Diáksztrájk Romániában

Fidesz-csapdában az erdélyi nyilvánosság

A román közbeszédet és politikát még nem fertőzte meg a menekültkérdés, nem ez a mindennapok domináns témája. A román politikum technikai kérdésként kezeli a problémát, nincs gyűlöletkampány. A román egyházak toleranciára buzdítanak. A magyarok hallgatnak, a politikum zavarodott, a magyar nyilvánosságot leginkább a magyar média befolyásolja. Magyari Nándor László szociológust, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát kérdeztük.

Díjak a kultúra napján

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Márai Sándor-, Csokonai Vitéz Mihály- és Könyvtári Minőségi Díjakat adtak át a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségen a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szétfejlődik a magyar nemzet

Mennyire hatott a magyar kormány irányból érkező nemzeti mozgósítás és nemzeti diskurzus a határon túli magyarokra? Létezik-e a határok által szétszabdalt magyar nemzet egysége a valóságban is, vagy csak üres dátum június 4., a 2010-ben elfogadott nemzeti összetartozás napja? A kutatások eléggé meglepő eredményt mutatnak, azt jelzik, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztés ellenére nem összenő, inkább „szétfejlődik” a magyar nemzet.

Ceausescut tartják a legjobb román elnöknek

A rendszerváltás után egy negyedszázaddal Nicolae Ceausescut a romániai lakosság többsége még mindig a legjobb elnöknek tartja. A kommunista múlt nosztalgiája nem csak a románokra jellemző, az eredmény mégis döbbenetes, hiszen a hírhedt kommunista diktátor nevével fémjelzett aranykor nem mérhető össze a vidám barakk gulyáskommunizmusával. A köztudatból valamiért mégis kitörlődött a sok nélkülözés, fázás, éhezés, a Securitate rémuralma egyaránt. Mit sírnak mégis vissza a románok? - kérdeztük Vasile Dancu szociológustól, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárától, a jelenség egyik ismert kutatójától.  Meglepő vagy nem is annyira meglepő módon, válaszai a magyar jelent is értelmezik.