Mellár Tamás: Mindent elölről és alulról kell kezdeni

Publikálás dátuma
2018.04.18 07:00
Fotó: Csortos Szabolcs
Fotó: /
Csak akkor lesz leváltható a Fidesz-kormány, ha az ellenzék megszervezi a maga civil köreit, véli Mellár Tamás, pécsi közgazdász, akadémikus, aki egyetlen függetlenként jutott be a parlamentbe.

- Bár nyert a körzetében, a választás eredményével aligha lehet elégedett.

- A választás előtt abban bíztam, hogy a Fidesz az ellenzék összefogásával legyőzhető. Azt a legrosszabb álmomban se gondoltam, hogy Orbán újra kétharmadot szerez.

- Az összefogás csak néhány helyen jött össze, ám a számok arról vallanak, hogy ha mindenhol visszaléptetik a kormánybuktatásra törekvő pártok a jelöltjeiket a legesélyesebb jelölt javára, a Fidesz akkor is többséghez jut a parlamentben.

- Ez nem biztos. Ha az ellenzék összefog, akkor az mozgósított volna olyan választókat, akik most épp azért nem szavaztak, mert nem láttak esélyt a Fidesz megbuktatására, emellett az összefogás megszólította volna azokat a bizonytalanokat, akik nem tudván választani az egymással vitatkozó, összevissza beszélő, manőverező ellenzéki pártok között, és inkább a Fideszt ikszelték be. Amúgy, ha hét fővárosi körzetben az LMP esetleg a Jobbik visszalép a baloldal javára, a Fidesz messze került volna a kétharmadtól.

- Az ellenzéki pártvezetők a csúfos vereséget alapvetően a Fidesz felé lejtő választási szabályokkal magyarázzák. Önkritika alig tapasztalható a részükről. Nem így érzi?

- Korábban azt gondoltam, hogy ennek a választásnak az a legfőbb tétje, leváltható-e az Orbán-kormány. Utóbb már úgy vélem, hogy ez a választás nem a kormány, hanem az ellenzék leváltásáról szólt. Ezt a legutóbbi pesti vagy akár a pécsi kormányellenes tüntetés is bizonyította. A demonstrálók már tényként kezelték, hogy a Fidesz elzavarásához előbb az ellenzéket kell leváltani.

- A már létező ellenzéki pártok nem fogják önként átadni a helyüket az új pártoknak, s a Fidesz könnyedén legyőzheti a sok kicsi pártot. Így marad az a helyzet, hogy a pártok ugyan képviselik a különböző világnézeteket, de nem képviselik az ellenzéki társadalom legfőbb akaratát. Hogyan lesz ebből kiút?

- Elmondom a víziómat, azt se bánom, ha emiatt megmosolyognak. Ugyanazt kell csinálni, amit a Fidesz csinált a 2002-es vereség után. Az ellenzéknek meg kell szervezni a maga civil hátországát. Ebben magam is részt szeretnék venni. Meg kell teremtsük – Bibó István szavaival élve – a szabadság kis köreit. Persze ma nehezebb egyesületeket gründolni, mint 2002-ben, mert akkor nem kellett félni a hatalomtól, most viszont sokan – vállalkozók, hivatalnokok, a hivataloktól függő magánemberek – tartanak a megtorlástól. Bibó azt mondta, hogy demokratának lenni annyi, mint nem félni – ezt mondom én is, nem szabad félni. Létre kell hoznunk olyan a szabadságért, a demokráciáért, a közös jövőnkért dolgozó köröket, amelyek rendezvényeket tartanak a legkisebb falvakban is, és ott beszélnek az ország gazdasági helyzetéről, az egészségügyről, az oktatásról, a menekültkérdésről. Őszintén, érthetően a valóságot elmondva, hogy Pista bácsi és Mari néni ne csak a közszolgálati tévé és rádió hazugságaiból ismerje meg a világot. Az ellenzéki pártok csak akkor tudják megszólítani a választókat, ha utóbbiak tisztában vannak azzal, mi vesz körbe minket. Az ellenzéki pártoknak ezért építeniük kell a tekintélyt kiérdemlő civil körök véleményére, csak velük szövetségben nyerhetik meg a választást. Ha nem vesznek tudomást a civilekről, akkor azok előbb-utóbb mozgalommá, párttá szerveződnek, és maguk indulnak el a választáson.

- Az ön által vizionált kapcsolatteremtés a társadalom széles rétegeivel hatalmas munka, és ennek a legjobb esetben is sok év múlva lehet eredménye.

- Ez igaz, de meg kell tanulnunk, hogy ingyen ebédet még senki sem evett. Mindenért meg kell dolgozni. Orbánt nem kedvelem, de azt el kell ismerjem, hogy 2002-től óriási munkát végzett a civil társadalom meggyőzése érdekében. Ezt a mostani ellenzék se ússza meg.

- Arra alighanem fel kell készülniük, hogy a kormány ehhez a munkához nem ad támogatást, miközben a Fidesz bomlasztó ügynököket küld majd a civilek közé. Ráadásul a szervezők Soros-Brüsszel- és ENSZ-kegyenceknek lesznek kikiáltva. Nem erre számít?

- Másképp akkor sem megy. Mindent elölről és alulról kell kezdeni. Ha nem tesszük meg, akkor a Fidesz újra és újra nyerni fog. Mindaddig amíg a gazdaságunk össze nem omlik. Ez nincs annyira messze, de jó lenne nem kivárni azt az időt, és inkább előbb, választáson megbuktatni a kormányt.

- Az előbbiekből az is következik, hogy az ellenzék által tervezett tüntetés-sorozaton – ön szerint – semmi értelme a szavazatok újraszámlálását vagy új választást követelni.

- Valóban semmi értelme. Annak viszont volna értelme, hogy néhány kardinális kérdésben megtörjük a kormány akaratát. Például a tömegtájékoztatásban. Ki kellene harcolni, hogy a közszolgálati tévé és a rádió naponta legalább két órán át adjon szót az ellenzéknek, a kormány által irányított megyei lapok pedig adjanak napi egy oldalt az ellenzéki pártoknak és köröknek. Ezt addig kell követelni, amíg meg nem kapjuk. Mert, ha nem kapjuk meg, az ellenzék gondolatai nem jutnak el a választók széles tömegeihez. És azt is ki kell követelni, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A kormánykörökhöz köthető, gyaníthatóan sokezermilliárdos visszaéléseket a Polt-féle ügyészség sosem fogja eredményesen kivizsgálni, az uniós nyomozóhatóság viszont igen. Az uniós ügyészségnek lesz arra eszköze, hogy bíróság elé állítsa és elítéltesse a bűnösöket. Akkortól a választók tisztábban látnak, és kevesebb lesz a gyanús közbeszerzés. Addig kell a parlament elé vonulni, amíg nem csatlakozunk ehhez az uniós ügyészséghez, és addig, amíg a kormány nem állítja le a Paks II. beruházást, ami drága, felesleges, veszélyes és elképesztően nagy korrupcióra ad lehetőséget. Ha látja a kormány, hogy a százezrek követelnek valamit, akkor meghátrál, és ez erősíti az ellenzéket és azt érzést, hogy nem kell félni, van esélyünk tenni az országért, a jövőnkért.

- A parlamentben függetlenként nemigen tud attraktívan felszólalni. Ha kérdést akar feltenni, vagy interpellálni szeretne, akár hetekig várhat. Nem kellene mégis inkább beülni valamelyik frakcióba?

- Semmiképp. Mellesleg semmi értelmét se látom annak, hogy Németh Szilárddal és társaival birkózzak gazdasági kérdésekről. Az alkatomtól is idegen, hogy színpadias felszólásokkal irányítsam magamra a figyelmet. A munkám során főleg azzal a jogosítvánnyal szeretnék élni, hogy betekinthessek a nemzeti intézmények – az MNB, az ÁSZ, az államkincstár vagy a KSH – működésébe. Felkészültem rá, hogy a kínos adatokat nem adják ki egyből, de nem adom fel, minden törvényes eszközzel azon leszek, hogy kikényszerítsem a válaszokat. Ha visszaélést találok, megteszem a megfelelő lépést, és sajtótájékoztatót tartok a parlamentben.

- Kövér László engedni fogja ezt?

- Ha nem engedi, akkor pár száz méterrel odébb, de megtartom. Egyébként ehhez az ellenőrző munkához már tizenöt nagy tudású szakember ajánlott – kérés nélkül is – segítséget. Ingyen. Ez jól jön, mert nem lesz pénzem szakmai stábra. A felajánlott segítség erőt is ad. És még valami ad erőt: a parlamentben lehet, hogy Orbánnak van többsége, de Magyarországon nem. A szavazók többsége kormányváltást akart, de ezt az ellenzéki pártok nem értették meg.

2018.04.18 07:00

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02