Eörsi Mátyás: A választási csalás szürke árnyalatai

Publikálás dátuma
2018.04.21 09:35
SZÁMOLJÁK A SZAVAZATOKAT - Az adatvisszatartás módot ad a csalásra FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /

Elbűvölve és elámulva figyelem azokat az elemzői okfejtéseket, amelyek szerint az április 8-i választás végeredményét választási csalás nem befolyásolta. Elámulva, mert egyébként minden bizonnyal kiváló politikai elemzők, eredeti gondolatokkal rendelkező volt politikusok úgy vélik, a választásokról is mindent tudnak, és elbűvölve, hogy mekkora igény mutatkozik egyes elemzőkben még mindig arra, hogy objektivitásukat a kormánypárt(ok) oktalan megvédésével demonstrálják. A választási csalások relativizálásának a legkézenfekvőbb és leggyakoribb módja annak kimutatása, hogy a csalásnak nevezett események, a választási adatok visszafogása, a kormánypárti túlsúly a szavazást lebonyolító szerveknél, a határon túli magyarok közötti megkülönböztetés (a sor vég nélkül folytatható) bár "csúnya", a demokratikus jogállam normáinak meg nem felelő intézkedések voltak, a végeredményt valójában nem befolyásolták.

Hogy a csodába ne befolyásolták volna.

Egyenlő feltételek?

A felmentést keresők, a csalásra hivatkozókat elmarasztalók egytől-egyig a választás napján tetten ért anomáliákról állítják, hogy azok nem befolyásolták a végeredményt. Bár ezt a következtetést is hevesen vitatjuk, érdemes aláhúzni: az a világ, amikor a választást a szavazás napján csalják el, már a múlté. Sztálin mondta, hogy "Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre vagy hogyan, sokkal fontosabb az, hogy ki számolja a szavazatokat és hogyan", a mai csalók azonban Sztálinnál lényegesen finomabb eszközökkel élnek. Úgy is mondhatnánk: "Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre vagy hogyan, ugyanis mi döntjük el, hányan fognak tényszerűen elmenni szavazni és azt is, hogyan fognak szavazni". A modern, XXI. századi diktátor olyan törvényt fogadtat el, amely az ő győzelmét biztosítja, és gondoskodik arról is, hogy a választó csak olyan információk birtokában legyen, amelyek a rá való szavazásra predesztinálják. Akár úgy, hogy egyedül őt tartsa hiteles jótevőnek, akár úgy, hogy félelmet érezzen a kihívókkal szemben - e kettő természetesen kiegészíti egymást.

Az EBESZ megfigyelőinek (a világ legprofesszionálisabb, legnagyobb gyakorlattal rendelkező intézménye, az ODIHR) a választást követő napon közzétett, előzetes jelentésének a címe és első mondata, túllépve az EBESZ/ODIHR eddigi diplomácia gyakorlatát, igen súlyos megállapítást tesz: "Az április 8-i országgyűlési választásokat az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, aláásva a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek.”

Tudatában annak, hogy az EBESZ/ODIHR jelentései a lehető legdiplomatikusabban fogalmazzák meg kritikájukat, ízlelgessük azt a kitételt, hogy az állam (adófizetők) és a kormánypártok anyagi forrásai közötti jelentős átfedés aláásta az egyenlő feltételek melletti versengést. Fordítsuk le egyszerű magyarra ezt a mondatot: A választók számottevő hányada nem hallhatott másról, mint arról, hogy Magyarország magyarsága veszélyben van, hogy Brüsszel és az ENSZ kényszer-betelepítésre készül és ettől csak a kormánypártok védhetnek meg, az ellenzék pedig azt tervezi, hogy migránsokat költöztet be magyar emberek lakásaiba. És mindezek után van Magyarországon, aki komolyan állítja, hogy a csalás nem volt hatással a végeredményre?

És akkor nem beszéltünk ezernyi anomáliáról, amelyeknek nem csak az a jelentőségük, hogy a Fidesz felé lejt a pálya, ilyen például az eltérő okból történő külföldön tartózkodás eltérő joghatása, hanem az is, hogy számos választó számára a Fidesz mindenhatóságát szimbolizálja, és különösen a kiszolgáltatottabb szavazórétegek ennek nyomán az erőre, tehát a Fideszre szavaznak majd.

Megvédték a választókat

A "megértők" azonban a választás napjának anomáliáiról állították, hogy azok nincsenek hatással az eredményre. Alaposan feltehető, hogy tévednek, de az bizonyos, hogy következtetésük elhamarkodott.

Érdekes módon széles körű konszenzus ötvözte azt a döntést, hogy amíg a budapesti Bocskai úton sorok állnak a választóhelyiségek előtt, a másutt megszületett eredmények sem hozhatóak nyilvánosságra. A konszenzus azzal a feltevéssel állhatott összefüggésben, hogy a szavazatukat még le nem adókat a másutt megszületett eredmények befolyásolhatják. Különös módon e feltételezés akkor sem dőlt meg, amikor Pálffy Ilona bejelentette, amint a kint lévő választókat "betolják" az épületbe, a részeredmények közzététele megkezdődhet. Túl azon, hogy máig nem tudjuk, mit is jelent a "választók betolása”, ennek semmi értelme. Az okostelefonok korában teljesen mindegy, hogy a választó épületen belül, vagy azon kívül van, a szóban forgó információhoz itt is, ott is könnyedén hozzájuthat. A Bocskai úton sorban állók "megvédése” tehát nem lehetett, és nem is volt indok az adatok visszatartására.

A magyar politika 1990-ben besétált a "választók megvédésének" csapdájába, amikor más országoktól átvette a kampánycsend intézményét. Azóta a kampánycsend megszűnt abból a meggyőződésből következően, hogy a választót nem kell megvédeni információtól. Megbecsülhetetlen, hogy a Bocskai úti sorban állók közül hány ember véleményét befolyásolta volna az a hír, hogy a Fidesz sorra nyeri a vidéki körzeteket, ahogyan azt sem lehet tudni, hogy akiket befolyásoltak volna a hírek, milyen irányban. De gondoljunk bele, azok a szavazók, akik hajlandóak órákig sorban állni a választás érdekében, minden bizonnyal elkötelezettek valamely párt vagy jelölt mellett, esetleg ellen. Bizonytalan szavazó, akit a részeredmény eltántorított volna, abban a sorban aligha volt.

Törvényi előírás nincs arra, hogy ha a szavazás egyes szavazókörökben még nem fejeződik be, akkor a részeredményeket vissza kell tartani. A részeredmények órákig való visszatartása érdemi befolyást nem gyakorolt volna a még nem szavazókra, törvényes indoka nem volt, következésképpen másutt kell keresni az okot.

Tapasztalt választási megfigyelők tudják, hogy a régi időkben, amikor a szavazás napján is szokás volt elcsalni választásokat, épp arról volt a legtöbb vita a választást manipulálni akaró kormányokkal, hogy a részeredmények mikor kerüljenek nyilvánosságra. Az internet elterjedése előtt a kormányok arra hivatkoztak, hogy a nyilvánosságra hozatal amúgy sem ér el senkit, és nagyobb biztonsággal lehet a részeredményeket közzétenni az ellenőrzésük után. A választási megfigyelők viszont arra hivatkoztak, hogy a szavazóköri jegyzőkönyv elkészültét követően már nincs mit ellenőrizni, a felettes választási szerveknek egy dolguk van: a szavazóköri eredményeket összesíteni és továbbítani, valamint az esetleges jogorvoslati kérelmeket elbírálni. Az az érvelés, hogy a közzétett adatok amúgy sem terjednek el széles körben, nem volt meggyőző. A megfigyelők álláspontja az volt - és ezt sok országban meg is valósíttatták a kormányokkal -, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvek egy másolatát ki kell ragasztani a szavazókör ajtajára, így azok tartalmát a hazai választási megfigyelők lemásolhatták, és a PVT (párhuzamos szavazatszámlálás) során ellenőrizhették a választási szervek munkáját. E sorok írója saját szemével látta egy olyan országban, ahol nem kellett közzétenni a szavazóköri eredményeket, amint a mindenki által aláírt szavazóköri jegyzőkönyvet a kormánypárthoz tartozó elnök vitte a területi választási irodába, ahol egy ajtó mögött eltűnve újraírták a jegyzőkönyveket a kormánypárt előzetes kalkulációjának megfelelően. Ebben a "megyében" egyetlen - hangsúlyozom: egyetlen - választási adat sem felelt meg a valóságnak, és a csalást az tette lehetővé, hogy a szavazóköri eredményeket nem kellett azonnal nyilvánosság elé tárni. Szomorúan lehet hozzátenni, hogy Magyarországon a választás ennél is kevésbé demokratikus, hiszen civil szervezetek nem kaphatnak akkreditációt a választás megfigyelésére, ami igazi hungarikum, párját ritkító korlátozás.

Kinek az érdeke?

Mint közismert, és a Nemzeti Választási Iroda elnöke sem tagadta, az NVI honlapja egy teljes hétig csökkentett üzemmódban működött, megnehezítve vagy épp lehetetlenné téve az egyes adatokhoz való hozzájutást. Félretolva azt, hogy ilyen körülmények között nem volt lehetséges a jogorvoslatra rendelkezésre álló szűk határidőket betartani, amint arra a TASZ felhívta a figyelmet, csak fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon miért döntött így az NVI, miért nem tette a szavazóköri választási adatokat mindenki számára hozzáférhető módon közzé?

Miután nem vagyunk a döntéshozóknak sem gyóntatójuk, sem terapeutájuk, tuti válasz nem adható a kérdésre. Ám az a kérdés feltehető: Cui prodest? Kinek az érdeke? Vajon milyen cél lebeghetett a döntéshozók előtt, vajon mit tesz lehetővé a szavazóköri adatok időleges eltitkolása? Kézenfekvő a válasz: az adatok visszatartása, a honlap el nem érhetősége csupán egyetlen célt szolgálhat, azt, hogy be lehessen nyúlni a rendszerbe.

Amikor egy kormánytöbbség hatályon kívül helyezi az ún. üvegzseb törvényt (a közpénzek felhasználását, a köztulajdon használatának nyilvánosságát, átláthatóbbá tételét szolgáló 2003-as XXIV. jogszabályt), annak csupán egyetlen egy oka lehet: a közpénzek és köztulajdon lenyúlásának az előkészítése. Aki tud más lehetséges indokot, kérem, szóljon! Az üvegzseb törvény hatályon kívül helyezése még nem bizonyíték a korrupciós esetekre, de a hatályon kívül helyezést úgy kommentálni, hogy annak alapján nincs korrupció, legalábbis súlyos aránytévesztés.

Ha a választási adatokat visszatartják és a már közzétett adatok nem hozzáférhetőek, az még nem bizonyíték arra, hogy utólag belenyúltak az eredményekbe. Ám azt kijelenteni, hogy nem volt manipuláció, eszement szakszerűtlenség és felelőtlenség.

És akkor nem szóltunk a választás körüli egyéb anomáliákról: a határon túli és a Magyarországról elköltözött magyarok szavazása közötti különbségtételről, az "ukrán nyugdíjasok" voksolásáról, és vég nélkül lehetne sorolni. Azokat az anomáliákat, amelyek egy részéről pontosan tudjuk, hogy manipulálták a végeredményt, és azokat az anomáliákat is, amelyekről ugyan konkrétan nem tudjuk, manipulálták-e a végeredményt, de azt pontosan tudjuk, hogy a hatalmon levők érdekét szolgálták.

Azok a választási csalások tehát, amelyek a választás és a kampány jogi- és médiakörnyezetét alakították, súlyosan befolyásolták a választás kimenetelét. A szavazás napján elkövetett csalások hatásáról nem áll rendelkezésünkre adat, ezért ilyet nem is állítunk. Csupán annyit, hogy egytől-egyig mind a választóköri adatok manipulációját tették lehetővé, csakúgy, mint az 1989-es négyigenes népszavazás esetében az adatok visszatartása. Tudjuk, akkor ez nem vezetett szavazási adatok megváltoztatásához. 2018-ban ezt nem tudjuk, mint ahogy az ellenkezőjét sem, tehát azt sem, hogy történt-e a választás végeredményét érdemben befolyásoló csalás.

(Lesznek, akik a választás politikai tanulságait kérik számon e cikken. Részben joggal, mert abból is van számos. Arról azonban majd egy másik írás fog szólni. Ez a cikk a választási csalásról szól csupán.)

Szerző
2018.04.21 09:35

Szuperadósok: Mészáros bizalmi embere, könyvesek meg zenészek

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:05
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Érdekes nevek bukkantak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező magánszemélyeket felsoroló listáján.
A NAV célkeresztjébe kerül Bachar Najari és az egyik Urbán nápolyis cég, de az adótartozók céghálójában feltűnik egy miniszter és egy Mészáros Lőrincnek is dolgozó jogász neve is – írja a napi.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 10 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező magánszemélyeket felsoroló listája alapján. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. svájci állampolgárságú főrészvényese is Bachar Najari, a cégadatokban svájci lakcímmel szerepel. A portál megkereste a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, hogy az adóslistára került Bachar Najari azonos-e a társaság többségi tulajdonosával, ám Cséplő Petra, a zrt. igazgatóságának tagja azt közölte, hogy tudomásuk szerint nincs adótartozása a tulajdonosnak, és mielőbb felveszik a kapcsolatot az adóhatósággal, hogy ezt tisztázzák. De az Urbán nápolyikat is gyártó cégcsoport egyik vállalkozása, az Urbán és Urbán Édesipari Kft. szintén felkerült a NAV 100 millió forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó cégeket felsoroló listájára.

Techóriások és zenészek a listán

A Google és a Facebook technológiai óriásvállalatok írországi cégeit is nagyadósként listázza már egy jó ideje a NAV, a vállalkozások ugyanis nem regisztráltak reklámadó-alanyként hazánkban, ezért az adóhivatal mulasztási bírságot szabott ki rájuk. A 10 millió forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó magánszemélyek listáján továbbra is olvashatók többek között olyan ismert nevek, mint Hertelendy Klára, az egykori Baby Sisters együttes egyik tagja, a Kozso néven ismertté vált Kocsor Zsolt, Zuschlag János, Dobrai Sándorné (Marcsika), Seffer István plasztikai sebész, Portik Tamás, Saskőy Szabolcs és Schreiber István, az egykori Magyar Szerencsejáték Szövetség volt elnöke. A NAV szerint tízmillió forintnál több adóval tartozik Szerbin Éva és Szerbin Judit is, akik olyan cégben voltak érdekeltek, amelyben korábban, Szerbinék előtt, Bártfai-Mager Andrea jelenlegi nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter is. A 2010-ben megszüntetett Dobraverő Média Kft. jogelődjét dr. Mager és Lánya Tanácsadó Kft. néven alapították 1997-ben, és tulajdonos volt benne Mager Andrea is. Később Mager volt férje, Balogh Sándor és Szerbin Éva is feltűntek tulajdonosként a vállalkozásban, míg Szerbin Judit közel három évig ügyvezetője volt a társaságnak.

Mészáros „bizalmi embere”

A portál azt írja, adótartozása van a budapesti lakóhelyű Bolyóczki Zsoltnak is, aki a NAV 2016 negyedik negyedévi, jelentős összegű adóhiánnyal rendelkező adózókat felsoroló listájára 360 milliós adótartozással és 369 milliós jogkövetkezménnyel került. A cégadatok szerint Bolyóczki egy tucat cégben megfordult már, közük film-, video- és rádióműsor-gyártó cégekben is, és két olyan vállalkozásban is – az ingatlanos Vincent Properties Kft.-ben ügyvezetőként és a felszámolással megszűnt Budapest Business Média Kommunikációs és Számítástechnikai Kft.-ben tagként –, amelyekben rövid ideig résztulajdonos volt Antal Kadosa Adorján közbeszerzési jogász is, aki az elmúlt években Mészáros Lőrinc milliárdos vállalkozó egyik „bizalmi embere” lett az Index cikke szerint (Antal Kadosa igazgatósági tag volt a Mátrai Erőművet tulajdonló társaságban, felügyelőbizottsági tag volt az Opus Global Nyrt.-ben, és jelenleg is igazgatósági tag Andy Vajna TV2 Zrt.-jében).

Új nevek is feltűnnek

A NAV idei második negyedéves nagyadós listájára 81 adózó (49 magánszemély és 32 cég) neve került fel, akiknél összesen 10 milliárd 769 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, az átlagos adótartozás 133 millió forint volt. A tevékenységi köröket tekintve több nagykereskedelmi, ingatlanos, építőipari, tanácsadó, munkaerő-közvetítői, húsipari, fuvarozó és takarító céget találni a nagyadósok között, de több őrző-védő és vagyonvédelmi vállalkozás is feltűnik. A legnagyobb összegű adóhiányt a második negyedévben a sümegi Temesvári Zoltánnál tárta fel az adóhivatal, 831 millió forintot, amit még megfejelt 1,7 milliárd forintnyi bírság és kamattartozás. De nehéz lehet a végrehajtás a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező Dombóvári Gáborral szemben, aki több mint félmilliárd forint adótartozást és egymilliárdot meghaladó bírságot és kamattartozást halmozott fel az adóhivatal nyilvántartása szerint. A tavaly még 1,2 milliárd forint nettó árbevételt elért Aurum Real Security Kft.-től a NAV 427 millió forint adót és 858 millió forint jogkövetkezményt hajtana be. A budapesti székhelyű, 2011-ben alapított cégnek 2015-ig nem, vagy alig pár százezres éves forgalma volt, majd 2016-ban 166 millióra, 2017-ben pedig 1,229 milliárd forintra nőtt a nettó árbevétele, az eredménye az elmúlt két évben 167 ezer, illetve 510 ezer forint volt. A cég vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtott, az adószámát már tavaly augusztusban felfüggesztette az adóhivatal, az ügyvezetője és tulajdonosa április óta egy romániai lakcímű magánszemély. Személybiztonsági tevékenységgel foglalkozott a második legnagyobb adóhiánnyal rendelkező B&B Biztonságtechnikai Kft. is. A jelenleg törlés alatt lévő, székhely-szolgáltatós címre és egy ukrajnai magánszemély nevére írt cég összes tartozása megközelíti az egymilliárd forintot. A vállalkozás 2015 óta nem adott le mérleget, az évben és a megelőző évben nem volt árbevétele, 2015-öt 1,2 milliós veszteséggel zárta. A csődbe ment Alexandra könyves hálózat cégei is nagyadósok: a korábbi központi cég, a Pécsi Direkt Kft., a később a nagykereskedelmi tevékenységet átvett Könyvbazár Kft., az üzleteket működtető Rainbow Üzletlánc Kft. – ezek mindegyike felszámolási eljárás alatt áll. A tulajdonosokhoz köthető, csődeljárás alatt lévő D+T Vagyonhasznosító Kft. szintén listán van. Az alapító Matyi Dezső családtagjainak érdekeltségébe tartozó Matias-Borászat Kft.-nél is 100 milliót meghaladó adótartozást tart nyilván a NAV, ez a cég jelenleg nem áll felszámolás alatt, a kötelezettségállománya az elérhető 2016-os beszámolója szerint az év végén 923 millió forint volt, a saját tőkéje 268 milliós mínuszt mutatott, az évet 164 milliós adózott eredménnyel zárta.
2018.08.21 10:05
Frissítve: 2018.08.21 10:05

Építkezésbe fullad a balatoni nyár

Publikálás dátuma
2018.08.21 09:02
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Több mint 20 kilométeren újítják fel az M7-est Siófoknál, a munkálatok várhatóan 210 napig tartanak majd.
Több mint 20 kilométeren újul meg az M7-es autópálya Letenye felé vezető oldala, a 90-es és a 111-es kilométerszelvény között – közölte Magyar Közút Nonprofit Zrt. kedden az MTI-vel. A Balatonvilágos és Zamárdi közötti munkálatok a közlemény szerint szerdán kezdődnek és várhatóan 210 napig tartanak.        A beruházás első ütemében a 102-es és 111-es kilométerszelvények között kezdődnek el a munkálatok, illetve a 92-es, 94-es, 100-as és 102-es kilométerszelvényeknél lévő hidaknál végeznek javítási munkát. A munkaterület mellett 60, illetve 80 kilométer per órás sebességkorlátozás lesz érvényben – tették hozzá. A közlemény szerint a felújítási munkák során a kivitelezők a teljes, Letenye felé vezető pályaoldalt felújítják, a külső sávon modern, innovatív és környezetbarát technológiát, úgynevezett hideg REMIX eljárást alkalmaznak, mellyel az elbontott útalap jó részét újrahasznosítva építik ki az új alaprétegeket, majd ezt követően új kopóréteget terítenek a szakemberek.
Szerző
Témák
M7-es
2018.08.21 09:02
Frissítve: 2018.08.21 09:02