Zenészek otthona

Publikálás dátuma
2018.04.17. 07:46
A kilenc évig tartó restaurálás eredményéről meggyőződhetünk a jövő évadban Fotó: Kállai Márton
Hiába emlegetik sokan és sokszor a műfaj válságát, „a klasszikus zene sikerre van ítélve” – hangsúlyozta Vígh Andrea, a Zeneakadémia rektora az intézmény következő évad bérleteinek ismertetésekor.

A rektor asszony sajtóreggelin elhangzott mondatát az a két és fél perc bizonyította legtökéletesebben, amelyben Baráti Kristóf hegedűművész játszotta a belga hegedűművész, karmester, zeneszerző Eugene Ysaye Obession című darabját. A 2018-19-es szezon legfontosabb eseménye a Zeneakadémia 111 éves, kilenc éven át restaurált koncertorgonájának megszólalása lesz. A Voit & Söhne cég műhelyéből kikerült hangszert október 22-én Fassang László orgonaművész avatja fel Richard Strauss, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán és Szathmáry Zsigmond egy-egy művét megszólaltatva. A hangszerhez Orgonaavató bérlet kapcsolódik, ebben négy hangverseny szerepel majd, köztük Fassang László Boldoczki Gáborral közös, különlegesnek ígérkező trombita-orgonaestje.

A Zeneakadémia nem csupán jó akusztikájú koncerttermek épülete, hangversenysorozatok helyszíne, és több mint világsztárok fellépőhelye. A nagyterem színpadára lépve szinte minden művész először a II. emeleti balkonra néz, oda, ahol a muzsikusnövendékek alkotják a közönséget. Mert a Zeneakadémia műhely, zenészek otthona, ahol mesterek és növendékek közös koncertjei is hallhatóak, így május 13-án az Élesben sorozat részeként Drábi Kálmán, Falvai Sándor és Lantos István növendékeikkel: Kocsis Krisztiánnal, Ránki Fülöppel, Vajda Marcell-lel és Yamana Ayumuval játszanak együtt. A legígéretesebb fiatal művészek a Tehetség Kötelez bérlet koncertjein lépnek fel a következő évadban. A gyökerek fontosságáról mesélt a napokban mesterkurzust tartó Takács Nagy Gábor karmester is. Amikor 1985-ben a Takács Kvartett az Egyesült Államokba költözött, és ez azt jelentette, hogy tagjai hosszú ideig nem jöhettek Magyarországra, gyakran álmodott a Liszt Ferenc térhez közelítő hatos villamossal és a Zeneakadémiával. – Mindenütt büszkén mondhatom, hogy muzsikus vagyok és magyar – említette Takács Nagy Gábor.

A Zeneakadémia nagyterme ideális a barokk zene megszólaltatásához – hangsúlyozta Csonka András programigazgató. A Tiszta Barokk bérletsorozatban hallható lesz Giuliano Carmingola, Pierre Hantaï, valamint az Il Pomo d’Oro együttes, emellett hallhatja a magyar közönség Dimitrij Szinkovszkij forradalmiként aposztrofált Vivaldi Négy évszak-produkcióját. A kis és nagy gyerekek számára folytatódik a Liszt-kukacok Akadémiája: ezúttal „isteni zenékkel”, azaz időben az órómaitól a gospelekig, középkori liturgikus játékoktól George Gershwin dalaiig tartó skálán a különböző vallások szertartásainak muzsikájával ismerkedhetnek.

A szezon egyik csúcspontjaként emlegetik a Vokális Zene Mesterei bérlet október 20-i hangversenyét, amelyen Mozart Requiemje szól Philipe Herreweghe vezényletével, Baráth Emőke (szoprán), Eva Zaicik (mezzoszoprán) Maximilian Schmitt (tenor) és Florian Boesch (basszus), a Collegium Vocale Gent és az Orcehestre des Champs-Elysées előadásában. Vashegyi György és együttesei pedig egy különleges műfajjal, a pasticcióval ismerkedtetnek meg – a Bach, Graun és Telemann passióiból összeállított alkotás először szólal meg hazai színpadon.

Az Ének Karnyújtásnyira bérletben női énekhangok szólnak, Baráth Emőke például Schubert Winterreise dalciklusát énekli, amely eredetileg férfihangra íródott. Az Összkiadás élőben sorozat két bérlettel vár: egy hat koncertből álló sorozatban Schumann összes kamaraműve hangzik el, Mozart hegedű-zongora szonátáit pedig három estén át játssza majd Szabadi Vilmos és Farkas Gábor. Az Itt és most bérlet a kortárs zenéből válogat, köztük a Silesian vonósnégyes vagy Bálint János fuvolaművész estjével. A Kamara.hu kamarazenei fesztivál pedig tovább tágítja a műfaji határokat: novemberben Üveggyöngyjáték címmel irodalomról, filmről és zenéről beszélget Enyedi Ildikóval és Wilhelm Drostéval Simon Izabella és Várjon Dénes.

Fénnyel festi a várost Barakonyi Zsombor

Publikálás dátuma
2018.04.17. 07:45
Fotó: Daniel Dorko
Fatáblákra metszi, festi és fújja fel a nagyvárosok tereit Barakonyi Zsombor festőművész. Képein az ismert helyszínek a rejtett arcukat mutatják meg.
Fotó: Daniel Dorko

Fotó: Daniel Dorko

Városi terek kelnek életre és mutatják meg rejtett arcukat Barakonyi Zsombor képein, aki saját művészetét a mágikus realista stílusba sorolja. Képein ugyanis az ismerős helyszínek, élethelyzetek, például a buszmegállóban, metróaluljáróban várakozó emberek, forgalmas autósztrádák vagy az Oktogonon siető tömeg nem a szokványos módon jelenik meg. Barakonyi a rendhagyó fénykezelésével, egyes részletek kiemelésével és a színek megváltoztatásával megmutatja az urbánus jelenetek éteri voltát.

A Rugógyár Galéria múlt héten nyílt Pest, Párizs, háztetők című kiállításán sem hiába tekinthető meg Barakonyi legújabb munkái mellett a 2007-ben elhunyt Csernus Tibor két urbánus témájú alkotása is. A két művész képei ugyanis egyaránt realista stílusban készültek, de leképezési módjuk közel áll a barokkhoz is. Míg azonban Csernus képein inkább a caravaggo-i fény-árnyék játék kap hangsúlyt, addig Barakonyi esetében a fény erőteljes használata teszi emlékképszerűvé a műveket.

Az éteri atmoszférájú képek megteremtéséhez az évek során Barakonyinak külön technikát kellett kifejlesztenie. A Képzőművészeti Egyetemen még ő is a klasszikus festői eljárással élt, vagyis akrillal és olajjal festett vászonra. 2005-ben azonban egy, a Műcsarnokban rendezett kiállításon az intézmény apszisában gördeszkákra és facsónakokra festett rá különböző motívumokat. Barakonyinak ekkor tetszett meg a fa felülete. – Tetszett, hogy nem olyan rugalmas mint a vászon, így nem kell kímélni, meg lehet sérteni – mondja Barakonyi. Később méretre vágott fatáblákra tűzött fel térképtűvel fóliát, melyre felrajzolta a budapesti tereket, térrészleteket. Az anyagból aztán pengével kimetszette az alakokat, majd hengerelt akrilfestékkel és spray-vel vitte fel őket a táblára.

Take Away - A római Campo de Fiori tér művésze

Take Away - A római Campo de Fiori tér művésze

– A képeket rétegenként teszem a fára – mondja Barakonyi, aki technikáját a fényképezőgép manuális fókusz beállításához hasonlítja. Az eljárással ugyanis az egyes részleteket öntörvényűen kiemelheti, míg másokat homályosan hagyhat. Így válhat élesebbé egy, a háttérben feltűnő autó motorháztetője, mint egy előtérben megjelenő alak. – Úgy irányítom a befogadó figyelmét, akár egy filmrendező – vallja Barakonyi.

Persze, az sem mindegy, hogy a kép milyen fára készül. Barakonyi első városképeit még bükkfára festette, de az elmúlt évek során rájött, hogy az ezüstnyárfa sokkal megbízhatóbb anyag. Később azt is megtudta, hogy a Mona Lisa is lombardiai ezüstnyárfára készült, így ha valaki érdeklődik a képei időtállóságáról, ő mindig da Vinci művére hivatkozik. – Ha úgy nézzük, a képeim minimum hatszáz évig elállnak – mondja.

Barakonyi képein a színek, az élesség és a kompozíció mellett fontos szerepet kap a fényhasználat is. A művész megtesz mindent azért, hogy képein a sötét és a világos megfelelő arányba kerüljön, így érve el a kívánt hatást. Budapest tereit, utcáit is ebből a szempontból szemléli. Az egyik kedvenc helye épp ezért a Jászai Mari tér, itt ugyanis délutánonként a Duna közelsége miatt hosszú árnyékokat vetnek az alakok.

Speedfreak

Speedfreak

Budapest mellett Bécs, Párizs, Róma vagy New York is feltűnik Barakonyi képein. Az Eiffel-tornyot vagy az Empire State Buildinget azonban hiába keressük rajtuk, Barakonyit nem a látványosságok vonzzák, ő az atmoszférára kíváncsi. A római Campo de Fiori terén például egy utcai művészt jelenít meg, aki papírra fújja fel műveit, miközben különböző korú, nemű és etnikumú emberek figyelik őt. Egy másik képen a hamburgi metró zsúfolt aluljáróját látjuk, középen egy fekete férfivel, aki a messzeséget kémleli, miközben éteri fény világítja meg, míg a Times Square üres székekkel és egy, a háttérben felvillanó óriáskijelzővel jelenik meg.

A helyszínek pontos beazonosítására azonban az alkotó direkt kevés támpontot ad, így a befogadónak olyan érzése lehet, hogy az adott jelenet a világ bármelyik metropoliszában játszódhatna. És bár a művek többségén munkába siető, buszra várakozó vagy magányosan álldogáló alakokat látunk, Barakonyi mégis kifejezi azt az urbánus, kozmopolita érzést, amely minden városlakót összeköt.

Névjegy
Barakonyi Zsombor festőművész, született 1972-ben Budapesten. Barcsay- és Strabag-díjas alkotó, fatáblára festett képein nagyvárosi jelenetek elevenednek meg.

Infó: A Pest, Párizs, háztetők című kiállítás megtekinthető május 25-ig a Rugógyár Galériában (Budapest, V. kerület, Szarka utca 7.). Nyitva tartás: hétfő-kedd-péntek: 10:00-16:00, szerda-csütörtök: 13:00-19:00

Magyar nők Cannes-ban

Publikálás dátuma
2018.04.16. 21:21

Nyilvánosságra hozta a versenyfilmeket a Cannes-i Filmfesztivál hivatalos programjával párhuzamosan futó Kritikusok Hete (Semaine de la critique): az elsőfilmes Szilágyi Zsófia Egy nap című műve a Croisette-n fog debütálni. A Kritikusok Hete egyedisége, hogy minden évben mindössze hét pályakezdő filmrendező mutatkozhat be. A korábbi évek felfedezettjei között volt – a teljesség igénye nélkül – Jacques Audiard, Alejandro González Inarritu, Ken Loach, Francois Ozon, Wong Kar Wai, Jeff Nichols és Kocsis Ágnes.

Szilágyi Zsófia Enyedi Ildikó és Gothár Péter osztályában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán. Egy nap címmel a Filmalap Inkubátor Programjában készült első mozifilmje. A szinopszis szerint a film főhőse egy háromgyerekes anya, a cselekmény nagy része a hétköznapok rutinjára épül, a háttérben a házasság válsága húzódik. A dráma a „halasztásra ítélt pillanatokból” bontakozik ki.

Kreatív nők dominálnak az alkotói oldalon: Szilágyi Zsófia forgatókönyvíró-rendező, Szamosi Zsófia főszereplő, Kenesei Edina és Pataki Ági producerek arra vállalkozott, hogy bemutassa egy kisgyerekes anya percekre beosztott idejét. „A rutinszerű cselekvésekkel túlterhelt idő, a feladatok ideje ütközik azzal, amit nem lehet ismételni.” – olvasható Szilágyi Zsófia nyilatkozata a Magyar Nemzeti Filmalap közleményében.

Az Egy nap gyártását a Filmalap a pályakezdő alkotókat segítő Inkubátor Programjának keretében 62 millió forinttal támogatta. Szilágyi Zsófia filmjét, mely a tervek szerint ősszel lesz látható a hazai mozikban, a Partnersfilm gyártotta Kenesei Edina és Pataki Ági vezetésével, az operatőr Domokos Balázs, a vágó Szórád Máté volt

Szerző