Kardcsörtetés a vámhatáron

Kína már a 2016-os elnökválasztási kampányban Donald Trump célkeresztjébe került tisztességtelennek tartott kereskedelmi praktikái miatt – illegális exporttámogatás, dömping, zárt belső piac, technológialopás stb. –, amelyek miatt az USA-nak eget verő árudeficitje halmozódott fel a kétoldalú forgalomban. Trump az amerikai feldolgozóipari állások millióinak elvesztését varrta Kína, Amerika „megerőszakolója” nyakába. Kína négyszer annyi árut exportál Amerikába, mint amennyit onnan importál. Ez ma a világkereskedelem legnagyobb aránytalansága. Trump elnökként a keleti „gazdasági ragadozó” megszelídítését ígérte.

Az elnök komolyan veszi választási ígéreteit. Az idén már négy hullámban fenyegette meg Kínát magas büntető vámok kivetésével. A már életbe lépett pótvámok (napelemekre, acélra és alumíniumra) azonban csak három milliárd dollár értékű kínai importra vonatkoznak. Válaszként Peking ugyanekkora volumenű amerikai importra rótt ki ellenvámokat. Így az új vámokkal oda-vissza sújtott termékek a kétoldalú áruforgalom csupán egy százalékát teszik ki. Tehát még nem a valóság háborús, hanem a légkör. Washingonban hónapokig is eltarthat a már belengetett – 150 milliárd dollárra rúgó – vámfenyegetések jogilag hatályos bevezetése. Közben tárgyalni is lehet a totális, mindkét felet nagyban károsító vámháború megelőzése érdekében.

Annál is inkább, mivel Amerikában – a magasabb vámfalakból előnyt élvező egyes iparcégeken kívül – kevesen támogatják a modern kereskedelempolitikában elavultnak tekintett vámokat, amelyeket végső soron az amerikai lakosság fizet meg a magasabb fogyasztói árakban. Miközben Trump elnök az idei masszív adóvágással – a reáljövedelmek növelésével – fel akarja pörgetni a gazdaságot. Ráadásul Kína roppantul kemény dió. Amerikát a kölcsönös kereskedelmi és pénzügyi függőség szövevényes rendszere köti össze az ázsiai országgal. Trump megfélemlítésre alapozott mentalitása ebben a helyzetben nem nagyon működik, mivel Kína hatásosan tud reagálni a támadó lépésekre. Peking nem is rejti véka alá, hogy szemet szemért alapon fog válaszolni Washington minden egyes protekcionista húzására. Közben azért jelzi, hogy kész a tárgyalásos rendezésre, sőt bizonyos engedményekre is. Az utóbbiakra maga Hszi Csin-ping elnök utalt nemrég a Boao Fórumon – a kínai Davosban – elmondott feltűnően békülékeny, sőt engedékenynek tűnő beszédében. Washingtonnak azonban már elege van Peking kereskedelmi ígéreteiből, valódi cselekvést vár.

Akkor mégis mi magyarázza a kilátástalan vámháborúval való trumpi kardcsörtetést? A választ Trumpnak az ingatlanpiacon ráragadt erőszakos üzleti filozófiája adja: a fenyegetésre, megfélemlítésre, a maximális engedmények kicsikarására irányuló, kezdő alkupozíció kialakítása, amely a tárgyalások során módosulhat. De Washingtonból követve az eseményeket, véleményem szerint a vámháborús alkujáték valójában két másik célt szolgál.

A kínai importpiac régóta követelt liberalizálása mellett az egyik új cél az önkéntes exportkorlátozás (angol betűszóval: VER) Kínára való rákényszerítése. A nyolcvanas években Ronald Reagan igen eredményesen alkalmazta ezt a módszert Japán, a világ akkori szuperexportőre ellen, különösen az amerikai piacot elárasztó japán autók visszaszorítására. A hetekkel ezelőtt Dél-Koreával újratárgyalt kétoldalú szabadkereskedelmi egyezménybe is már új elemként került be a VER: a 25 százalékos amerikai vámtól való mentesség fejében Szöul vállalta az USA-ba irányuló acélkivitelének 30 százalékos csökkentését. A VER egyik nagy előnye, hogy – a büntető vámokkal és az importkvótákkal ellentétben – nem ütközik nemzetközi kereskedelmi jogba. Trump máris megszellőztette, hogy a kínai kormánytól olyan program kidolgozását várja, amely egy éven belül 100 milliárd dollárral (a tavalyi mérlegdeficit harmadával) mérsékelné a kereskedelmi hiányt. A nagyobb gazdasági veszteséggel fenyegető vámháború megelőzése érdekében Peking feltehetően hajlandó lesz tárgyalni a VER-ről. Kizárt azonban, hogy beadja a derekát, és létrejön a Trump által követelt gyors és irreálisan nagymértékű exportcsökkentés. A fokozatosság elve lehet a kompromisszum kulcsa. Ma nagyon úgy tűnik, hogy reálisan a VER-en keresztül vezet az út az átmeneti kereskedelmi békéhez.

A vámháborúval való zsarolás másik célja a masszív, Washington által tisztességtelennek, sőt illegálisnak tartott kínai technológiatranszfer megregulázása. Amerika azzal vádolja Pekinget, hogy a kínai piacra való bejutás feltételeként az ott működő amerikai cégeket technológiaátadásra kényszerítik közös vállalatok formájában. Közben kínai technológiai vállalatok és állami befektető társaságok sorozatban vásárolják fel a Szilícium-völgy csúcstechnológiai cégeit, gyakran úgy, hogy – a biztos akvizíció érdekében – hajlandók a tényleges piaci értéknél jóval magasabb árat fizetni a kinézett amerikai vállalkozásokért. Emellett kiterjedt az amerikai szellemi termékek, ipari titkok jogtalan eltulajdonítása a kibertérben. A fentiek miatt – valamint a csúcstechnológiák katonai vonatkozásai következtében – a Trump-kormány tavaly decemberben a nemzetbiztonsági kockázat szintjére emelte a két ország közötti kereskedelmi és beruházási együttműködést. Azóta Washington fogásokat próbál találni Kínán. Ezek közé tartozik a magas büntető vámok kilátásba helyezése a Kínából érkező csúcstechnika-import széles körére (számítógépek, repülőgépalkatrészek stb.). A Fehér Ház határozott gyakorlati lépéseket vár Pekingtől a szabálytalan technológiaszerzések megfékezésére és a szellemi tulajdon védelmére. Nem kis elvárás ez attól az országtól, amely a „Made in China 2025” elnevezésű, központilag koordinált és támogatott programja keretében rövid időn belül világvezető akar lenni a jövő gazdaságát meghatározó csúcstechnológiák széles skáláján.

Ahogy Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter mondta a napokban: „Még a fegyveres háborúk is tárgyalással érnek véget“. Remélhetőleg ez a vámháború is, amelyik igazából még el sem kezdődött. Bár az első lövések már eldördültek.

2018.04.20 08:05

Nem lesz szavazás kedden a Brexitről

Publikálás dátuma
2018.12.10 17:09

Fotó: AFP/
A brit miniszterelnök a csúcsértekezlet előtt tárgyal uniós országok vezetőivel, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőségével.
Az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz kedden a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról – mondta soron kívül tartott hétfő délutáni parlamenti felszólalásában Theresa May brit miniszterelnök. May az MTI összefoglalója szerint kijelentette: jóllehet az Európai Unióval elért egyezmény számos kulcsfontosságú pontjának széles körű a támogatottsága, egy elem, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás esetében „mélységes aggályok tapasztalhatók”, és ha a megállapodásról szóló szavazást az eredeti terveknek megfelelően kedd este megtartották volna, az egyezményt az alsóház „jelentős többséggel” elutasította volna. May azt mondta, a kormány elhalasztja a szavazást, ő pedig még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt tárgyal uniós országok vezetőivel, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőségével, áttekintve velük az egyezmény azon elemeit, amelyekkel kapcsolatban a londoni alsóház „aggályainak adott hangot”. Korábban May szóvivője még arról beszélt, a terveknek megfelelően megtartják kedd este a szavazást, a BBC viszont úgy értesült a kabinet három, meg nem nevezett tagjától, hogy a kormány mégis a szavazás elhalasztásáról döntött. A Downing Street szóvivője hétfői tájékoztatóján kijelentette, hogy Theresa May a hétvégén az Európai Unió vezetőivel tartott telefonos megbeszéléseket, és erről hétfőn konferenciahívásban számolt be kabinetje tagjainak. A konferenciahívásról már hétfő délelőtt hírek terjedtek el a brit médiában, azzal a feltételezéssel, hogy May a szavazás elhalasztást közli kormányának tisztviselőivel. Ezt erősítették meg a közszolgálati médiának nyilatkozó kormányzati források.  
2018.12.10 17:09
Frissítve: 2018.12.10 17:15

Már Trump börtönbe küldését emlegetik

Publikálás dátuma
2018.12.10 16:45
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ ALEX EDELMAN
Az amerikai elnökre is rávetül azoknak a vesztegetési vádaknak az árnyéka, amelyeket korábbi ügyvédjével szemben fogalmazott meg az ügyészség.
Michael Cohen intézte ügyvédként azoknak a hallgatási pénzeknek a kiutalását, amelyeket a 2016-os elnökválasztási kampány idején két olyan nő kapott, aki azt állította, hogy korábban szexuális kapcsolata volt Trumppal. Az ügyészségi beadványok a már korábban perbe fogott Cohennel szemben most először kötik Trump személyét ezekhez a kifizetésekhez, amelyek attól váltak egy magánember magánügyéből bűncselekménnyé, hogy az amerikai törvények nagyon szigorúan szabályozzák a politikai kampánykeretek felhasználását.  Miközben Cohen körül felforrósodott a levegő, Robert Mueller különleges ügyész is előállt újabb megállapításokkal azzal kapcsolatban, hogy milyen érintkezés volt 2016-ban Trump kampánystábja és az orosz kormányzathoz kötődő közvetítők között. E megállapítások szerint az oroszok már a kampány kezdetén igyekeztek befolyást gyakorolni Trumpra, és ennek során nem csupán az akkori republikánus elnökjelölt politikai érdekeire, hanem Trump, az ismert nagyvállalkozó üzleti érdekeire is próbáltak rájátszani.    Vezető demokrata párti politikusok vasárnap már olyan nyilatkozatokat tettek a Cohen ügyében benyújtott ügyészségi papírokra reagálva, amelyekben felvetették az elnök elmozdítására irányuló bűnvádi eljárás megindításának az eshetőségét. Arról is beszéltek, hogy amint Trump távozik hivatalából, a hallgatási pénzek miatt csaknem bizonyosan vádat emelnek majd ellene, és csak az őt követő elnökön fog múlni, kegyelmet kap-e, elkerülheti-e a börtönt.  Jerry Nader demokrata párti képviselő, aki a novemberben tartott választások nyomán demokrata többségűvé vált képviselőházban az igazságügyi bizottság vezetését veszi át, úgy fogalmazott, hogy a Michael Cohen ügyében beterjesztett ügyészségi iratokból kitűnik: Trump nagyszabású csalás középpontjában áll.  A szóban forgó ügyészségi dokumentumok nem tartalmaznak olyan kifejezett állítást, hogy az akkori elnökjelölt bűncselekményt követett el, azt viszont kifejezetten tartalmazzák, hogy Trump utasította Cohent, fizessen a Stormy Daniels néven ismert pornósztárnak és a Karen McDougal korábbi Playboy-modellnek. Eközben a Fehér Házban lázasan keresik a legalkalmasabb személyt, ki legyen az utódja John Kellynek, az elnöki hivatal vezetőjének, aki az év végével távozik posztjáról. A megürülő tisztség eddigi várományosának tekintett Nick Ayers közölte, hogy ő nem áll rendelkezésre, az elnök pedig dühödt Twitter-bejegyzésben álhírnek nevezte azt, hogy már döntésre jutott volna Ayers személyét illetően. Közölte, hogy még nem választotta ki a legalkalmasabb jelöltet. Értesülések szerint Ayers, aki eddig Mike Pence alelnök irodavezetője volt, abban nem tudott megállapodásra jutni Trumppal, hogy mennyi időre venné át a Fehér Ház apparátusának az irányítását. Kellemetlen hétvégéje volt Jared Kushnernek, az elnök vejének is, akiről azt írta a New York Times, hogy tanácsokat adott Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek, hogyan kezelje a Hasogdzsi-gyilkosság után kialakult válsághelyzetet. 
2018.12.10 16:45
Frissítve: 2018.12.10 16:45