Kihalás szélén a punkteknős

Publikálás dátuma
2018.04.16 07:19
Fotó: AFP/Chris Van Wyk
Fotó: /

Az ausztráliai Mary-folyamban élő “punkteknős“, mely becenevét a páncélján taréjszerűen növő zöld algák miatt kapta, felkerült a leginkább veszélyeztetett fajok listájára. A Londoni Állattani Társaság evolúciós jelentőségű és globálisan veszélyeztetett fajokról összeállított listájának 29. helyére került a héten a különleges ausztrál hüllőfaj, hogy ezzel fokozottabb védelmére hívják fel a figyelmet.

"Mintegy 50 millió évet kell visszamennünk az időben, hogy a punkteknős közeli rokonait megtaláljuk. Nagy hiba lenne, ha hagynánk kihalni ezt a fajt, melynek egyedei a dinoszauruszok korában is éltek már” – mondta Marilyn Connell, az ausztrál Charles Darwin Egyetem kutatója.

A Londoni Állattani Társaság nem tudott pontosat mondani a Mary-folyami teknős populációjának méretéről. A teknős régebben népszerű házi kedvenc volt. Az akadémiai kutatást 1974-ben az akadályozta meg, hogy a kereskedők nem voltak elárulni a jellegzetes teknős lelőhelyét, miután Ausztrália megtiltotta, hogy otthon házi állatként tartsák. Csaknem 20 évvel később John Cann, egy Sydney-ben lakó teknősrajongó újra felfedezte a teknőst a queenslandi Mary-folyóban. Ekkor állapították meg, hogy önálló fajt képvisel.

Élőhelye nem áll védelem alatt, az új halfajok folyóba telepítése pedig veszélyezteti a teknős kicsinyeit. “Sok millió éven át fennmaradtak, aztán egyszer csak a helyi ragadozók mellett megjelentek a sertések és a rókák, végül az ember, így került veszélybe a Mary-folyami teknős” – magyarázta Cann.

Szerző
2018.04.16 07:19

Napenergia tárolására alkalmas folyadékot fejlesztettek ki svéd kutatók

Publikálás dátuma
2018.11.17 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
"Rabul ejti" és tíz évig is képes tárolni a napenergiát az, az újratölthető akkumulátorként működő folyadék, amelyet svéd kutatók fejlesztettek ki.
Szolártermikus üzemanyagnak nevezték el azt a folyadékot, amelyet a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki, és amely több mint egy évtizeden keresztül el tudja magában tárolni a napenergiát - írta az Alternatív Energia. A találmány kifejlesztése egy évig tartott. 
A szolártermikus üzemanyag kicsit olyan, mint egy újratölthető akkumulátor: miután befogadta a napsugarakat, igény szerint tud hőt kibocsátani magából. A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.” 
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból.
Témák
napenergia
2018.11.17 11:11
Frissítve: 2018.11.17 11:11

Van, ahol már javában tombol a tél

Publikálás dátuma
2018.11.16 11:16

Fotó: Shutterstock/
Ojmjakonban november 8-án már mínusz 41 fokos hőmérsékletet mértek.
Európa nagy részén az átlagosnál enyhébb az időjárás, van, ahol már javában tombol a tél. Szibériában az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest jelentősen megnőtt a hóval borított területek kiterjedése, ami elősegítette a hőmérséklet jelentős visszaesését. Ennek is köszönhető, hogy nagy mennyiségű hideg levegő halmozódott fel Ázsia északi része felett. Ezt igazolja az is, hogy a világ leghidegebb településeként ismert Ojmjakonban november 8-án már -41 fokos hőmérsékletet is mértek - írta a Sokszínű Vidék.
A Föld leghidegebb települése, Ojmjakon, 750 méterrel a tengerszint felett fekszik. A sarkkörhöz való közelsége miatt a nappalok hossza változó. Decemberben 3 órát, míg júniusban 21 órát süt a nap. A leghidegebb hőmérsékleti rekordot az alig 500 lélekszámú falu tartja: 1933-ban  mínusz 67,7 Celsius-fokot mértek.  A januári átlaghőmérséklet mínusz 50 Celsius fok. A hőingadozás viszont igen szélsőséges, ugyanis volt már nyáron 30 fokos hőség is a településen.
A bátrak kipróbálhatják, milyen az, ha az ajkukra fagy a nyáluk, ahogy egy új-zélandi fotós fogalmazott a kirándulásról, ugyanis több utazási iroda is szervez túrákat Ojmjakonba. Az itt élők, mivel növény nem terem a területen, rénszarvas- és lóhúst esznek, az orvosok szerint az állatok teje elegendő tápanyagot biztosít számukra. Arról, hogy milyen az élet a "hideg sarkában", itt olvashat többet.
Témák
télhideg
2018.11.16 11:16
Frissítve: 2018.11.16 11:16