Kétszer is eladta lakását a csaló

Publikálás dátuma
2018.04.12. 13:34
Fotó: police.hu
A debreceni nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki azt a férfit, aki a megalapozott gyanú szerint két vevőnek is értékesítette lakását - írja a police.hu. Adásvételi szerződést is kétszer kötött, milliókat kért az ingatlanért.

Egy nő tett feljelentést a rendőrségen csütörtökön arról, hogy egy ingatlaniroda által hirdetett debreceni lakást megvásárolt, azonban megtudta, hogy a tulajdonos azt már egy másik vevőnek is értékesítette. A rendőrök adatgyűjtést és tanúkutatást végeztek, amelynek eredményeként elfogták, majd előállították a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, R. Zoltánt.

A nyomozók gyanúsítottként kihallgatták az 51 éves tulajdonost, aki beismerő vallomást tett. A nyomozás adatai szerint a sértettek több millió forintot fizettek a lakásért és a gyanúsított mindkét vevővel kötött adásvételi szerződést is.

A Debreceni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a helyi lakossal szemben csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást.

Szerző

Még keményebb uniós jelentés – Nyakunkon a 7-es cikkely szerinti eljárás

Publikálás dátuma
2018.04.12. 13:19
Forrás: AFP
Némiképp még a Népszavában a múlt héten ismertetett tervezetnél is határozottabb hangú indítványban kötelezheti az Európai Parlament a Tanácsot az ún. 7-es cikkely szerint eljárás elindítására az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) jelentéstervezete szerint.

A tervezet „felszólítja a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdése alapján deklarálja egyértelműen: Magyarország súlyosan megsértette az Unió alapját képező értékeket”. Ha ez megtörténik, egy korrekciós mechanizmus következik, majd – amennyiben az nem vezet eredményre – az EU bevetheti az eddig még soha ki nem próbált szankciókat az uniós jogok érvényesítésének kikényszerítése (vagyis elsősorban a magyar állampolgárok és szervezeteik védelme) érdekében. A ma nyilvánossá váló tervezet nyomán „élesedő”, az uniós jog atombombájának nevezett szankciós csomag végül akár a magyar szavazati jog felfüggesztéséhez és az uniós támogatások befagyasztásához is elvezethet.

A jelentéstervezet szövege elöljáróban hangsúlyozza, hogy az EU léte és működése az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok - többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak - tiszteletben tartásán alapul, és ezek az értékek, amelyek a tagállamokban közösek, az EU-ban élők jogainak alapját képezik. Rögzíti továbbá, hogy a jelzett alapértékeknek egy uniós tagállam általi súlyos megsértése nem kizárólag az érintet tagállamokra vonatkozik, hanem hatással van az egész EU-ra és annak valamennyi polgárára. A dokumentumtervezet szerint a Parlamentnek a magyar jogsértésekkel kapcsolatos aggályai az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a korrupció és összeférhetetlenség, a magánélet és az adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága; a tudományos szabadság; a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, valamint a szociális jogok terén látszanak megalapozottnak. Az EP jelentéstevői által tavaly óta vizsgált „tények és tendenciák együttesen jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra Magyarországon (…). Ezért az EP indoklással ellátott javaslatot fog benyújtani a Tanácsnak, megfelelő korrekciós ajánlásokat is megfogalmazva.

A javaslatban a Parlament a magyarországi helyzethez kapcsolódó aggodalmait mutatja be. A dokumentum szerint az alkotmányossággal kapcsolatos uniós kritika az alkotmányozási folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő részvételére, az érdemi társadalmi egyeztetés hiányára koncentrál. Kifejti a szöveg, hogy az alkotmánybíróság hatásköreit az alkotmányos reform eredményeképpen korlátozták: kikerültek a hatásköréből a költségvetési ügyek, eltörölték az actio popularist (azt a lehetőséget, hogy bárki kérheti egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát) eltörlését. A dokumentum emlékeztet rá, hogy a Velencei Bizottság komoly aggodalmát fejezte ki ezen korlátozásokkal és a bírák kinevezésével kapcsolatos eljárás módosításával kapcsolatban. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szintén aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi alkotmányos panaszkezelési eljárás korlátozottabb hozzáférést biztosít az AB eljárásihoz, nem rendelkezik az alkotmányos felülvizsgálat gyakorlásának határidejéről, és nincs felfüggesztő hatálya a megtámadott jogszabályokra. Azt is megemlítette, hogy az új rendelkezések növelik a kormány befolyását az Alkotmánybíróság összetételére és működésére.

Szintén kiderül az anyagból, hogy az EBESZ választási megfigyelő missziója 2018. április 9-én elfogadott nyilatkozatában arra a következtetésre jutott: a 2018-as parlamenti választásokat a kormány és a kormányzó párt erőforrásainak általános átfedése jellemezte, ami aláásta, hogy a vetélytársak egyenlő feltételekkel versenghessenek. Az EBESZ szóvá tette a kampány megfélemlítő és idegengyűlölő retorikáját, valamint azt is, hogy a médiaviszonyok egyenlőtlensége és a kampányfinanszírozás anomáliái szűkítették a valódi politikai vitákat, és azt a lehetőséget, hogy az állampolgárok megalapozott információk birtokában érdemi politikai döntést hozhassanak.

Kiterjednek a kritikák a választókerületek kormány általi átrajzolására, a légből kapott állításokon alapuló, manipulatív „nemzeti konzultációkra”, a bírósági igazgatás központosítására (elsősorban a bírókijelölés, valamint a bírósági vezetők kinevezése lehetőségére), polgári perek ésszerű időn belül történő lezárása garanciáinak elmaradására, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének és az adatvédelmi biztosnak a jogszerűtlen eltávolítására is. Kifogásolják, hogy nincs átláthatóan szabályozva, hogyan lehet egy ügyet egyik ügyésztől a másikhoz áthelyezni.

Azt is tartalmazza a szöveg, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2018. április 5-észrevételeiben aggodalmát fejezte ki, mivel Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó szabályozás lehetővé teszi a tömeges üzenetlehallgatást, és nem tartalmaz elégséges biztosítékokat a magánélethez való jog biztosítására. Szintén aggodalmát fejezte ki a testület a visszaélések esetén alkalmazott hatékony jogorvoslatot garantáló rendelkezések hiánya miatt.

A médiahelyzettel kapcsolatban a szöveg felidézi: a Velencei Bizottság előírta, hogy módosítsák a Médiatanács tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsák a méltányos képviselet a társadalom jelentős csoportjai számára, és hogy a hatáskör-koncentráció megelőzése és a politikai semlegesség megóvása érdekében felül kell vizsgálni a kinevezési rendet. Fel kellett volna számolni továbbá azt a gyakorlatot, hogy az MTI a közszolgálati médiaszolgáltatók kizárólagos hírellátója. Megállapítja: a jelenlegi médiajog nem biztosítja a cenzúrázatlan, akadálymentes tájékoztatást, illetve a médiahatóság függetlenségét. Szó van a szövegben a Magyarországon letelepedett egyetemek jogainak megsértéséről, a vallásszabadság korlátozásáról, az egyházak elismerésének önkényes, politikai kritériumairól, az egyháztörvény alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezéseinek hatályban tartásáról, az egyesülési jog és a személyes adatok védelméhez való jog uniós jogokkal ellentétes korlátozásáról a civil szervezetek esetében, a civilek megbélyegzéséről a nők esélyegyenlőségének hiányáról, a szülési szabadságról visszatérő nőket sújtó hátrányokról, a családon belül erőszak elleni védelem elmulasztásáról, a szexuális orientáció alapján történő hátrányos megkülönböztetéséről, az orvosi intézményekben történő erőszakos elhelyezésről, a mentálisan hátrányos helyzetűek jogsértő izolációjáról, a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról, a romák oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi diszkriminációjáról, „a szellemi fogyatékosság szisztematikus téves diagnózisának köszönhetően a roma gyermekek szegregációjáról”, a gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálásának elmaradásáról, a menekültek elleni gyűlöletet fokozó kormánypolitikáról, a menekültek ellen elkövetett visszaélések növekvő számáról, a menekült gyerekeket is érintő fizikai bántalmazásról és szexuális kizsákmányolásról, arról a gyakorlatról, hogy „a személyi szabadság korlátozásait általánosan elrettentő módon használják fel” a magyar hatóságok, az otthontalanok kriminalizálásáról, a családosok erőszakos kilakoltatásáról, az önálló vállalkozókat és háztartási alkalmazottakat védő foglalkozásegészségügyi és biztonsági előírások hiányáról, az egész EU-ban a legrövidebb ideig járó álláskeresési támogatás, a szociális segély és a minimálnyugdíj elégtelenségéről, az anyai halálozás csökkentését szolgáló intézkedések elmaradásáról is.

Amennyiben a Parlament elfogadja a dokumentum alapján születő határozatot, fel fogja szólítani az Európai Tanácsot, hogy írja elő Magyarország számára a három hónapon belül meghozandó korrekciós intézkedéseket – ellenkező esetben az eljárás tovább halad a súlyosabb szankciók elrendelése felé.

Még keményebb uniós jelentés – Nyakunkon a 7-es cikkely szerinti eljárás

Publikálás dátuma
2018.04.12. 13:19
Forrás: AFP
Némiképp még a Népszavában a múlt héten ismertetett tervezetnél is határozottabb hangú indítványban kötelezheti az Európai Parlament a Tanácsot az ún. 7-es cikkely szerint eljárás elindítására az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) jelentéstervezete szerint.

A tervezet „felszólítja a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdése alapján deklarálja egyértelműen: Magyarország súlyosan megsértette az Unió alapját képező értékeket”. Ha ez megtörténik, egy korrekciós mechanizmus következik, majd – amennyiben az nem vezet eredményre – az EU bevetheti az eddig még soha ki nem próbált szankciókat az uniós jogok érvényesítésének kikényszerítése (vagyis elsősorban a magyar állampolgárok és szervezeteik védelme) érdekében. A ma nyilvánossá váló tervezet nyomán „élesedő”, az uniós jog atombombájának nevezett szankciós csomag végül akár a magyar szavazati jog felfüggesztéséhez és az uniós támogatások befagyasztásához is elvezethet.

A jelentéstervezet szövege elöljáróban hangsúlyozza, hogy az EU léte és működése az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok - többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak - tiszteletben tartásán alapul, és ezek az értékek, amelyek a tagállamokban közösek, az EU-ban élők jogainak alapját képezik. Rögzíti továbbá, hogy a jelzett alapértékeknek egy uniós tagállam általi súlyos megsértése nem kizárólag az érintet tagállamokra vonatkozik, hanem hatással van az egész EU-ra és annak valamennyi polgárára. A dokumentumtervezet szerint a Parlamentnek a magyar jogsértésekkel kapcsolatos aggályai az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a korrupció és összeférhetetlenség, a magánélet és az adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága; a tudományos szabadság; a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, valamint a szociális jogok terén látszanak megalapozottnak. Az EP jelentéstevői által tavaly óta vizsgált „tények és tendenciák együttesen jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra Magyarországon (…). Ezért az EP indoklással ellátott javaslatot fog benyújtani a Tanácsnak, megfelelő korrekciós ajánlásokat is megfogalmazva.

A javaslatban a Parlament a magyarországi helyzethez kapcsolódó aggodalmait mutatja be. A dokumentum szerint az alkotmányossággal kapcsolatos uniós kritika az alkotmányozási folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő részvételére, az érdemi társadalmi egyeztetés hiányára koncentrál. Kifejti a szöveg, hogy az alkotmánybíróság hatásköreit az alkotmányos reform eredményeképpen korlátozták: kikerültek a hatásköréből a költségvetési ügyek, eltörölték az actio popularist (azt a lehetőséget, hogy bárki kérheti egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát) eltörlését. A dokumentum emlékeztet rá, hogy a Velencei Bizottság komoly aggodalmát fejezte ki ezen korlátozásokkal és a bírák kinevezésével kapcsolatos eljárás módosításával kapcsolatban. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szintén aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi alkotmányos panaszkezelési eljárás korlátozottabb hozzáférést biztosít az AB eljárásihoz, nem rendelkezik az alkotmányos felülvizsgálat gyakorlásának határidejéről, és nincs felfüggesztő hatálya a megtámadott jogszabályokra. Azt is megemlítette, hogy az új rendelkezések növelik a kormány befolyását az Alkotmánybíróság összetételére és működésére.

Szintén kiderül az anyagból, hogy az EBESZ választási megfigyelő missziója 2018. április 9-én elfogadott nyilatkozatában arra a következtetésre jutott: a 2018-as parlamenti választásokat a kormány és a kormányzó párt erőforrásainak általános átfedése jellemezte, ami aláásta, hogy a vetélytársak egyenlő feltételekkel versenghessenek. Az EBESZ szóvá tette a kampány megfélemlítő és idegengyűlölő retorikáját, valamint azt is, hogy a médiaviszonyok egyenlőtlensége és a kampányfinanszírozás anomáliái szűkítették a valódi politikai vitákat, és azt a lehetőséget, hogy az állampolgárok megalapozott információk birtokában érdemi politikai döntést hozhassanak.

Kiterjednek a kritikák a választókerületek kormány általi átrajzolására, a légből kapott állításokon alapuló, manipulatív „nemzeti konzultációkra”, a bírósági igazgatás központosítására (elsősorban a bírókijelölés, valamint a bírósági vezetők kinevezése lehetőségére), polgári perek ésszerű időn belül történő lezárása garanciáinak elmaradására, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének és az adatvédelmi biztosnak a jogszerűtlen eltávolítására is. Kifogásolják, hogy nincs átláthatóan szabályozva, hogyan lehet egy ügyet egyik ügyésztől a másikhoz áthelyezni.

Azt is tartalmazza a szöveg, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2018. április 5-észrevételeiben aggodalmát fejezte ki, mivel Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó szabályozás lehetővé teszi a tömeges üzenetlehallgatást, és nem tartalmaz elégséges biztosítékokat a magánélethez való jog biztosítására. Szintén aggodalmát fejezte ki a testület a visszaélések esetén alkalmazott hatékony jogorvoslatot garantáló rendelkezések hiánya miatt.

A médiahelyzettel kapcsolatban a szöveg felidézi: a Velencei Bizottság előírta, hogy módosítsák a Médiatanács tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsák a méltányos képviselet a társadalom jelentős csoportjai számára, és hogy a hatáskör-koncentráció megelőzése és a politikai semlegesség megóvása érdekében felül kell vizsgálni a kinevezési rendet. Fel kellett volna számolni továbbá azt a gyakorlatot, hogy az MTI a közszolgálati médiaszolgáltatók kizárólagos hírellátója. Megállapítja: a jelenlegi médiajog nem biztosítja a cenzúrázatlan, akadálymentes tájékoztatást, illetve a médiahatóság függetlenségét. Szó van a szövegben a Magyarországon letelepedett egyetemek jogainak megsértéséről, a vallásszabadság korlátozásáról, az egyházak elismerésének önkényes, politikai kritériumairól, az egyháztörvény alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezéseinek hatályban tartásáról, az egyesülési jog és a személyes adatok védelméhez való jog uniós jogokkal ellentétes korlátozásáról a civil szervezetek esetében, a civilek megbélyegzéséről a nők esélyegyenlőségének hiányáról, a szülési szabadságról visszatérő nőket sújtó hátrányokról, a családon belül erőszak elleni védelem elmulasztásáról, a szexuális orientáció alapján történő hátrányos megkülönböztetéséről, az orvosi intézményekben történő erőszakos elhelyezésről, a mentálisan hátrányos helyzetűek jogsértő izolációjáról, a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról, a romák oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi diszkriminációjáról, „a szellemi fogyatékosság szisztematikus téves diagnózisának köszönhetően a roma gyermekek szegregációjáról”, a gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálásának elmaradásáról, a menekültek elleni gyűlöletet fokozó kormánypolitikáról, a menekültek ellen elkövetett visszaélések növekvő számáról, a menekült gyerekeket is érintő fizikai bántalmazásról és szexuális kizsákmányolásról, arról a gyakorlatról, hogy „a személyi szabadság korlátozásait általánosan elrettentő módon használják fel” a magyar hatóságok, az otthontalanok kriminalizálásáról, a családosok erőszakos kilakoltatásáról, az önálló vállalkozókat és háztartási alkalmazottakat védő foglalkozásegészségügyi és biztonsági előírások hiányáról, az egész EU-ban a legrövidebb ideig járó álláskeresési támogatás, a szociális segély és a minimálnyugdíj elégtelenségéről, az anyai halálozás csökkentését szolgáló intézkedések elmaradásáról is.

Amennyiben a Parlament elfogadja a dokumentum alapján születő határozatot, fel fogja szólítani az Európai Tanácsot, hogy írja elő Magyarország számára a három hónapon belül meghozandó korrekciós intézkedéseket – ellenkező esetben az eljárás tovább halad a súlyosabb szankciók elrendelése felé.