Leléptetésnek látszó hátrálás

Publikálás dátuma
2018.04.20 22:00
Koki vagy saller? - Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Nem lesz tagja az új kabinetnek Lázár János, de az egyelőre kérdéses, hogy Orbán Viktor csak egy apró kokit vagy megrendítő sallert adott-e neki.

Javában beszélget leendő minisztereivel Orbán Viktor, ám a négyszemközti egyeztetésekről – a tárgyalópartnereket kötő titoktartási kötelezettség miatt is – eddig kevés információ szivárgott ki. Az egyik legfontosabb változásra azonban épp a kormányfő utalt péntek reggeli rádiónyilatkozatában, amikor a Miniszterelnökségről úgy fogalmazott: szeretné átalakítani a kormány "agyközpontját", másfajta vezetési szerkezetet kíván létrehozni. Ebben az ügyben már voltak és a hétvégén is lesznek komoly tárgyalásai – tette hozzá. Mint az később kiderült, Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség eddigi vezetőjének csak a hétvégi "komoly tárgyalások" után, hétfőre adott időpontot Orbán. Lázár egyébként még péntek délelőtt a hódmezővásárhelyi Rádió 7-nek deklarálta: nem vállal szerepet Orbán negyedik kabinetjében.

Lázár – saját környezetének interpretációja szerint – előre menekült, ugyanis a választás után azt szivárogtatta: azzal, hogy Hódmezővásárhelyen egyéni választókerületet nyert, helyreállította a Márki-Zay Péter győzelemével zárult időközi polgármester-választás miatt megtépázott renoméját, és maga döntheti el, részese kíván-e lenni a kormányzásnak. Csakhogy több forrásunk szerint sem így történt ez: Orbán nem akarta beemelni az új kabinetbe. Ezt támasztja alá, hogy az utóbbi két évben a Miniszterelnökség számos feladat- és jogkörét áttették a fejlesztési tárcához, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, valamint a miniszterelnöki kabinetfőnökséghez. Egy anekdota szerint amikor Lázár két éve bement Orbánhoz és arról panaszkodott, hogy ő befejezi, mert túl sok a feladat, a miniszterelnök kurtán annyit válaszolt: én csak a harmadát kértem tőled.

Az mindenesetre kérdéses, hogy Lázár távozása együtt jár-e szerkezeti változásokkal. Noha a miniszterelnök szerint kár lenne a jelenlegi tárcaszisztémát átforgatni, többen úgy vélik, lehet, hogy a Lázár vezette Miniszterelnökséget és a Rogán Antal felügyelete alá került miniszterelnöki kabinetfőnökséget összevonják. A két szervezet korábban összetartozott, Orbán épp azért szakított ki abból egy önálló részt Rogánnak, hogy az ellensúlyozhassa Lázárt. Azt, hogy ki vezetheti majd a Miniszterelnökséget, egyelőre nem tudni. Korábban arról szóltak a belső hírek, hogy az utóbbi másfél évben Orbán kvázi kiemelte Rogán egyik munkatársát, a kommunikációért felelős államtitkárt, Tuzson Bencét, és vele egyeztetett a Miniszterelnökség ügyeiről. Tuzson pedig most a uniós ügyekhez értő szakembereket keres, állítja több informátorunk, ami azt valószínűsíti, hogy – az uniós pénzek egy részének költését felügyelő – Miniszterelnökségnél számít rá a kormányfő tárcavezetőként vagy államtitkárként. Ezt, illetve a két szervezet összevonását igazolhatja, hogy információink szerint Tuzson neve felmerült a kormányzati kommunikáció irányításának kapcsán is. Továbbá többen azt is hallották, hogy akár frakcióvezető is lehet belőle.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy öt ember munkájára biztosan számít. Az egyik Matolcsy György: noha egyes hírek szerint szerette volna visszavenni a gazdasági tárcát, annak élén stabil volt Varga Mihály posztja. Varga péntek délután meg is erősítette: a kormányfő újra felkérte miniszternek. A másik stabil ember Pintér Sándor, aki egyes hírek szerint mindössze két évre vállalta volna a Belügyminisztérium vezetését. Ő is feladatot menedzsel: ha minden a tervek szerint alakul, akkor a jelenlegi önkormányzati rendszert egyfajta prefektúra-szisztéma válthatja. Novák Katalinra szintén számít a miniszterelnök és forrásaink szerint az ötödik stabil pont pedig Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter.

Szerző
2018.04.20 22:00

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02