Sovány szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési cél

Publikálás dátuma
2018.04.18. 07:22

Magyarország 2005-ös alapon 2030-ig mindössze 7 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vállalt az Európai Parlament (EP) által tegnap elfogadott jogszabályban – derül ki az EP közleménye mellékletéből.

 Az uniós összesített vállalás 30 százalék. Ahhoz, hogy ez kijöjjön, több tagállam részéről jóval nagyobb ígéretre volt szükség. Így például Svédország, Németország vagy Franciaország ugyanezen időszak alatt egyaránt mintegy 40 százalékkal mérsékelné az üvegházhatású gázkibocsátást. Ehhez képest Magyarország a maga 7 százalékával hátulról – Lengyelországgal és Horvátországgal együtt – a negyedik legszerényebb: utánunk már csak Lettország, Románia és a semmit se vállaló Bulgária kullog. Az érték a gazdasági fejlettséget figyelembe vevő arányos tehermegosztási elvhez idomul. Magyarország mindazonáltal élhetett volna erőteljesebb ajánlattal is a megcélzott területeken, vagyis a mezőgazdaság, a közlekedés, az épületek és a hulladékágazat légszennyezésének csökkentésében – véli Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia- és éghajlat-programvezetője. (Az uniós szabály kifejezetten nem vonatkozik az erőművekre, gyárakra, amelyek légszennyezésére a tagországok más – jellemzően vérmesebb – célértékeket vállaltak és amelyek részt vesznek az úgynevezett szén-dioxid-kvóta-kereskedelemben is.)

Bár alacsonyabb gazdasági fejlettségünk nyomán kibocsátási értékeink is szerényebbek, ezek - például a felvehető uniós támogatások révén - gazdasági fejlődés mellett is tovább csökkenthetőek – véli Botár Alexa. A 7 százalék elérése nem igényelne különösebb lépéseket, pedig a jelentősebb erőfeszítések az egész gazdaságot is élénkítenék: ebben bíznak a magasabb értékeket ígérő tagállamok is – tette hozzá. Úgyszintén a célérték-emelést ösztönzi, hogy az egyedi vállalások uniós átlaga most nem éri el a 30 százalékot. Az Európai Parlament döntése csak a tagállamok képviselőiből álló Európai Tanács hozzájárulása után emelkedik jogerőre – hangsúlyozta a programvezető.

Szerző

A német cégek elégedettek a magyarországi viszonyokkal

Publikálás dátuma
2018.04.18. 07:20
A Mercedes-gyárban - Fotó: Németh András Péter
A kritikák ellenére összességében elégedettek a magyarországi gazdasági viszonyokkal a német vállalatok, amelyek nagy arányban részesülnek a kormány támogatásaiból.

Elégedettek a magyarországi gazdasági helyzettel a hazánkban működő német cégek és hasonlóan vélekedtek saját ágazatuk és cégük lehetőségeiről is – mondta egyebek mellett Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke a kamara idei konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón.

Azt a kamara vezetői is hangsúlyozták, hogy a kedvező nemzetközi gazdasági körülmények meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaság fejlődésében, de az adójogszabályok módosítása, mint a társasági adó csökkentése, javította a működő tőkéért a régióban folytatott versenyben a magyar pozíciókat. Ez azonban elolvadhat, miután a tegnapi bejelentés szerint a lengyelek is beszálltak az adóversenybe és a társasági adó a magyarral megegyező 9 százalékra csökkenhet. A magyar kormány mérsékelte a munkabérekre rakódó szociális hozzájárulás mértékét, ami elsősorban a nagyvállalatok érdekeit szolgálta, valamint a szintén a nemzetközi konszernek nyújtott, esetenként több tízmilliárd forintos magyar adófizetői támogatások ugyancsak javították a magyarországi német cégek hangulatát.

A beruházási kedv is alaposan felpörgött, és a megkérdezett cégek 43 százaléka tervez a a korábbi éveknél nagyobb beruházást, és csak 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy visszafogja a befektetéseit  – jelezte Dale A. Martin.

A pozitív vélemények sem takarhatták el a diplomatikusan megfogalmazott kritikákat. Ilyen volt például a magyarországi szakképzés helyzete, s a kamara vezetői utaltak arra, hogy a német cégeknek igyekezniük kell ezt a gondot saját maguknak megoldani. A szakemberhiány sem enyhült, és ez már hosszabb távon fékezheti a beruházások ütemét. Egyre több magyarországi német cég érdeklődik külföldi munkavállalók foglalkoztatása iránt és több vállalatnál már érdemi mértékben dolgoznak külföldiek.

A balti államoktól a balkáni országokig 20 ország külső megítélését is mérte a kamara. A legkedvezőbb véleményeket Csehország, Lengyelország, Észtország és Szlovákia kapta, míg Magyarország nem tudott javítani és Romániával nagyjából egy szinten a 10-ik helyen maradt. A lista utolsó harmadában találhatók a balkáni országok.

A német cégek nem tapasztaltak érdemi javulást  kamara vezetői arra is felhívták a figyelmet, hogy a Brexit éppen úgy kockázatokat jelenthet, mint az Amerikai Egyesült Államok által kirobbantott kereskedelmi ellentétek, a büntetővámok bevezetése. Ez közvetve érintheti a magyar gazdaságot is, hiszen a nagy német autógyárak igen fontos szereplői a hazai gazdaságnak és ha csökkennének a megrendelések, az a magyarországi leányvállaltok termelését is visszavethetné.

A Mercedes-gyárban - Fotó: Németh András Péter

A Mercedes-gyárban - Fotó: Németh András Péter

A Népszava kérdésére, hogy a magyar GDP-t mintegy egy százalékkal emelő uniós források szűkülése lassíthatja-e a magyar gazdasági növekedést, s ez hogyan érintheti a német cégek helyzetét, a tájékoztatón megjelent Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy nem érti, mi az összefüggés a GDP és az uniós pénzek között. Dirk Wölfer a kamara kommunikációs igazgatója viszont értette az összefüggést és lapunk felvetésére úgy reagált, hogy a német cégek általában legalább 10 évre, vagy annál is hosszabb időre terveznek beruházásokat külföldön.

A Magyarországra érkező évi nettó 3-4 milliárd eurós támogatási összeg fontos része a GDP-nek és a német kamara is érdeklődéssel várja a források elosztásáról hamarosan induló uniós tárgyalásokat. Nagy kérdés, hogy a belső fogyasztás bővülésével sikerül-e kompenzálni az uniós támogatások esetleges csökkenését. Az exportra termelő német cégeket nem érinti közvetlenül a magyar belső piac alakulása, de a szolgáltatásokban, kereskedelemben érdekelt vállalkozásokat már igen – tette hozzá Dirk Wölfner.

A kormány által elsősorban német nagyvállalatokkal kötött több mint 70 stratégiai megállapodással kapcsolatban a kamara kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, azok többnyire szándéknyilatkozatok, konkrét elemek nem nagyon vannak bennük. Leginkább elvi kérdésekkel foglalkoznak, amikre lehet hivatkozni. A Népszava felvetésére Dirk Wölfner megerősítette, hogy ez a módszer Európában hungarikumnak számít és sem a régióban, sem az unióban nem bevett gyakorlat.

Egy gazdasági szakértő szerint ilyen szerződéseket olyan harmadik országbeli kormányokkal kötnek a nemzetközi nagyvállalatok, ahol hiányzik a bizalom a felek között és a multinacionális cégek így igyekeznek védeni a beruházásaikat.

Szerző

A Székelyföld-Budapest vasút fejlesztésére kérik Orbánt székelyföldi vezetők

A Székelyföld-Budapest vasúti kapcsolat fejlesztésére kéri Orbán Viktor miniszterelnököt és Dávid Ilonát, a MÁV Zrt. elnökét a székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzatának elnöke. A három megye önkormányzati vezetője közös felkéréssel fordult a megszólított budapesti vezetőkhöz. Az erről szóló közleményt kedden juttatták el az MTI-hez. Amint azt közölték, a vasúti közlekedésben 2017 decemberétől érvénybe lépett változások kedvezőtlenül érintik a székelyföldi utazóközönséget.

A közlemény felidézi: a Brassó és Budapest között Székelyföldet átszelve éjjel közlekedő Corona nemzetközi gyorsvonat jelenleg két ülő és egy fekvőkocsival teszi meg a távot, pedig négy kocsi sem lenne elég az utazói igények kiszolgálására. Sokan kényszerülnek arra, hogy állva utazzanak. Az önkormányzati vezetők megemlítik: a nyári szezonban, május 18. és szeptember 28. között hálókocsival bővül a Corona szerelvénye, de ez sem elegendő az igények kiszolgálására. Úgy vélik: ez a bővítés sem veszi figyelembe a nemzeti és keresztény ünnepek alkalmával növekvő utasszámot, és figyelmen kívül hagyja a székelyföldi egyetemi hallgatók utazási igényeit. Szerintük hasonló a helyzet a Corona nappal közlekedő párja, a Hargita gyorsvonaton is. A székelyföldi elöljárók felajánlották együttműködésüket a Budapest-Székelyföld vasúti kapcsolat fejlesztésére, és felkérték a MÁV Zrt.-t a lakosság által jelzett gondok mielőbbi orvoslására. Azt is közölték, hogy az utazóközönség igényének megerősítésére támogató aláírásokat gyűjtenek a lakosság körében.

Szerző