Eladhatják a MET-et

Váltás Hírek szerint a tulajdonosok egy része megválna a MET nevű, Orbán-közeli energiacsoporttól. Állítólag az oroszoknak áll a zászló.

Egyes tulajdonosai eladnák az Orbán Viktorhoz közel álló energiakereskedőt, a MET-et – értesültünk több független forrásból. Megkeresésünkre az állami MVM-mel folytatott zavaros gázügyleteiről elhíresült, magyar hátterű, svájci székhelyű társaság négy áttételes tulajdonosa közül egy se reagált.

A MET csak az ex-molos Lakatos Benjamin nevében küldött egy nyilatkozatot. Eszerint „a MET Magyarország szóvivője, Pócs Balázs megkeresésünkre elmondta: nincs róla szó, hogy a MET Holding AG vezérigazgatója és tulajdonosa, Lakatos Benjamin eladná a vállalatcsoportban birtokolt 24,7 százalékos részesedését, és cáfolta az ezzel kapcsolatos találgatásokat”. A többi gazda hallgatása ugyanakkor beszédes. A MET legnagyobb, 40 százalékos áttételes tulajdonosához, a Molhoz közel álló forrásaink egyike se cáfolta az eladási szándékot. Egyikük úgy fogalmazott, „jó áron minden eladó”.

Egy forrásunk tudni véli, hogy az ügylethez amerikai tanácsadót választották, illetve a vevőjelölt orosz. Ez a fejlemény a legkevésbé se lenne meglepetés. A MET elődjét, a Mol Energiakereskedőt a Mol alapította 2007-ben; a cég fele 2009-ben a belize-i székhelyű Normestonhoz került. Az engedélyező Európai Bizottság az offshore-szerű társtulajdonos mögött „egy orosz magánszemélyt” azonosított. Ő többek szerint a szintén számos zavaros – többek között Mol-ellenes - hazai ügyletben érdekelt befektetőveterán, Megdet Rahimkulov. (Mások viszont felhívták a figyelmet: Belize-ben az kapja az osztalékot, aki - akár név nélkül – bemutatja a részvényt.) Akkori értékelések az oroszok bevonását azért nevezték szükségesnek, mert a MET alapvetően ottani eredetű olajjal és gázzal kereskedett. 2012-ben a Normeston eladta részét a kezdetben szintén orosz hátterűnek tartott ciprusi RP Explorer Liquid Fundnak, a Mol pedig értékesített 10 százaléknyi MET-et a svájci MET ManCo AG-nak, azon keresztül pedig Lakatos Benjaminnak. 2013-ban teljesen átszervezték a csoportot: a csúcsra a szintén Svájcban alapított MET Holding AG került.

Az így még átláthatatlanabbá váló tulajdonosi adásvételek már ennek részvényeivel zajlanak. 2014-re a Wisdre átkeresztelt RP mögött – további offshore-szerű hálózatokon keresztül – 10 százalék erejéig megjelent Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István, 12,7 százalék jutott a szinte teljesen ismeretlen orosz üzletemberre, Ilja Trubnyikovra, ugyanennyit jegyzett Csányi Sándor ex-wallisos üzlettársa, Nagy György, Lakatos Benjamin közvetett része pedig 25 százalékra nőtt. (A társaságnál sokan köthetőek Csányi Sándor Mol-alelnökhöz: a csoport életében 2009 óta egykori OTP-s helyettese, Lantos Csaba is részt vesz.) A szinte követhetetlen átszervezések pont arra az időszakra estek, amikor a MET – a kiszivárgott adatok szerint – élénk, az Orbán-kormány által is segített kereskedelmi kapcsolatokat épített az állami MVM-mel. Számos jel szerint ráadásul a haszon az MVM kontójára valahogy mindig a MET-nél kötött ki. A szocialista Tóth Bertalan – pert is megjárt – saját kutatásai alapján az így átvándorolt hasznot százmilliárdosra becsülte.

Bár a MET váltig tagadta az effajta gazdagodás vádját, 2013-ban a 2012-es év teljesítménye után 55 milliárd forintos top-osztalékot fizettek tulajdonosaiknak. Igaz, a haszonosztás ma már a fürkésző szemek elől jóval rejtettebb - számos nemzetközi holding leánycégének is otthont adó - svájci Zugban zajlik. Tavaly Ilja Trubnyikov része is Nagy Györgyhöz került, aki így 25 százalékot tudhat magáénak. Az oroszok fokozatos kiszorulását, illetve a svájci székhelyválasztást is többen a MET nemzetköziesedésével indokolták. Eszerint partnereik mögött jelentősen csökkent az oroszok aránya, illetve ilyen típusú kereskedelmet a legegyszerűbb Svájcból irányítani. (Igaz, továbbra is a MET Holding igazgatósági tagja az azóta levitézlett Jukosz nevű orosz energiamultit egykoron erősítő szlovák Ján Kridla.) Egy Mol-közeli forrásunk számára ugyanakkor a mostani geopolitikai helyzetben „nem lenne életszerű”, ha orosz kézbe kerülne a MET. Az amerikai kormány legalábbis – több-kevesebb sikerrel bár, de – erőteljesen igyekszik akadályozni az orosz üzleti befolyás erősödését.

Megjegyzendő: mivel a piacon már a hazai parlamenti választások előtt szárnyra kapott a MET állítólagos eladási szándékáról szóló pletyka, a Fidesz kétharmados választási győzelmével a kérdés akár le is kerülhetett a napirendről.

Eszközfelvásárlásba kezdett a kereskedő

Habár a világpolitikai nézőpont még talán kissé túlzó, hazai viszonylatban cseppet se lényegtelen, kinek a tulajdonában áll a MET. Az „egyszerű” energiakereskedőként indult társaság ugyanis Magyarországon nagy léptékű eszközfelvásárlásokba kezdett. Négy éve átvették a francia GDF Suez (ma Engie) kezében a csőd szélére került, jelentős méretű Dunamenti Erőművet, tavaly pedig bejelentették, hogy az olasz ENI-től hozzájuk kerül az ország legnagyobbjaként ismert kelet-magyarországi Tigáz-rendszer. Bár állításuk szerint emögött kizárólag üzleti megfontolások állnak, elemzők a lépéseket csak úgy tartják értelmezhetőnek, ha az offshore-szerű MET-re az Orbán-kabinet energiastratégiájának végrehajtójaként tekintenek, illetve hazai üzletei megtérüléséhez továbbra is szükséges a törvényhozók, valamint az állami és Fidesz-közeli kör jóindulata.