Hitelt halmoz a lakosság

Publikálás dátuma
2018.04.16 07:20

Fotó: /
Hatmilliónál is több hitelszerződése van a magyar háztartásoknak, többen meglévő kölcsönük mellé vesznek fel újabbakat.

Bár a válság óta a bankok és az ügyfelek is óvatosabbak, a hitelezés iránti érdeklődés töretlenül növekszik a lakosság körében. Az év első két hónapjában már 100 milliárd forint fölé került az új lakáshitelek összege, ami 38 százalékos éves növekedést jelent. A leglátványosabb bővülés a személyi hiteleknél látható: a folyósított összeg csaknem 58 milliárd forintra nőtt az idei év első két hónapjában. Ez 72 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, 2016 első két hónapjával összevetve pedig másfélszeres bővülést jelent.

Pedig hitelszerződésekből eddig sem volt hiány: a Központi Hitelinformációs Rendszer adatai alapján 2017 szeptemberében a magyar háztartások 959 ezer jelzáloghitel-szerződése mellett több mint ötmillió egyéb hitelszerződés is fennállt. A fogyasztási hitellel rendelkező háztartások körében a személyi kölcsönök aránya 43 százalékot tett ki, az áruhiteleké pedig 32 százalékot. Az adósok egy jelentős része ráadásul halmozza a hiteleket, vagy hitelből hitelbe veri magát.

A fogyasztási hitelek esetében például a hitelszerződések csaknem harmadánál az adósnak van már egy másik élő fogyasztási hitele is, további 14 százalékuknál pedig csupán az új hitel felvételének időpontja előtti 30 napban szűnt meg az előző hitelszerződés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben megjelent Hitelezési folyamatok című kiadványából. A tanulmány arra is rámutat: a fogyasztási hitelt halmozó hitelfelvevők kiszolgálói elsősorban a pénzügyi vállalkozások, esetükben ugyanis a hitelfelvételek 46 százaléka ismételt kölcsön (a fogyasztási hitelek bő felét bankok, 45 százalékát pénzügyi vállalkozások adták). A hitelhalmozók jellemzően alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások, akik kisebb összegeket vesznek fel rövidebb futamidőre. A nagycsaládosok – közülük is az alacsonyabb jövedelműek - nagyobb arányban kényszerülnek rá a hitelek halmozására: míg az eltartott nélküli hitelfelvevő háztartások 29 százaléka vett fel újabb fogyasztási hitelt, addig a három vagy több gyermekes családok 37 százaléka. A fogyasztási hiteleket egyébként is zömmel az alacsonyabb keresetűek veszik fel: az adósok 77 százalékának jövedelme nem haladja meg a havi bruttó 300 ezer forintot.

Egyre többen vannak azok is, akik ingatlanhitelük mellé kényszerülnek fogyasztási hitelt is felvenni. A 2013 és 2016 szeptembere között felvett lakáshitel-szerződéseken belül átlagosan 8 százalék volt azon hitelek aránya, amelyek esetében az adós a hitelfelvételt követő egy éven belül fogyasztási hitelt is felvett. Az arány ráadásul növekvő tendenciát mutat (6 százalék körüliről több, mint 10 százalékra nőtt), amit az MNB szerint a lakásárak emelkedése indokolhat. A növekvő ingatlanárak miatt a lakásvásárlás ugyanis könnyen kifeszítetté teheti a háztartások pénzügyi helyzetét, amelyek így a lakásfelújítás vagy -berendezés finanszírozásához fogyasztási hitelhez folyamodnak. Az MNB megjegyzi: azokat a lakáshiteleket, amelyekhez később fogyasztási hitel társult, nagyobb futamidő mellett is magasabb jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arány jellemezte, mint azokat, amelyeket nem követett fogyasztási hitel felvétele. Ez pedig arra utal, hogy ezeknek a háztartásoknak már a hitelfelvételkor is korlátosabbak voltak a lehetőségei.

Kérdés, hogy a hitelhalmozók képesek lesznek-e majd hosszútávon is fizetni hiteleiket. Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője szerint valószínűleg igen. A bankok ugyanis a válság óta jóval óvatosabbak a hitelfolyósításokat illetően, ráadásul 2015 óta jogszabályi fék is van a rendszerben. Forinthitelek esetében a hiteligénylők jövedelmének legföljebb 60 százaléka terhelhető kölcsönnel, 400 ezer forinti jövedelem alatt pedig legföljebb annak fele lehet a törlesztőrészlet: ebbe bele kell férnie az új és a régebb óta fennálló hitel törlesztőrészletének is. Trencsán Erika úgy látja: nemcsak a bankok, de a hitelfelvevők is óvatosabbak. Az új ingatlanhiteleknél már 70 százalékos arányt képviselnek a fix kamatozású kölcsönök, a lakásvásárlók igyekeznek minél nagyobb önerőt felmutatni, és elenyésző már azok száma is, akik nyaralásra vennének fel hiteleket. Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy sokan személyi kölcsönt is fölvesznek a jelzáloghitel mellé, hogy abból fedezzék a felújítást vagy az illetékek befizetését.

Szerinte ez a kedvező kamatkörnyezetnek is köszönhető, ami miatt sokan inkább újabb hitelből és nem a megtakarításaikból fedezik ezeket a kiadásaikat. Trencsán Erika megjegyezte: 3-4 millió forintig a magasabb – 7-10 százalékos – kamat ellenére jobban megéri személyi kölcsönt fölvenni, mint jelzáloghitelt, előbbit ugyanis gyorsan folyósítják és nincsenek kezdeti költségek, míg az ingatlanhitelnél hat hetet is várni kell, ráadásul több mint 100 ezer forintra is rúghatnak a közjegyzői, földhivatali díjak. Ezeket ugyan a bankok gyakran akciós jelleggel elengedik, de ha valaki öt éven belül végtörleszt, akkor ezeket vissza kell fizetnie.

Könnyebb kölcsönhöz jutni
Már mobilapplikáción keresztül is lehet személyi kölcsönt igényelni: a CIB Bank például tavaly júniusban vezette be ezt a szolgáltatást, januárban pedig már a személyi kölcsön-folyósítások 17 százaléka ezen az úton történt. A bank szerint akár már 7 perccel az igénylést követően az ügyfél számlájára kerülhet a pénz.
Nem csak az igénylés menetében, hanem a feltételekben is enyhített több bank. A fogyasztási hitelek esetében erről a pénzintézetek 18 százaléka számolt be az MNB-nek: jellemzően a felárakat és az elvárt jövedelemarányos törlesztőrészlet szintjét csökkentették. A következő félévben a bankok 14 százaléka tervezi a feltételek könnyítését.

2018.04.16 07:20

Még négy évig Mészáros ásványvizét kapják a vasutasok

Publikálás dátuma
2018.08.17 15:17

Fotó: Népszava/
A jövőben új kiszerelésben is szállít majd a vasútnak a Vivienvíz, ha nagyon meleg lesz az idő.
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a „nyári védőitalokat” a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya, Homlok-Mészáros Ágnes – szúrta ki a g7.hu. A portál azt írja: a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt, míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese a két évvel ezelőttinek. A keretösszeg nem takar minden költséget: bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek. A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van. Egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni.
2018.08.17 15:17

Tömegesen pusztulnak a méhek, megdrágul a méz

Publikálás dátuma
2018.08.17 12:00

Fotó: /
A hazai 25-30 ezer tonnás méztermelés idén akár 5000 tonnával is csökkenhet. Az élelmiszerbiztonsági hatóság is vizsgálja az okokat, de egyelőre nem tudni, pontosan mi történt.
A tömeges méhpusztulás megdrágíthatja a népszerű és egészséges élelmiszer, a méz árát. A legkeresettebb akácméz ára jelenleg kilónként 2200-2500, a szintén sokak által vásárolt vegyes virágméz átlagosan 1500 forintba kerül. A különlegesebb mézek ára még ezeknél is magasabb lehet. A termeléskiesés miatt az árak tovább emelkedhetnek. A tömeges méhpusztulásra már tavasszal több megyében is felfigyeltek a méhészek, de igazán csak júniusban vált egyértelművé, hogy baj van, amikor a méhészek kitelepültek a napraforgótáblák mellé. A néha előforduló mérgezéses esetektől eltérően a rovarok nem a kaptárakban, illetve azok környékén hullottak el. Becslések szerint kaptáranként a benne élő méhek átlagosan kétharmada tűnt el. A gazdák főként a napraforgóföldek mellett bukkantak rá az elpusztult méhekre. 
A tavaly őszi hivatalos összeírás szerint 20 ezren méhészkednek Magyarországon, s bár eltérő mértékben, a termelők felét érintette a kár
– mondta a Népszavának Bross Péter, a 14 ezer tagot számláló Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
 Az egyesület hivatalosan is értesítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) a méhpusztulásról és a szaklaboratóriumokban megkezdték a rovartetemekből, a virágzó növényekből, a kukorica címeréből és a napraforgó tányérjából, illetve a begyűjtött talajból vett minták vizsgálatát a szervezet velencei laboratóriumában. Ezidáig nem derült ki a különös tömeges méh halál oka. A napraforgótányérok már üresek, így azokból nem lehet megállapítani az estleges mérgezés eredetét. Nem zárható ki, hogy a szántókon a talajba jutott sok vegyszer valamelyike a ludas, de ez ma még nem bizonyított. Annyi kiderült, hogy a pusztulás ott volt nagyobb, ahol jól mézelt a napraforgó. Ez az olajos mag talajtípustól függően ugyanis eltérő mennyiségű és minőségű termést hoz. A méhészek pedig tudják, melyik talajtípuson ad több nektárt a napraforgó, a repce vagy más szántóföldi növény. Így természetesen igyekeznek odatelepülni a kaptáraikkal. A legtöbb méh elhullást emiatt Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád és Békés megyéből jelentették, de ha kisebb mértékben is, más megyékből találkoztak hasonló gondokkal.

Az egyik bűnösnek kikiáltott vegyszer a neonikotinoid

Öt éve az Európai Unió három neonikotinoid - a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mostani döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra. A Greenpeace Magyarország közölte, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát. Csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték a beporzórovarok, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé. Nagy István agrárminiszter Tordai Bencének, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a méhpusztulással kapcsolatos kérdésére válaszolva egyebek mellett kifejtette, hogy az EU-s tiltás hatására neonikotinoid típusú csávázó anyag helyett többszörös mennyiségű foszforsavésztert vagy piretroidot fognak a gazdák kipermetezni állománykezelések formájában védekezésre. Ez pedig az egyéb rovarölő szerek mennyiségének drasztikus emelkedésével jelent agroökológiai kockázatot, továbbá az érintett növényi kultúrák termesztésének gazdaságosságára is hatással van.  A képviselő felvetette, hogy az Unió a tiltások mellett nyitva hagyott egy kiskaput. A közösségi rendelet ,,Növényvédelmi szükséghelyzetek" fejezetében lévő szükséghelyzeti engedélyek fejezete kiskapuként szolgál a nagyobb cégek számára, hogy olyan nem engedélyezett szereket is forgalmazzanak (például neonikotinoidokat), amelyek veszélyeztethetik a méhállományt. Hány engedélyt ilyen engedélyt adott ki a Nébih -tette fel a kérdést. A miniszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy az EU növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos szabályozása világviszonylatban az egyik legszigorúbb. A  tagállamok, így Magyarország is különleges körülmények fennállása esetén (például olyan károsító jelenléte, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el) bizonyos növényvédőszerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását lehetővé teszi a termelők részére. A szükséghelyzeti engedélykérelmeket előzetesesen értékelik, és döntenek a befogadásáról, vagy elutasításáról. A fő szempont az emberek és az állatok egészsége, valamint a környezet védelme - írja a miniszter. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek naprakészen elérhetők a Nébih honlapján - tette hozzá.

Az ágazat termelési értéke évente eléri a 25 milliárd forintot. Az elhullás miatt legalább 3 milliárd forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni eddig az ágazat, de ez összeg még emelkedhet. Egy termelő átlagosan 60 méhcsaláddal dolgozik, s tavasszal kaptár nélkül egy ilyen család értéke 35-40 ezer forint. Akácvirágzás után 20-25 ezer forint egy méhcsalád ára. A méhcsaládok országosan átlagosan évi 25 kiló mézet készítenek. Aki csak helyben gyűjteti a nektárt ettől inkább kevesebbet, aki vándoroltatja a kaptárait, és jó évet zár, ennél többet is pergethet. A termelés egyharmada akác, egyharmada napraforgó, a fennmaradó harmad egyéb, mint hárs, repce, gesztenye, mustár, selyemkóró és más virágféle. A termelőket nemcsak a 8 ezer tonnás belső fogyasztás árualapjának drámai csökkenése sújtja, de a 15-25 ezer tonnás export teljesítése is veszélybe kerülhet. A kivitel négyötöde négy országba, Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Ausztriába irányul, de jut a magyar mézből Japánba is. Az exportpiacokon a pozíciók megőrzése azért is fontos, mert a sokkal gyengébb minőségű és jóval olcsóbb kínai mézzel is fel kell venni a hazai termelőknek a versenyt. A méhészek ezt a nyár végi veszteségüket már nehezen tudják enyhíteni, s a méhpusztulás a 2019-es teljesítményüket is rontja. Az egyesület szántóföldi kísérletekre protokollt dolgoz ki, hogy fölkészülhessenek a jövőben az idei súlyos méh elhullás megelőzésére. A méhek kiváló indikátorai a környezet állapotának, és már 10-15 éve jelezték, hogy baj van, de igazán súlyossá az utóbbi időben vált a helyzet. A méhek nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt, a világ több pontján is megfogyatkoztak. Ukrajnában idén a méhcsaládok 70 százaléka károsodott a napraforgó virágzásakor, de Erdélyben is hasonló jelenségekről számoltak be. A méhek száma és állapota azonban nemcsak a méz miatt életbevágóan fontos, hanem a mezőgazdaság egyéb ágazataiban is. A gyümölcsösökben a beporzás nagy részét is ezek a rovarok végzik. Albert Einsteinnek tulajdonítják az a mondást, hogy ha eltűnnek a méhek, hamarosan követi őket az emberiség is.

Vizsgálati eredmény jövőre

Lapunk kérdésére a Nébih azt írta, hogy a vizsgálat ki fog térni többek között a méhészetek méhegészségügyi állapotára (például az atkafertőzöttségre), az elmúlt időszak időjárási anomáliáira, a méhek gyógyászati kezelésére, és emellett természetesen a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére. Az ország 14 megyéjéből összesen 28 méhmérgezéses esetet jelentettek be a gazdálkodók, és sokan a méhészeti egyesületen keresztül jelezték a problémát. A Nébih az OMME által rendelkezésre bocsájtott lista alapján már megkeresték a méhpusztulással érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulások körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek laboratóriumi vizsgálatokhoz. A hatóság olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa. Az eddigi eredmények elemzése még folyamatban van, illetve további vizsgálatokra van még szükség - írták. A vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz majd igénybe, ezért csak a jövő évben várhatók eredmények, következtetést levonni egyelőre korai. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg nemzetközi szinten is jelentős mértékben foglalkoznak a méhcsaládok gyengülésével a nemzetközi szervezetek, illetve kutatók.

2018.08.17 12:00
Frissítve: 2018.08.17 12:15