Diáksztrájk Romániában

Sztrájkba kezdtek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a legnevesebb bukaresti, iasi-i egyetemek diákjai csütörtökön, majd csatlakoztak a Temesvári Nyugati Egyetem hallgatói is. Országszerte forronganak tanárok és diákok egyaránt, amiért a jövő tanévtől csökkentenék a tandíjmentes helyeket. A diákok jelezték, ha a szaktárca nem gondolja meg magát, általános sztrájk lesz. Álláspontjuk szerint az intézkedés elbátortalanítja és a kevésbé színvonalas egyetemek felé irányítja a vidéken érettségizett fiatalokat, akiknek így romlanak a munkaerőpiaci esélyeik. Úgy értékelik, ez a döntés tönkre teszi az ország leghíresebb, legjobb nemzetközi pozíciókat elfoglaló egyetemeit. Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karai az ellen tiltakoznak, hogy intézményüket összeolvasztják a csak román nyelven oktató Petru Maior Egyetemmel. Az RMDSZ a magyar orvosképzés elsorvasztásától, felszámolásától tart.

Szerző

Megúszta a botrányt a brüsszeli Raszputyin

Publikálás dátuma
2018.04.20. 07:31
Jean-Claude Juncker hosszú ideje számíthat Martin Selmayr munkájára, s talán ezt a készséget honorálta a váratlan előléptetéssel
Puccs az Európai Bizottságban! Ez nem egy friss brüsszeli krimi címe, hanem az Európai Parlament nagy többségének a véleménye Martin Selmayr előléptetéséről.

Hogy kicsoda Martin Selmayr? Immár két hónapja az Európai Bizottság nagyhatalmú főtitkára, több mint 30 ezer uniós köztisztviselő főnöke. Senki nem ismerné a nevét, ha kinevezésének botrányos körülményei nem ejtettek volna messziről látható foltot a brüsszeli bürokrácia becsületén.

A 47 éves német jogász másfél évtizede dolgozik az Európai Bizottságban, viharosra sikeredett előléptetése előtt Jean-Claude Juncker elnök kabinetfőnöke volt. Rendkívüli munkabírását és tudását mindenki elismeri. Az uniós jogban való jártasságáról legendák keringenek, állítólag fejből tudja idézni az uniós szerződések szövegét. Ellenállást nem tűrő, hatalmaskodó stílusával azonban sok ellenséget szerzett magának. Nagy machinátor hírében áll, aki Juncker mellett pótolhatatlanná tette magát. Az elmúlt években komoly befolyásra tett szert az EU döntéshozatalában, amit háttérbeszélgetéseken a biztosi testület több tagja is kifogásolni szokott.

Martin Selmayr néhány perc leforgása alatt katapultált a bizottsági elnök kabinetfőnöki irodájából a testület első számú adminisztratív vezetőjének a székébe. Főnöke a február 21-i bizottsági ülésen először a főtitkárhelyettesi posztra jelölte, majd a kollégium jóváhagyása után rögtön a főtitkári tisztségre javasolta. A 28 tagú grémiumnak azonnal kellett döntenie, és a biztosok állítólag annyira meglepődtek Juncker előterjesztésén, hogy nem találtak szavakat, inkább rábólintottak. Mint később kiderült, az ülés előtt Frans Timmermans első alelnökön és Günther Oettinger emberi erőforrásokért felelős biztoson kívül egyetlen bizottsági tag sem értesült Martin Selmayr tervezett előléptetéséről. Új főtitkár megválasztása nem szerepelt a napirenden.

A kinevezésnek nem csak a gyorsasága, hanem a módja is kételyeket ébresztett a brüsszeli “buborékban”. Különösen az európai parlamenti képviselők vonták fel a szemöldöküket, hiszen nekik egyébként is dolguk a Bizottság be- és elszámoltatása. Sokan szabálytalanságokat sejtettek a hirtelen pozícióváltás mögött. Szerintük Martin Selmayr nem rendelkezett kellő vezetői tapasztalattal a főtitkári tisztség elnyeréséhez. Ráadásul igazgatói beosztásban volt, ahonnan nem ugorhatott volna egyszerre ekkorát a hivatali ranglétrán. Felháborodást váltott ki, hogy az Európai Bizottság főtitkári állását nem hirdették meg a munkatársak között, csupán a főtitkár-helyettesire lehetett pályázni. Ráadásul erre a tisztségre Jean-Claude Juncker kabinetfőnökén kívül csak egyetlen személy jelentkezett: a kabinetfőnök helyettese. Ő viszont az állásinterjú előtt visszavonta a pályázatát, így egyedül Martin Selmayr maradt versenyben. Cserébe a helyettes elfoglalhatta korábbi felettese székét.

Máig kiderítetlen, hogy a korábbi főtitkár, a 62 éves Alexander Italianer miért kérte idő előtti nyugdíjazását. Pletykák szerint megsúgták neki, hogy kell a helye, jó lenne, ha távozna. Jean-Claude Juncker viszont azt állítja, Italianer már 2015-ben közölte vele, hogy 2018 márciusában vissza akar vonulni. Érthetetlen, hogy a bizottsági elnök három évig miért nem osztotta meg ezt az információt a környezetével.

A mutyigyanús megbízás hírére az Európai Parlament első felindulásában fejeket követelt, néhányan a teljes Juncker-bizottság leváltását helyezték kilátásba, ha nem semmisítik meg Selmayr kinevezését. Kiszivárgott hírek szerint az elnök az Európai Néppárthoz tartozó állam- és kormányfők márciusi brüsszeli találkozóján azzal zsarolta meg a résztvevőket, hogy lemond, ha pártfogoltjának távoznia kell új hivatalából.

Végül az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága kapta a feladatot, hogy derítse ki, mi történt. A képviselők meghallgatták Günther Oettinger biztost, és kétszer is írásban kértek választ az aggodalmaikra. Az Európai Bizottság illetékesei végig azt állították, hogy Martin Selmayr kinevezésénél minden írott és íratlan szabályt betartottak. Szerintük a volt kabinetfőnök teljes mértékben megfelel az elvárásoknak. Az elnök pedig saját hatáskörben dönthet róla, hogy kit kíván főtitkárnak jelölni.

Junckeréknak nem sikerült meggyőzniük az EP-t, amely szerdán elfogadott állásfoglalásában leszögezte: “a főtitkár két lépésben történt kinevezése egy puccshoz hasonló intézkedésként is felfogható, feszegette a jogszabályok kereteit, sőt akár túl is lépte azokat”. De a képviselők tartózkodtak attól, hogy a lemondását követeljék. Ehelyett felkérték az Európai Bizottságot, hogy a jövőben nyílt és átlátható jelentkezési eljárásokat alkalmazzon.

Martin Selmayr nyugodtan ülhet a főtitkári székben. Úgy hírlik, hogy megőrizte irodáját az elnöki titkárságon is.

Felfelé ívelő karrier
Főtitkári kinevezése előtt Martin Selmayr három évig volt a bizottsági elnök kabinetfőnöke. Előtte Jean-Claude Juncker elnökjelölti kampányát irányította a 2014-es EP-választásokon. 2010-15 között Viviane Reding igazságügyi biztos kabinetfőnökének posztját töltötte be. 2004-ben került az Európai Bizottságba, ahol a testület szóvivőjeként dolgozott.

Kartellgyanús a díjemelés?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint az autóbuszos személyszállítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjainak egyidejű, nagyarányú emelése miatt akár a kartellgyanú vagy az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata is indokolt lehet. A tárca ezért mielőbbi egyeztetésre és vizsgálatra kérte fel az ügyben hatáskörrel rendelkező Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőit - közölte az NFM az MTI-vel. A NiT Hungary (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete) szerdán azt közölte, hogy a közelmúlt buszbaleseteire hivatkozva a biztosítótársaságok átlagosan háromszoros, négyszeres biztosítási díjat követelnek a buszos vállalkozásoktól, s emiatt drágulhat az utazás.

Szerző