1989 óta most tartotta meg legfontosabb ülését az MSZP választmánya, emelte meg a tétet Hiller István. A választmány elnöke szerint a hangulat nem volt paprikás, de az MSZP parlamentjének nevezett testület fontos döntéseket hozott. És valóban, a hangütés több forrás szerint mérsékelten kritikus, például a választási vereséget leginkább technikai problémának festik (értsd: az összefogás hiánya), miközben ha az összes ellenzéki párt összefog, akkor sem képes legyőzni a Fideszt, márpedig ez tartalmi problémára utal. Egyrészt hibádztak az üzenetek, másrészt – és ez az ülésen is szóba került – ugyan a 2014-es választások után készült arról egy kutatás, hol is kell erősíteni az MSZP-nek (az ötezer fő alatti településeken, ahol listán mindössze 9 százalékot kapott a párt), de elmaradt az aprómunka. (Karácsony Gergely viszont arról beszélt, hogy az MSZP és a Párbeszéd jó úton indult el, amikor szövetséget kötött, hisz a választások eredménye is pont azt üzente, hogy az emberek több együttműködést szerettek volna.)
Azonban a választmány azt kívánta alapvetően hangsúlyozni, hogy a vereség ellenére is megy előre az MSZP és a Párbeszéd, miközben a Jobbikban éppen egy olyan társelnöki rendszer épül, amely – szabadszájú szocialista szóhasználat szerint – a jelek szerint egy zsidólistázó és egy egykori szkínhed kezébe adja a pártot. (Ez lényegében azt jelenti, hogy a Jobbikkal mérsékelt lesz az együttműködés – és csak is konkrét ügyekben.) Hogy valóban megalakulhasson az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetsége, a választmány rábólintott, hogy az MSZP átadjon egy képviselőt. (Az átülő honatya Burány Sándor lesz, aki Kőbányán szerzett egyéni mandátumot.) Ugyanis frakciót őt fő alapíthat, csakhogy erre egyelőre három „párbeszédes”, és egy liberális politikus áll készen – az Együtt színeiben Csepelen mandátumot szerzett Szabó Szabolcs ugyanis úgy döntött, nem közösködik. A politikus egyelőre csak annyit árult el, hogy egy olyan párt képviselőcsoportját erősíti majd, amelyik visszalépett a javára. Ugyan Csepelen a legnépszerűbb ellenzéki jelölt a szocialista Bangóné Borbély Ildikó is átengedte a pályát Szabónak, de nem nevesítette, hogy kinek a javára lép vissza, ezt csak az LMP és a Momentum embere tette meg.
Azt persze nem mindenki fogadta örömmel, hogy elvész/átalakul egy MSZP-s mandátum, de abban a legtöbben egyetértettek, hogy a „képviselő átadás” a harmonikus együttműködés garanciája lehet. Hiszen ha a szocialisták hazarendelnék, akkor megszűnne a Párbeszéd frakciója. A két frakció együttműködését, egy kvázi koordinációs irányító testület alakítja majd, a grémiumot Tóth Bertalan vezeti. (Azt senki nem vitatta, hogy Karácsony Gergely szépen felhúzta a pártját, így a Párbeszéd túlreprezentált a T. Házban társadalmi beágyazottságához képest, ám ez nem okozott feszültséget, a választmányon mindenki köszönte a közös miniszterelnök-jelölt munkáját.) Ezt mutatja, hogy a frakciószövetségről szóló javaslatokat a választmány 71 igen szavazattal, 8 nemmel, illetve 4 tartózkodással fogadta el.
Még egy, a honatyákat érintő ügyben született döntés: Tóth Bertalan frakcióvezetőként elvárja a szocialista képviselőktől, miszerint költségtérítésüket úgy használják fel, hogy a lehető legtöbb időt töltsék vidéken, és érdemben működtessenek ott irodát, intenzív kapcsolatot tartva a választóikkal. Ha úgy tetszik, ez a javaslat Tóth kampányának nyitányaként is értelmezhető. Amint a Népszava megírta, a frakcióvezető a júniusi tisztújító kongresszuson sorompóba áll az elnökségért, márpedig az új első ember egyik alapvető feladata az lesz, hogy újraépítse az MSZP vidéki bázisát/hálózatát. (A tisztújító kongresszust Hiller István június 17-re datálta.)
