Fejben már épül az egészségügy

Publikálás dátuma
2018.04.21 07:09
Fotó: Németh András Péter
Fotó: /
Nagy a nyüzsgés a negyedik Orbán-kormány újraformálódó egészségpolitikája körül. A hírek szerint szinte mindenki koncepciót ír, mintha csak most akarnák egyszeribe megvalósítani az összes reformot, amit nyolc éven át következetesen került a Fidesz-KDNP.

Még nem tudni, hogy a miniszterelnök milyen formában – egy óriás tárca részeként, vagy önálló minisztériumként – működtetné az egészségügyet. Információink szerint a kormányfő még nem döntött az új kormány végleges struktúrájáról, s ha ez megvan, csak akkor kerülhet szóba ki, milyen területet irányít.

Forrásaink szerint Novák Katalinnak, a családügyi államtitkár van a legnagyobb esélye arra, hogy az egészségügyet más területekkel együtt irányíthatja. Volt olyan is, aki szerint Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter kerülhet, ha egyben marad, az EMMI élére. A politikus ugyan pénteki nyilatkozatával azt erősítette, hogy inkább visszatér Hódmezővásárhelyre, de azt sem zárta ki, hogy kaphat visszautasíthatatlan ajánlatot a miniszterelnöktől. Államtitkárként Velkei György, a Bethesda gyermek kórház főigazgatójának, Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárnak, valamint Nagy Anikó, a Heim Pál gyermek kórház főigazgatójának neve is felmerült.

Gyakorló egészségpolitikusokból, szakértőkből több műhely is alakult, megy az ötletelés, készülnek a koncepciók. Ha a miniszterelnök választása valamelyikükre is esne, gyorsan legyen kéznél javaslatuk. Ezekben főként a forráshiányra, a magán- és a közellátás kapcsolatára, s legolcsóbb költségcsökkentésként a megelőzésre fókuszálnak. Van olyan, aki megemlíti azt is, hogy szükség volna a kórházi szektor méretének csökkentésére, ám rögtön hozzá teszi: az intézménybezárásokra a helyi tiltakozások miatt nem kerülhet sor. Ellenben összevonni, feladatokat összehangolni szabad. Van olyan javaslat is, amely szerint térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanának a határon túli magyaroknak az egyházak bevonásával. A betegelégedetlenség orvoslására kampányszerű kórházi mosdó-, és várófelújításba kezdenének.

A háztáji koncepcióktól függetlenül az bizonyosan várható az egészségügy irányításának gyakorlata nem változik. Legalábbis annyiban, hogy a feladatra kijelölt minisztérium foglalkozhat a szakpolitikával, de azt továbbra is a gazdasági tárca dönti el, mire költhet, s mire nem az ágazat.

Már a választások előtt megjelent az MNB szakértői által készített tanulmány, amely az ország versenyképesség-javítását szorgalmazza. Orbán Viktor miniszterelnök két hete a Figyelőnek adott interjújában azt mondta számára szimpatikusak az MNB szakértői – Palotai Dániel és Virág Barnabás – által közölt meglátások. A könyvként is megjelenő munkában az egészségügyről is szó esik. A szerzők szerint az egészségügyben szükség van a források bővítésére és a magánforrások bevonását javasolják. Ennek lehetséges eszközeként említik, például a kihasználatlan kapacitások hasznosítását, illetve a magánbiztosítás lehetőségének szélesítését. A szerzők a német egészségbiztosítási rendszert is leírják. Németországban duális rendszer működik: van egy kötelező állami és van egy magánbiztosítási rész. Az ott élők választhatják a magánbiztosítást vagy besorolják őket az állami kockázatközösségbe. Ez utóbbi széleskörű, szolidaritás elvű szolgáltatási csomagot kínál. A magánbiztosítást választó magas keresetűeknek viszont nem a jövedelmük, hanem koruk és kockázataik alapján meghatározott díjat kell fizetniük. A diákok is választhatják ezt, számukra ez a biztosítás az alacsony kockázataik miatt, olcsó. A köztisztviselőknek az állam fizeti a költségek egy részét, a többire magánbiztosítást köthetnek.

Azt nem tudjuk, hogy ez utóbbi lehetséges forgatókönyv lehet-e az új kormány számára, de a magánforrások bevonásának lehetőségeit taglaló gondolat más, e napokban készült javaslatokban is fölbukkan. Itt főként az egészségturizmusból származó bevételeket csatornáznák be a közellátás költségeibe, valamint szigorú munkaidő keretekkel és a szabadfoglalkozású orvoslás bevezetésével tisztítanának a magán és közellátás összefonódását.

Szerző
2018.04.21 07:09

Elkaszálta Hadházy népszavazási kérdéseit az NVB

Publikálás dátuma
2018.12.11 17:49

Fotó: / Molnár Ádám
A határozatok nem jogerősek, tizenöt napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén nem hitelesítette a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által benyújtott, a kormány kommunikációs tevékenységére, annak népszerűsítésére és a hirdetések tartalmára vonatkozó népszavazási kérdéseket. Hadházy Ákos három népszavazási kérdést nyújtott be hitelesítésre. Az első arra irányult, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza a kormány, az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek és egyéb állami többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek reklám-, PR- és kommunikációs tevékenységét. Az NVB tagjainak többsége megtagadta a kérdés hitelesítését, mert úgy ítélték meg, az nem egyértelmű sem a választópolgár, sem a jogalkotó szempontjából. Rádi Péter, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdés a jogalkotó számára „biankó felhatalmazás”, mert csak témakört ad meg, de ahhoz konkrét szabályozási tartalmat nem. A második kérdés azt célozta: az Országgyűlés szabályozza „a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve annak nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám, plakát, politikai reklám és politikai hirdetés, virtuális reklám számarányát akként, hogy naptári évenként legfeljebb 12, azaz tizenkettő témában-tematikában, témánként-tematikánként legfeljebb 1000, azaz egyezer darab műsorszám, vagy plakát, vagy politikai reklám és politikai hirdetés, vagy virtuális reklám tehető közzé”. 
A választási bizottság egyhangú döntésével ezt sem hitelesítette, mert álláspontja szerint a kérdés bonyolult, nehéz, nem egyértelmű, emellett a kormány tájékoztatáshoz való jogának korlátozása az alaptörvény módosítását igényelné, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Hadházy Ákos harmadik kérdésével azt kívánta elérni, hogy közterületen, újságban, internetes felületen, weboldalon ne legyen elhelyezhető olyan hirdetés, „amely gyűlöletkeltésre alkalmas, illetve olyan magatartásra buzdít, amely magánszemélyekkel szembeni megkülönböztetésre irányul”. Az NVB tagjainak többsége szerint a kérdés megtévesztő, ezért nem hitelesíthető. Rádi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűlöletkeltést a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv is szabályozza és tilalmazza, a kérdésből azonban úgy tűnik, mintha ez nem lenne jelenleg is szabályozva. Emellett a kérdésből a jogalkotó sem tudhatja, mi az a „többlet”, amivel a jelenleg hatályos szabályozást ki kellene egészítenie. A határozatok nem jogerősek, azok ellen tizenöt napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Szerdán szavaznak az NVB új tagjáról

Az NVB jegyzőkönyvi döntésben tudomásul vette Boda Pálnak, a testület Országgyűlés által választott tagjának december 1-jei lemondását, így a bizottságnak már csak 13 tagja van: hatot az Országgyűlés választott, hetet pedig a parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegáltak. Az Országgyűlés 2013 szeptemberében választotta meg az NVB hét tagját és három póttagját azzal, hogy ha a választott tagok tagsága megszűnik, helyükbe a póttagok lépnek. A három póttag közül Rádi Péter 2015 szeptembere óta a bizottság rendes tagja, 2018 szeptemberétől elnöke, ő az elhunyt Csenterics Ferenc helyett ült be a testületbe. A második póttag, Bodnár Eszter június végén írásban lemondott tagságáról, a harmadik póttag, Lugossy-Sági Krisztina pedig szeptember elején Patyi András korábbi NVB-elnök távozása után ült be a testületbe. Ezért a most lemondott Boda Pál helyére már nem tudtak póttagot behívni, a választott tagok száma így hatra csökkent. Az Országgyűlés várhatóan szerdán szavaz az NVB új tagjáról és a három póttagról. 

Szerző
2018.12.11 17:49

Elindult a paksi "kenőakció" és irdatlan összeget költhet a kormány helikopterekre

Publikálás dátuma
2018.12.11 17:34

Fotó: Airbus Helicopters/
Miközben a fenébe kívánja a kormány Macron Európa-politikáját, katonai és atombizniszt szívesen bonyolít Franciaországgal.
Hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések - mondta Párizsban Szijjártó Péter a francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal folytatott megbeszélését követően. A külgazdasági és külügyminiszter két francia cég, köztük egy állami tulajdonú vállalat komoly megbízásokat kapott a jelenlegi paksi atomerőmű működtetésében és a leendő új paksi erőmű turbináinak építésében. "Tovább erősítjük azt a francia-magyar szövetséget, amely a nukleáris energia békés célú felhasználása mentén már körvonalazódott, hiszen Franciaország és Magyarország is azt az elvet vallja, hogy a nemzeti energiamixnek az összetétele nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon" - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.
A bejelentés nem volt váratlan, hiszen ahogy azt a Népszava megírta, a kormány Paks esetén félrenézést vásárol.
Ez praktikusan annyit tesz, hogy az orosz primátusú beruházásba amerikai, francia és német cégeket emel be, így kerekítve le az uniós ellenérzéseket.
Továbbá a a magyar honvédség pedig húsz Airbus típusú helikoptert rendelt Franciaországtól. Ez a beszerzés Szijjártó szerint a NATO-n belüli és az Európán belüli magyar-francia védelmi ipari együttműködést is magasabb szintre emeli, az autóipar területén pedig a Peugeot francia autógyár komoly szerepet szánt Szentgotthárdnak az új, innovatív korszak kihívásaira történő válaszadásban.
Hogy mennyit kóstál majd a helikopter flotta beszerzésem arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a választások előtt hirtelen titokban katonai célokra különítettek el 650 milliárd forintot.
Hogy ebből a pénzből mit finanszíroznak, arról csak találgatni lehet, hiszen államtitkoknak minősül.
A tárcavezető a Nyugat-Balkáni kézi-és könnyűfegyverekkel kapcsolatos francia-német koordinációs kezdeményezés magas szintű találkozójára érkezett Párizsba, ahol találkozott Heiko Maas német külügyminiszterrel is, akivel az európai energiabiztonság helyzetét tekintették át.
2018.12.11 17:34