Balpártok: a túlfélés és vidéki bénázás

Publikálás dátuma
2018.04.16 13:38
Több tízezres tüntetés a Kossuth téren április 14-én Fotó: Szergej Markoszov
Fotó: /
Azért feküdt be a látszatnak a baloldal, mert nem hihetett saját magának vidéken – pedig a balpártok négy éve pontosan tudják, hogyha nem erősödnek meg a falvakban és a kisvárosokban, akkor elvesztik a választás. Most az állampolgároknak sikerült megtenniük, amit a pártok elmulasztottak, és egyesítették magukat – a kérdés az, miképp sikerül ezt az egységet a politikai mezőbe átplántálni.

Odaadtuk mindenünket a semmiért, és amikor valamiért kellett volna adnunk valamit, már nem volt semmink – kesereg egy szocialista politikus. Pár nappal a választások után már egyértelműen látszik, hogy az alaphiba a DK-val kötött szövetség volt. Ugyanis így az MSZP két dolgot vesztett: rengeteg listás- és töredékszavazatot, illetve látszatot. Utóbbiról annyit, hogy a DK-ra szignált 46 választókerületnek csak a töredékéért zajlott érdemi kampány, a többiben a Fideszt és a Jobbikot észlelhették az emberek. Következésképpen a szövetségi stratégia az MSZP-t reszelte le. Hogy ki ezért a felelős, azt majd eldönti a szocialisták tisztújító kongresszusa (tervezett időpontja június).

A látszat diadala

Azt viszont érdemes visszaidézni, milyen körülmények között köttetett a választókerületi megállapodás. A szocialisták decemberben kongresszusra készültek, miközben médiaprezentációjuk szerint 5 százalék körül billegtek és a DK-nak legfeljebb a hátát nézhet a választáson. És ezt a sajtóképet erősítette Budapest, ahol mindenki arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc pártja 10 százalék fölött van. A választási eredmények viszont világosan megmutatták, hogy a Demokratikus Koalíció épp csak átbukott a parlamenti küszöbön, jelöltjei csak a fővárosban tudtak nyerni (szám szerint hárman) – azaz amennyiben a DK csak három-négy választókerülettel kevesebbet kap az MSZP-től, akkor listán nincs benn a Tisztelt Házban. Hogy mégis egy ilyen megállapodást tudott kötni, az igenis komoly politika teljesítmény – a látszat előállítása és a budapesti mozgósítás egyaránt. Ráadásul félreértés ne essék: egyetlen párt azon jogát sem lehet elvitatni, hogy életben akar maradni. (Ez a mondás igaz az LMP esetében is, amelyik nem lépett vissza a fővárosban sem, így öt képviselőt és egy újabb kétharmadot ajándékozott a rezsimnek – de garantálta túlélését. Ha a budapesti körzetekből kihátrál, esélyesen nem jutott volna be listán a parlamentbe, magyarán: nincs frakciója. Ráadásul az is igaz, hogyha teljesen feláldozza magát, a Fidesz-többséget akkor sem sikerült volna megakadályoznia, következésképpen fölöslegesen múlt volna ki.)

Vidéken kihaltak

Úgyhogy a kérdés az, miért dőlt be a médialátszatnak, illetve miért hagyta figyelmen kívül a vidékről érkező DK-val kapcsolatos jelzéseket az MSZP vezérkara. A válasz többrétű. Az első a személyi réteg – fennállt a veszély, hogy a legitimitását/túlélését veszélyben érző elnököt (és az elnökség egy részét) lelökik a párttábláról. Másrészt a hitetlenség azt bizonyítja, hogy az MSZP párt- és informátori hálózata gyakorlatilag elsorvadt, illetve – részben ezért – a szocialista párt lemondott a vidékről (de legalábbis erősen hanyagolja). Pedig 2014-es vereség után világossá vált, hogy ilyesmit nem tehetne. Miközben a baloldali összefogás listán 26 százalékot tudott (azaz körülbelül 7 százalékkal többet, mint most), az kisvárosokban és a falvakban – praktikusan az ötezer fő alatti településeken az MSZP listája 9,8 százalékon állt, míg a DK-é 7,5 százalékon. Azaz egyértelmű volt, hogyha vidéken nem gyúrja ki magát az MSZP, akkor nemhogy váltópárttá nem izmosodik, de szolid középpárttá sem növi ki magát. (És innen egyértelmű, hogy Gyurcsány miért játszott arra, hogy a nagyvárosokban lerabolja a többi balos párt bázisát.) A szocialisták azonban nem tudtak megerősödni vidéken. Ez magyarázza, miért a látszat alapján manőverezett a szocialista vezérkar – beágyazottság híján ugyanis nehéz eldönteni mit gondol a vidék. Arról nem beszélve, hogy ez kommunikációs csapdát is jelent: a balpártok a nagyvárosi bázisoknak kommunikáltak – ezek az üzenetek azonban nem működtek vidéken.

Vissza a falvakba!

Bármerre is fordul a baloldal – és ez pártfüggetlen –, amennyiben érdemi politikai aktorként akar túlélni akkor vissza kell jutnia a falvak/kisvárosok több milliós választójához. Arról nem beszélve, hogy egységesítenie kell a nagyvárosok elégedetlenjeit. A kérdés az, ezt miképp teheti meg.

Népszerű és kézenfekvőnek tűnő válasz, hogy egy néppárt foglalhatná el a baloldali vákumot – amely a közbeszéd a jelenlegi formációkból állhatna össze. Az esély erre vajmi kevés – hiszen a balos gyűjtőpárt születését éppen az a szemlélet akadályozza, amelyik keresztbe verte a választáson a közös listát. Hiszen – lásd: a fent említett túlélési logikát – a DK és az LMP miután megvalósította elsődleges célját (nagyobb frakció és médiajelenlét) igyekszik imázst építeni, következésképp nem érdeke csatlakozni. Az MSZP pedig fogyott, azaz önmagában nehezen lehetne néppárt. Egyedül külső nyomás kényszerítheti egybe ezeket a formációkat – és az is csak akkor, ha a tömegesség és a bázisépítés ígéretét hordozza. Értsd: egy külső, több százezer fős mozgalom egységbe szoríthatja a pártokat.

Kifáradás

Egy ilyen mozgalom alapja/nyitánya lehetne a most hétvégi – mintegy 50-60 ezer főt utcára szólító – tüntetés. Hogy meddig tart ki a svungja, arról csak találgatni lehet – de ha az állampolgári elkeseredés nem csatornázható be a politikai formációkhoz, akkor marad a megosztás.

Szerző
2018.04.16 13:38

Gurmai: tettünk egy lépést előre

Publikálás dátuma
2018.08.09 12:08

Fotó: /
AZ MSZP-s politikusok fellépése után Nyíradonyban visszakötötték a vizet, amit a legnagyobb hőség idején zártak el.
„Ez a hatalom csak az erőből ért. Most tettünk egy lépést előre, de ettől még a probléma nem oldódott meg” – így reagált lapunknak Gurmai Zita MSZP-s országgyűlési képviselő, miután Nyíradonyban visszakötötték a legnagyobb hőség idején elzárt vizet. Az áldatlan állapotokra először Gurmai hívta fel a figyelmet, amikor Kunhalmi Ágnessel, a szocialisták választmányi elnökével közösen emlékezett meg a roma holokausztról. Gurmai Zitáék a rendőrséghez fordultak, akik még szombat délután két raklap kannás vizet vittek a vezetékes víztől elzárt lakosoknak. Nyitottak egy utcai kutat is, ám az érintett családok otthonától több mint 150 méterre van, a törvény pedig ennél közelebbi vízhez jutási lehetőséget ír elő. Azt az MSZP-s politikus sem vitatja, hogy a tartozást, amely miatt elzárták a vizet, ki kell fizetni. „A közmunkából azonban ezt a hatalmas összeget nem tudják rendezni az érintett emberek. A rendszert kell megváltoztatni, hogy ne legyen ilyen nyomor” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus.  Mint ahogy lapunk megírta, helyiektől úgy értesültünk, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. mindenkivel megállapodik a tartozás részletekben történő fizetésekről. Gurmainak Nyíradony polgármestere levélben köszönte meg a közreműködést. „Köszönöm az aggódást, az aktív közreműködést és az érdeklődést településünk lakosai ügyében. (..) Őszintén remélem, hogy a továbbiakban településünk csak jó példával fog a hírekben szerepelni” – írta Kondásné Erdei Mária. 
Szerző
2018.08.09 12:08

Kivándorlási válságstábot akar az MSZP

Publikálás dátuma
2018.08.05 13:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az MSZP külön államtitkárságot is szeretne. A párt saját konzultációt indít Magyarország helyéről az Európai Unióban.
Az MSZP azt követeli, hogy a kivándorlás megfékezéséért állítson fel válságstábot a kormány - jelentette ki Bihal Dávid, a párt elnökségi tagja vasárnap. A szocialisták azt is szorgalmazzák, hogy a Miniszterelnökségen jöjjön létre olyan államtitkárság, amely kezeli ezt a válságot, és a jövőben hiteles otthonteremtési és családpolitikával, a minőségi oktatás megteremtésével tartsák itthon a fiatalokat. Ez azért szükséges, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a 2016-ban készített, úgynevezett mikrocenzus adatai szerint közel 600 ezren tervezik, hogy rövidebb-hosszabb időre – vagy akár véglegesen is – elhagyja az országot, és közel egyharmaduk vissza sem kíván térni.  Mester Barnabás, az MSZP EU-szakértője azt hangsúlyozta, hogy a felmérések szerint a távozók 80 százaléka anyagi okok miatt hagyja el Magyarországot, illetve a kivándorlók kétharmada 16 és 45 év közötti, vagyis a legaktívabb korban van. Ez azt jelenti, hogy azt a generációt veszíti el Magyarország, amelynek a jövő építése a feladata. Az MSZP EU-szakértője bírálta, hogy a magyar kormány évek óta hadjáratot folytat az Európai Unió ellen. A jövő májusi európai parlamenti választás kampány előkészületeként a párt „Mi Európánk” elnevezéssel konzultációt indított Magyarország helyéről és szerepéről, az Európai Unió működéséről és jövőbeni irányairól. A konzultáció a célja, hogy ne a kormány „álkonzultációi és gyűlöletkampánya” formálják az EU-ról kialakult képet - mondta Mester Barnabás.
2018.08.05 13:02
Frissítve: 2018.08.05 13:54