány külföldi diplomata. „Azt kell tennünk, ami a legjobb az ország biztonsága szempontjából” - fejtette ki. „Törökországnak nem kell többé a nyugat támaszpontjának lennie” - tette hozzá. A hatalomhoz közel állók magabiztos nyilatkozatai arra utalnak: bármit megengedhetnek maguknak.

Szerző

Erdogan szemben a Nyugattal

Publikálás dátuma
2018.04.11. 07:35
Fotó: AFP/Ozan Kose

Szó szerint a pokolba kívánta a nyugati országokat Recep Tayyip Erdogan. A török elnök ugyan nemrégiben prioritásnak nevezte hazája uniós csatlakozását, az ország folyamatosan távolodik Európától.

Törökországban az agymosás egyre riasztóbb méreteket ölt. Az országban több mint két év óta rendkívüli állapot van érvényben, Recep Tayyip Erdogan egyeduralkodóként, valóságos szultánként irányítja országát. A félelemkeltéssel, a gyűlöletbeszéddel elérte azt, hogy senki se jelentsen veszélyt hatalmára, jövőre várhatóan nagy többséggel választják újra államfőnek. Bár sok török katona vesztette életét az észak-szíriai, afrini beavatkozásban, a török közvélemény a sorozatos álhírek hatására lelkesen támogatja a beavatkozást. Persze sokaknak tetszik az, hogy Erdogan meg akarja akadályozni egy összefüggő kurd terület létrehozását.

Az agymosás nem ismer határt, a független média haldoklik azután, hogy az utolsó jelentős médiaházat, a Dogant is egy az államfőhöz közeli vállalkozó vásárolta fel. Egyedül az 1924-ben alapított Cumhuriyet című lap maradt utolsó mentsvárként az ellenzék számára. A gazdasági teljesítmény ugyan tavaly több mint hét százalékkal emelkedett, ez elsősorban a jelentős állami beruházásoknak volt köszönhető. A török líra azonban szenved, egy euróért már öt lírát kell adni, ami jó az exportőrök, de igen rossz az importőrök számára.

Recep Tayyip Erdogan állandó céltáblája lett a nyugat. Kifejtette, „menjenek a pokolba” azok az országok, amelyek a terrorellenes harc miatt merészelik bírálni hazáját. A török elnök kikelt Emmanuel Macron francia államfővel szemben, mert március végén Párizsban egy kurd küldöttséget fogadott, amelyben a szíriai kurd erők, a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milicista szervezet is képviseltette magát. „Ha valaki a terrorzervezetekkel szemben áll, akkor a mi oldalunkon kell lennie. Ha ezt nem teszi, akkor komoly fejfájást okoznak ezek a terrorellenes szervezetek” - fejtette ki.

Az Erdogan család tagjai is nyeregben érzik magukat. Érezhetik is, hiszen az elnök még kormányfőként kimenekítette a vagyon egy részét a családtagok számára. Sógora, Berat Albayrak még 1999-tól a Calik Holding amerikai pénzügyeit irányította, 2007-ben pedig annak vezetője lett. Újságokat, cégeket vásárolt fel. Albayrak, aki jelenleg energiaügyi miniszter, háborús retorikával próbálja félelemben tartani a közvéleményt. A napokban kifejtette, Ankara nem csak de facto áll háborúban Szíriában, hanem a török csapatok ténylegesen is harcban állnak Afrin régiójában. A Hürriyet jelentése szerint a török hadsereg ellenfelei nem csak a terrorszervezetek, hanem azok is, akik mögöttük állnak. „Látják, kik állnak mögöttük, nem?” - tette fel a költői kérdést. Ezzel alighanem arra utalt, hogy a kurd erők támogatják a terroristákat, amiből természetesen egy szó sem igaz. Éppen az a kurd Népvédelmi Egységek harcolt sikerrel az iszlamistákkal szemben amely ellen a török hadsereg átfogó támadást indított január 20-án, Olajfa nevű hadműveletében. (Törökország szerint az YPG az országban betiltott Kurd Munkáspárt testvérszerve.)

Megszólalt a nyilvánosság előtt Erdogan fia, Bilal is, akiről néhány éve kiderült, súlyos korrupciós üzelmekben vett részt. Mint fogalmazott, Ankara már elkerülte azt a helyzetet, hogy sorsát a nyugathoz kelljen kötnie. Hazája szíriai beavatkozását úgy ítélte meg, hogy a legjobb védekezés a támadás. Szerinte nem kell foglalkozni, mit mond ezzel kapcsolatban néhány külföldi diplomata. „Azt kell tennünk, ami a legjobb az ország biztonsága szempontjából” - fejtette ki. „Törökországnak nem kell többé a nyugat támaszpontjának lennie” - tette hozzá. A hatalomhoz közel állók magabiztos nyilatkozatai arra utalnak: bármit megengedhetnek maguknak.

Szerző