Az uniós összesített vállalás 30 százalék. Ahhoz, hogy ez kijöjjön, több tagállam részéről jóval nagyobb ígéretre volt szükség. Így például Svédország, Németország vagy Franciaország ugyanezen időszak alatt egyaránt mintegy 40 százalékkal mérsékelné az üvegházhatású gázkibocsátást. Ehhez képest Magyarország a maga 7 százalékával hátulról – Lengyelországgal és Horvátországgal együtt – a negyedik legszerényebb: utánunk már csak Lettország, Románia és a semmit se vállaló Bulgária kullog. Az érték a gazdasági fejlettséget figyelembe vevő arányos tehermegosztási elvhez idomul. Magyarország mindazonáltal élhetett volna erőteljesebb ajánlattal is a megcélzott területeken, vagyis a mezőgazdaság, a közlekedés, az épületek és a hulladékágazat légszennyezésének csökkentésében – véli Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia- és éghajlat-programvezetője. (Az uniós szabály kifejezetten nem vonatkozik az erőművekre, gyárakra, amelyek légszennyezésére a tagországok más – jellemzően vérmesebb – célértékeket vállaltak és amelyek részt vesznek az úgynevezett szén-dioxid-kvóta-kereskedelemben is.)
Bár alacsonyabb gazdasági fejlettségünk nyomán kibocsátási értékeink is szerényebbek, ezek - például a felvehető uniós támogatások révén - gazdasági fejlődés mellett is tovább csökkenthetőek – véli Botár Alexa. A 7 százalék elérése nem igényelne különösebb lépéseket, pedig a jelentősebb erőfeszítések az egész gazdaságot is élénkítenék: ebben bíznak a magasabb értékeket ígérő tagállamok is – tette hozzá. Úgyszintén a célérték-emelést ösztönzi, hogy az egyedi vállalások uniós átlaga most nem éri el a 30 százalékot. Az Európai Parlament döntése csak a tagállamok képviselőiből álló Európai Tanács hozzájárulása után emelkedik jogerőre – hangsúlyozta a programvezető.
