Valószínűleg mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy milyennek is tűnünk kívülről. Mennyire összetett az emberi lét? És vajon egy kívülálló – esetünkben egy angyal – képes lenne-e megérteni mindezt? Lana Millan második regénye, a Raziel ebbe enged bepillantást.
A történet viszonylag egyszerű: Isten leküldi a Földre a tudás arkangyalát, Razielt, hogy szerezze vissza az emberiségtől a Tudás Könyvét. Azt a könyvet, amely felelős mindazért, ami a világban zajlik: a háborúkért, gyilkosságokért és minden rosszért, ami csak létezik.
A főhősnek ember képében kell megtalálnia és visszaszolgáltatnia Istennek a könyvet, még mielőtt Mihály arkangyal elpusztítaná a „pusztulásra megérett emberiséget”. Ám ahogy a cselekmény halad előre, Raziel úgy kezd el egyre emberibbé válni belsőleg is. A kezdeti bizonytalanságokat követően elkezd kötődni azokhoz az emberekhez, akiket az útjába sodor az élet. A barátság, a szerelem, a másikkal való törődés ugyan eltérítik az eredeti feladatától, de ezek mind szükségesek ahhoz, hogy a pusztulásra érdemes emberiséget megértse és végül a legnagyszerűbb élőlénynek ítélje meg földi tartózkodása során.
„… becsülöm őket. Életük első percétől fogva tudják, hogy halandóak, hogy Isten egyszer visszaköveteli a húst, amit hitelbe adott. Mégis élnek, dolgoznak, felnéznek az égre és nem puffantják fejbe magukat az első adandó alkalommal, mert hisznek.” … „Eddig azt hittem, nincs más árnyalat, csak a jó és a rossz, de az élet ennél sokkal bonyolultabb.”
Raziel útja a felismerésig komolynak hangzik és az is, ugyanakkor a szerző roppant gördülékeny stílusának és karaktereinek köszönhetően könnyed köntösbe csomagolja mindezt. Különösen az őt kísérő démonnal, Beladerrel folytatott, egész regényen átívelő évődései és civakodásai teszik igazán szórakoztatóvá a könyvet.
Infó: Lana Milan: Raziel. Egy angyal az élet küszöbén, Athenaeum, 300 oldal
