Fejben már épül az egészségügy

Publikálás dátuma
2018.04.21 07:09
Fotó: Németh András Péter
Fotó: /
Nagy a nyüzsgés a negyedik Orbán-kormány újraformálódó egészségpolitikája körül. A hírek szerint szinte mindenki koncepciót ír, mintha csak most akarnák egyszeribe megvalósítani az összes reformot, amit nyolc éven át következetesen került a Fidesz-KDNP.

Még nem tudni, hogy a miniszterelnök milyen formában – egy óriás tárca részeként, vagy önálló minisztériumként – működtetné az egészségügyet. Információink szerint a kormányfő még nem döntött az új kormány végleges struktúrájáról, s ha ez megvan, csak akkor kerülhet szóba ki, milyen területet irányít.

Forrásaink szerint Novák Katalinnak, a családügyi államtitkár van a legnagyobb esélye arra, hogy az egészségügyet más területekkel együtt irányíthatja. Volt olyan is, aki szerint Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter kerülhet, ha egyben marad, az EMMI élére. A politikus ugyan pénteki nyilatkozatával azt erősítette, hogy inkább visszatér Hódmezővásárhelyre, de azt sem zárta ki, hogy kaphat visszautasíthatatlan ajánlatot a miniszterelnöktől. Államtitkárként Velkei György, a Bethesda gyermek kórház főigazgatójának, Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárnak, valamint Nagy Anikó, a Heim Pál gyermek kórház főigazgatójának neve is felmerült.

Gyakorló egészségpolitikusokból, szakértőkből több műhely is alakult, megy az ötletelés, készülnek a koncepciók. Ha a miniszterelnök választása valamelyikükre is esne, gyorsan legyen kéznél javaslatuk. Ezekben főként a forráshiányra, a magán- és a közellátás kapcsolatára, s legolcsóbb költségcsökkentésként a megelőzésre fókuszálnak. Van olyan, aki megemlíti azt is, hogy szükség volna a kórházi szektor méretének csökkentésére, ám rögtön hozzá teszi: az intézménybezárásokra a helyi tiltakozások miatt nem kerülhet sor. Ellenben összevonni, feladatokat összehangolni szabad. Van olyan javaslat is, amely szerint térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanának a határon túli magyaroknak az egyházak bevonásával. A betegelégedetlenség orvoslására kampányszerű kórházi mosdó-, és várófelújításba kezdenének.

A háztáji koncepcióktól függetlenül az bizonyosan várható az egészségügy irányításának gyakorlata nem változik. Legalábbis annyiban, hogy a feladatra kijelölt minisztérium foglalkozhat a szakpolitikával, de azt továbbra is a gazdasági tárca dönti el, mire költhet, s mire nem az ágazat.

Már a választások előtt megjelent az MNB szakértői által készített tanulmány, amely az ország versenyképesség-javítását szorgalmazza. Orbán Viktor miniszterelnök két hete a Figyelőnek adott interjújában azt mondta számára szimpatikusak az MNB szakértői – Palotai Dániel és Virág Barnabás – által közölt meglátások. A könyvként is megjelenő munkában az egészségügyről is szó esik. A szerzők szerint az egészségügyben szükség van a források bővítésére és a magánforrások bevonását javasolják. Ennek lehetséges eszközeként említik, például a kihasználatlan kapacitások hasznosítását, illetve a magánbiztosítás lehetőségének szélesítését. A szerzők a német egészségbiztosítási rendszert is leírják. Németországban duális rendszer működik: van egy kötelező állami és van egy magánbiztosítási rész. Az ott élők választhatják a magánbiztosítást vagy besorolják őket az állami kockázatközösségbe. Ez utóbbi széleskörű, szolidaritás elvű szolgáltatási csomagot kínál. A magánbiztosítást választó magas keresetűeknek viszont nem a jövedelmük, hanem koruk és kockázataik alapján meghatározott díjat kell fizetniük. A diákok is választhatják ezt, számukra ez a biztosítás az alacsony kockázataik miatt, olcsó. A köztisztviselőknek az állam fizeti a költségek egy részét, a többire magánbiztosítást köthetnek.

Azt nem tudjuk, hogy ez utóbbi lehetséges forgatókönyv lehet-e az új kormány számára, de a magánforrások bevonásának lehetőségeit taglaló gondolat más, e napokban készült javaslatokban is fölbukkan. Itt főként az egészségturizmusból származó bevételeket csatornáznák be a közellátás költségeibe, valamint szigorú munkaidő keretekkel és a szabadfoglalkozású orvoslás bevezetésével tisztítanának a magán és közellátás összefonódását.

Szerző
2018.04.21 07:09

Cáfolja a kormány érvelését gender-ügyben a CEU rektorhelyettese

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tavaly végzett felmérésük eredményét ismertette a Facebook-oldalán Fodor Éva.
„Karrier lehetőségek társadalmi nemek tudománya diplomával” – címmel tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese – szúrta ki a hvg.hu. Fodor Éva a posztban kiemelte: a CEU „Társadalmi Nemek Tudománya” tanszéke elvégzése után a hallgatók előtt számos álláslehetőség áll, a tanszéken szerzett analitikus, kommunikációs és probléma megoldó képességüket sokfelé kamatoztathatják. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás „gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni.  Mint írta, a legtöbb diák továbbtanul, hiszen az interdiszciplináris „gender studies” sokféle Ph.D. szak elvégzésére felkészít. A tavalyi esztendőben végzett felmérésük 398 volt diák adataira alapul.  
„Volt diákjaink 42%-a oktatási-kutatási területen dolgozik. Itt elsősorban PhD hallgatókról, illetve későbbi tanárokról, kutatókról van szó. Végzett MA-s diákjaink tanulnak például a Princetoni egyetemen, Berlinben, New York-ban, Oxford-ban, de Ljubljanában, Prágában vagy Tallinban is. Diákjaink több mint 22%-a nagyvállalatoknál helyezkedik el a magánszférában. Ezek közül néhány munkáltató példaként: Air France KLM, Citibank, IBM, KPMG, Media Plot, The Coca-Cola Company, Genesis Healthcare, Argyll Business Centers, stb.”
– hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. Az ügyben megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban közölte: a „társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki, a szak gazdasági szempontból nem racionális, „így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók”.
2018.08.14 10:45
Frissítve: 2018.08.14 11:10

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31