Eladhatják a MET-et

Publikálás dátuma
2018.04.19. 07:21
Népszava fotó
Váltás Hírek szerint a tulajdonosok egy része megválna a MET nevű, Orbán-közeli energiacsoporttól. Állítólag az oroszoknak áll a zászló.

Egyes tulajdonosai eladnák az Orbán Viktorhoz közel álló energiakereskedőt, a MET-et – értesültünk több független forrásból. Megkeresésünkre az állami MVM-mel folytatott zavaros gázügyleteiről elhíresült, magyar hátterű, svájci székhelyű társaság négy áttételes tulajdonosa közül egy se reagált.

A MET csak az ex-molos Lakatos Benjamin nevében küldött egy nyilatkozatot. Eszerint „a MET Magyarország szóvivője, Pócs Balázs megkeresésünkre elmondta: nincs róla szó, hogy a MET Holding AG vezérigazgatója és tulajdonosa, Lakatos Benjamin eladná a vállalatcsoportban birtokolt 24,7 százalékos részesedését, és cáfolta az ezzel kapcsolatos találgatásokat”. A többi gazda hallgatása ugyanakkor beszédes. A MET legnagyobb, 40 százalékos áttételes tulajdonosához, a Molhoz közel álló forrásaink egyike se cáfolta az eladási szándékot. Egyikük úgy fogalmazott, „jó áron minden eladó”.

Egy forrásunk tudni véli, hogy az ügylethez amerikai tanácsadót választották, illetve a vevőjelölt orosz. Ez a fejlemény a legkevésbé se lenne meglepetés. A MET elődjét, a Mol Energiakereskedőt a Mol alapította 2007-ben; a cég fele 2009-ben a belize-i székhelyű Normestonhoz került. Az engedélyező Európai Bizottság az offshore-szerű társtulajdonos mögött „egy orosz magánszemélyt” azonosított. Ő többek szerint a szintén számos zavaros – többek között Mol-ellenes - hazai ügyletben érdekelt befektetőveterán, Megdet Rahimkulov. (Mások viszont felhívták a figyelmet: Belize-ben az kapja az osztalékot, aki - akár név nélkül – bemutatja a részvényt.) Akkori értékelések az oroszok bevonását azért nevezték szükségesnek, mert a MET alapvetően ottani eredetű olajjal és gázzal kereskedett. 2012-ben a Normeston eladta részét a kezdetben szintén orosz hátterűnek tartott ciprusi RP Explorer Liquid Fundnak, a Mol pedig értékesített 10 százaléknyi MET-et a svájci MET ManCo AG-nak, azon keresztül pedig Lakatos Benjaminnak. 2013-ban teljesen átszervezték a csoportot: a csúcsra a szintén Svájcban alapított MET Holding AG került.

Az így még átláthatatlanabbá váló tulajdonosi adásvételek már ennek részvényeivel zajlanak. 2014-re a Wisdre átkeresztelt RP mögött – további offshore-szerű hálózatokon keresztül – 10 százalék erejéig megjelent Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István, 12,7 százalék jutott a szinte teljesen ismeretlen orosz üzletemberre, Ilja Trubnyikovra, ugyanennyit jegyzett Csányi Sándor ex-wallisos üzlettársa, Nagy György, Lakatos Benjamin közvetett része pedig 25 százalékra nőtt. (A társaságnál sokan köthetőek Csányi Sándor Mol-alelnökhöz: a csoport életében 2009 óta egykori OTP-s helyettese, Lantos Csaba is részt vesz.) A szinte követhetetlen átszervezések pont arra az időszakra estek, amikor a MET – a kiszivárgott adatok szerint – élénk, az Orbán-kormány által is segített kereskedelmi kapcsolatokat épített az állami MVM-mel. Számos jel szerint ráadásul a haszon az MVM kontójára valahogy mindig a MET-nél kötött ki. A szocialista Tóth Bertalan – pert is megjárt – saját kutatásai alapján az így átvándorolt hasznot százmilliárdosra becsülte.

Bár a MET váltig tagadta az effajta gazdagodás vádját, 2013-ban a 2012-es év teljesítménye után 55 milliárd forintos top-osztalékot fizettek tulajdonosaiknak. Igaz, a haszonosztás ma már a fürkésző szemek elől jóval rejtettebb - számos nemzetközi holding leánycégének is otthont adó - svájci Zugban zajlik. Tavaly Ilja Trubnyikov része is Nagy Györgyhöz került, aki így 25 százalékot tudhat magáénak. Az oroszok fokozatos kiszorulását, illetve a svájci székhelyválasztást is többen a MET nemzetköziesedésével indokolták. Eszerint partnereik mögött jelentősen csökkent az oroszok aránya, illetve ilyen típusú kereskedelmet a legegyszerűbb Svájcból irányítani. (Igaz, továbbra is a MET Holding igazgatósági tagja az azóta levitézlett Jukosz nevű orosz energiamultit egykoron erősítő szlovák Ján Kridla.) Egy Mol-közeli forrásunk számára ugyanakkor a mostani geopolitikai helyzetben „nem lenne életszerű”, ha orosz kézbe kerülne a MET. Az amerikai kormány legalábbis – több-kevesebb sikerrel bár, de – erőteljesen igyekszik akadályozni az orosz üzleti befolyás erősödését.

Megjegyzendő: mivel a piacon már a hazai parlamenti választások előtt szárnyra kapott a MET állítólagos eladási szándékáról szóló pletyka, a Fidesz kétharmados választási győzelmével a kérdés akár le is kerülhetett a napirendről.

Eszközfelvásárlásba kezdett a kereskedő
Habár a világpolitikai nézőpont még talán kissé túlzó, hazai viszonylatban cseppet se lényegtelen, kinek a tulajdonában áll a MET. Az „egyszerű” energiakereskedőként indult társaság ugyanis Magyarországon nagy léptékű eszközfelvásárlásokba kezdett. Négy éve átvették a francia GDF Suez (ma Engie) kezében a csőd szélére került, jelentős méretű Dunamenti Erőművet, tavaly pedig bejelentették, hogy az olasz ENI-től hozzájuk kerül az ország legnagyobbjaként ismert kelet-magyarországi Tigáz-rendszer. Bár állításuk szerint emögött kizárólag üzleti megfontolások állnak, elemzők a lépéseket csak úgy tartják értelmezhetőnek, ha az offshore-szerű MET-re az Orbán-kabinet energiastratégiájának végrehajtójaként tekintenek, illetve hazai üzletei megtérüléséhez továbbra is szükséges a törvényhozók, valamint az állami és Fidesz-közeli kör jóindulata.



Szerző
Témák
MET Orbán

Egyetemi vésztervek hallgatóhiány miatt

Publikálás dátuma
2018.04.19. 07:00
MTI fotó/ Mohai Balázs
Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb diák kerül be a felsőoktatásba. Van olyan intézmény, ahol már válságprogram készül.

Sokaknak elérhetetlen a felsőoktatás

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is éppen hogy csak meghaladta a 100 ezret a felsőoktatásba felvételizők száma, a felvi.hu adatai szerint a tavaszi felvételi eljárásban összesen 107 695-en jelentkeztek. Ez nagyjából megfelel a 2012-2017 közötti adatoknak, ezekben az években mindig 100-110 ezer között volt a jelentkezők száma. Lényeges változás a 2010-2011-es évek adataihoz viszonyítva figyelhető meg, ekkor még 140 ezren próbáltak egyetemre, főiskolára bekerülni. Vagyis jól látszik, működik az Orbán-kormány felsőoktatási politikája: az államilag támogatott férőhelyek csökkentése, több képzés megszüntetése, az egyes szakokra felvehető hallgatók számának maximalizálása érezteti hatását.

A jelentkezési adatok akkor válnak igazán érdekessé, amikor már azt is látjuk, a továbbtanulni szándékozó diákok közül mennyit vesznek fel. Az idei évre vonatkozó számokra nyár végéig még várni kell, ám az elmúlt évek adatainak vizsgálatából nagyjából kikövetkeztethetjük, mire számíthatunk. Tavaly összesen 72 ezer diákot vettek fel (106 ezer jelentkezőből), 2016-ban pedig 74 ezret (ekkor 111 ezren jelentkeztek). Az egyetemre bejutó diákok száma a korábbi években is végig 70-80 ezer között mozgott, kivéve az átalakítások előtt: 2010-2011-ben (pótfelvételivel együtt) még 109 ezren nyertek felvételt, többen, mint amennyien most összesen jelentkeztek. 2010-ben még 69 ezren tanulhattak állami támogatással, 2017-ben már csak 57 ezren.

A képzési területek népszerűségi listáján továbbra is a gazdaságtudományok és a műszaki képzések vezetnek, ezekre adták be a legtöbb első helyes jelentkezést. Népszerűek még az informatikai, az orvosi és a pedagógus képzések is. A szakok közül a gazdálkodási és menedzsment, valamint a mérnökinformatikus áll az első két helyen, harmadik az ápolás és betegellátás. A felvi.hu kiemelte a gyógypedagógus-képzést is, amire a tavalyi adatokhoz képest 10 százalékkal többen jelentkeztek. A ponthatárok, a felvételi eredmények kihirdetésének tervezett dátuma július 25.

Szerző

Egyetemi vésztervek hallgatóhiány miatt

Publikálás dátuma
2018.04.19. 07:00
MTI fotó/ Mohai Balázs
Gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozza az egyetemeket az, hogy egyre kevesebb diák kerül be a felsőoktatásba. Van olyan intézmény, ahol már válságprogram készül.

Sokaknak elérhetetlen a felsőoktatás

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is éppen hogy csak meghaladta a 100 ezret a felsőoktatásba felvételizők száma, a felvi.hu adatai szerint a tavaszi felvételi eljárásban összesen 107 695-en jelentkeztek. Ez nagyjából megfelel a 2012-2017 közötti adatoknak, ezekben az években mindig 100-110 ezer között volt a jelentkezők száma. Lényeges változás a 2010-2011-es évek adataihoz viszonyítva figyelhető meg, ekkor még 140 ezren próbáltak egyetemre, főiskolára bekerülni. Vagyis jól látszik, működik az Orbán-kormány felsőoktatási politikája: az államilag támogatott férőhelyek csökkentése, több képzés megszüntetése, az egyes szakokra felvehető hallgatók számának maximalizálása érezteti hatását.

A jelentkezési adatok akkor válnak igazán érdekessé, amikor már azt is látjuk, a továbbtanulni szándékozó diákok közül mennyit vesznek fel. Az idei évre vonatkozó számokra nyár végéig még várni kell, ám az elmúlt évek adatainak vizsgálatából nagyjából kikövetkeztethetjük, mire számíthatunk. Tavaly összesen 72 ezer diákot vettek fel (106 ezer jelentkezőből), 2016-ban pedig 74 ezret (ekkor 111 ezren jelentkeztek). Az egyetemre bejutó diákok száma a korábbi években is végig 70-80 ezer között mozgott, kivéve az átalakítások előtt: 2010-2011-ben (pótfelvételivel együtt) még 109 ezren nyertek felvételt, többen, mint amennyien most összesen jelentkeztek. 2010-ben még 69 ezren tanulhattak állami támogatással, 2017-ben már csak 57 ezren.

A képzési területek népszerűségi listáján továbbra is a gazdaságtudományok és a műszaki képzések vezetnek, ezekre adták be a legtöbb első helyes jelentkezést. Népszerűek még az informatikai, az orvosi és a pedagógus képzések is. A szakok közül a gazdálkodási és menedzsment, valamint a mérnökinformatikus áll az első két helyen, harmadik az ápolás és betegellátás. A felvi.hu kiemelte a gyógypedagógus-képzést is, amire a tavalyi adatokhoz képest 10 százalékkal többen jelentkeztek. A ponthatárok, a felvételi eredmények kihirdetésének tervezett dátuma július 25.

Szerző