Keménykedik a számvevőszék a kistelepülésekkel

Publikálás dátuma
2018.04.23 07:01
Pest megye egyik legjobban fejlődő települése. FOTÓ: BOHANEK MIKLÓS
Befagyaszthatják három független vezetésű település: Veresegyház, Kiscsécs, és Mátraverebély állami támogatását. Felkészül Taktabáj, Bodrogkisfalud és Nyírmeggyes.

- Jézus Mária, akkor mi lesz velünk? - így jajdult fel a kiscsécsi óvoda dadusa, aki tőlünk hallott először arról, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) működésbeli hiányosságok miatt kezdeményezte az önkormányzat állami támogatásainak megvonását. A kicsik aludtak, s mint később megtudtuk, az is nagy szó, hogy ebben a kis borsodi faluban egyáltalán vannak még óvodások. A kétszáz kiscsécsi zöme középkorú vagy idősebb, kilencvenkilenc százalékuk roma, s hiába épült meg tíz éve az óvoda, sokig nem volt, aki igénybe vegye. Most tizennyolcan járnak ide, így felvehettek melléjük két óvónőt meg egy dadust. Ugyanebben az épületben van a községháza is, miután a régi polgármesteri hivatalt még az előző ciklusban egy tartozás fejében elárverezték: 2013-ban csődeljárás is indult a falu ellen. Most ilyenről nincs szó, a nagyjából százmilliós költségvetésű településen az utóbbi években már kordában tartották a pénzügyeket.

A kiscsécsiek nyolcvan százaléka a Fideszre szavazott, így a helyiek arra nem is gondolnak, hogy valamiféle büntetés vagy kormánypárti átok sújtja őket. Balogh Mihály független polgármester a dadushoz hasonlóan elcsodálkozott az ÁSZ-döntés hírére. Azt mondta, nem tud semmilyen vizsgálatról vagy átvilágításról, a döntés meglepte, azt sem tudja, mi a teendője. A falunak nincs saját hivatala, egy körjegyzőségben vannak Girinccsel és Kesznyétennel, utóbbi helyről jár ki a jegyző hetente egyszer. Önállóan nem dönthetnek semmilyen pénzügyben, azt is a körjegyzőséggel kell megbeszélniük, ha egy liter benzint akarnak venni a fűnyíróba. Kerestük Farkasné Molnár Mónika jegyzőt is, ám nem sikerült elérnünk. Így jártunk a mátraverebélyi polgármesterrel is, akinek felesége visszahívást ígért ugyan, ám később, többszöri próbálkozásunkra sem vették már fel a telefont.

Mátraverebélyt és Kiscsécset nem lehet összemosni, mindkettőnél más hiányosságokat tapasztaltak az ellenőrzések során - mondta a Népszavának Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs osztályvezetője. Azon elcsodálkozott, hogy a kiscsécsi polgármester nem tudott ezekről a vizsgálatokról, szavai szerint ugyanis mind a jegyző, mind a polgármester aláírásával igazoltan átvette az erről szóló értesítéseket. Hozzátette: az állami támogatások felfüggesztése nem vonatkozik az önkormányzatok kötelező feladataira, nem érinti a közmunkások, közalkalmazottak bérét, minden más kiadást azonban igen.

Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára korábban egy sajtótájékoztatón arról beszélt: azért kellett meghozniuk ezt az intézkedést, mert nem működött a belső ellenőrzés, megsértették a számviteli előírásokat.

A többség rendesen beállt a sorba
Az elmúlt időszakban 132 nagyközség gazdálkodását ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Többségük gazdálkodását rendben találták, három település esetében azonban kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár ezektől az önkormányzatoktól rendkívüli intézkedéssel vonja meg az állami támogatásokat. Mátraverebély és Veresegyház az ellenőrök szerint nem hajtotta végre a saját intézkedési tervét a hiányosságok pótlására, Kiscsécs viszont sem gazdálkodási adatokat, sem intézkedési tervet nem küldött az ÁSZ-hoz. A hivatal múlt pénteki tájékoztatóján az is kiderült, hogy három további község, Taktabáj, Bodrogkisfalud és Nyírmeggyes is a veszélyeztettek listáján van, harminc napos haladékot kaptak a hiányosságok pótlására.

Mindhárom érintett települést független polgármester vezeti, s a Veresegyház élén 1965 óta álló Pásztor Bélát többször is kóstolgatta már a jelenlegi hatalom. 2013-ban felmentették a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól, de vélhetően nem javított a város fideszes megítélésén az sem, hogy elhatárolódott attól, ahogyan Tuzson Bence felhasználta egyik korábbi beszédét az idei választási kampányban. Mindezek ellenére Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosának első embere érdeklődésünkre úgy fogalmazott, nem lát politikai üzenetet a számvevők döntésében.

Ugyanakkor hangsúlyozta: ma nincs mozgástér az önkormányzatoknál, az egész rendszer a bizalmatlanságra épül. Az ÁSZ épp egy éve kezdte vizsgálni a város 2016-os dokumentumai alapján, hogy megfelelően működik-e a polgármesteri hivatal belső kontrollrendszere, biztosított-e a felelős gazdálkodás, továbbá eleget tesznek-e a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. Pásztor Béla három kifogásolt kérdést említett érdeklődésünkre. Az önkormányzat által fenntartott állatkertbe szerettek volna új példányokat beszerezni, a feladattal megbízott ember azonban nem járt sikerrel. Mivel igazoltan rengeteg munkát végzett, kifizették a megbízási díját, de az ÁSZ ellenőrzés kifogása után visszakérték és vissza is kapták a pénzt. Azt is szabálytalannak tartották az ellenőrök, hogy az új gimnázium építéséhez szükséges területen megvásárolt egyik ház korábbi tulajdonosának néhány hónapig megengedték, hogy bérleti díj fizetése nélkül maradhasson, hisz az üres épület sem hozott volna hasznot. Azóta a helyén a váci egyházmegye fenntartásában egy reál és egy humán osztállyal működik is az új iskola.

A harmadik kifogásolt tétel az ÁSZ jelentésében a polgármester elmondása szerint az volt, hogy azoknak a hivatali dolgozóknak, akik munkaidőn túl közösségi eseményeket szerveztek, kisebb összegeket fizettek. A számvevők rendőrségi nyomozással akarták tisztázni, hogy tényleg tettek-e valamit a pénzükért. - Tavaly év végén minden érintettet és engem is kihallgattak, mintha bűnözők lennénk, de végül lezárták a nyomozást, mert mindenki igazolta, hogy megdolgozott a kilencezer, néha húszezer forintjáért – sorolta Pásztor Béla a történteket. Azt elismerte, hogy a belső szabályzatukat nem írták újra, ezért kapták a büntetést, de azt mondta, ezt is megteszik a következő hetekben, ha a minden részletre kiterjedő szabályozási filozófia ezt követeli, bár ő más szemléletben vezeti a települést immár 53 éve. Úgy véli, sokkal többre lehet menni, ha szabadságot kapnak az önkormányzatok.

Veresegyház polgármesterét nem rendítette meg az ÁSZ szigora, mint mondta: adóbevételeik miatt eddig is alig kaptak állami támogatást.

Pártatlanul
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleményben tudatta, hogy elfogadta az MSZP, az Együtt és a Liberálisok intézkedési tervét a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságok megszüntetésére, az LMP esetében kiegészítést kért, a Jobbik, a DK és a Párbeszéd azonban visszakapta a terveket, mert azok a számvevők szerint nem alkalmasak a hiányosságok megszüntetésére. Egy másik közleményben arra emlékeztették a Jobbik szóvivőjét, hogy a párt vizsgálatakor minden törvényt betartva állapítottak meg 663 millió forintos bírságot. A szervezet ezt azután hangsúlyozta, hogy Mirkóczki Ádám a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a múlt héten úgy fogalmazott: szeretnék, ha az ÁSZ tisztességes vizsgálatot folytatna és átvenné azokat a dokumentumokat, amelyekkel a párt bizonyítani tudja, hogy törvényesen gazdálkodott.

Szerző

Közös jelöltekkel verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy ellenzéki párt összefogásával már megszorítható, ötpárti együttműködéssel pedig stabilan verhető a Fidesz a fővárosban az önkormányzati választáson – derült ki a ZRI Zavecz Research felméréséből.
Érdemi párhuzam fedezhető fel az európai parlamenti és az önkormányzati választás között. Az előbbi esetében egyre többen gondolják úgy (februárban már a választók 63 százaléka), hogy a közös lista a legjobb módszer a szavazatok maximalizálására, ám egyre kevésbé hiszik, hogy megvalósulhat az együttműködés ezen formája. Az idő megmutatta, hogy a kételkedőknek volt igazuk. Ami pedig az önkormányzati-, pontosabban a főpolgármester-választást illeti: miközben a fővárosi szavazók 53 százaléka szeretné, ha Tarlós István nem újrázhatna, jelenleg csak 31 százalék gondolja úgy, hogy leváltható a főpolgármester – derült ki a ZRI Zavecz Research Intézet kutatásából. Az állampolgári hitetlenség okát pedig a pártok magatartásában érdemes keresni – a választók ugyanis egyre kevésbé tartják valós alternatívának a teljes együttműködést.
Ahhoz tehát, hogy az ellenzék „csúcsjelöltje” többséget tudjon szerezni, elsősorban lélektani fordulatra van szükség. A fővárosban mintegy 1,4 millió lakosnak van szavazati joga, jelenleg pedig a következő az erősorrend: 44 százalékos támogatottsággal Tarlós István áll az élen, Karácsony Gergelyt mögött a budapestiek 38 százaléka áll – míg Puzsér Róbertnek még sokat kell építkeznie, egyelőre ugyanis csak 5 százalékos a tábora. Csakhogy az ellenzéknek Budapesten van egy komoly mozgósítási előnye – nevezetesen az előválasztás. Ennek első fordulóját az MSZP szervezte meg, az év elején pedig majdnem 40 ezer ember nyilvánította ki akaratát. A számok azt mutatják, hogy a választók értékelik, ha a politika bevonja őket a döntéshozatalba, ugyanis a Závecz Intézet azt mérte: ha lesz második forduló, akkor már a budapestiek 26 százaléka vesz rajta részt biztosan (további 22 százalék pedig azt mondta, hogy valószínűleg elmegy). A 350 ezer előválasztó valószínűleg túlzás, ám azt jól mutatja, hogy a főváros megmozdult – egyebek mellett azért, mert gyakorlatilag az összes párt deklarálta, hogy kötelezőnek ismeri el magára nézve a kiválasztási folyamat végeredményét. (Emlékeztetőül: az MSZP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció jelöltje Karácsony Gergely, az LMP és a Jobbik Puzsér Róbert mögött sorakozott fel, a Momentum nem nevezett meg senkit, viszont vállalta, hogy beáll a győztes mögé.) Az persze egyelőre kérdéses, hogy a pártok mozgását automatikusan követik-e a szavazótáborok. Ugyanis egy Karácsony-Tarlós mérkőzésen az LMP-sek mintegy 29 százaléka, a jobbikosoknak pedig 55 százaléka tartaná hatalomban a főpolgármestert. (Ha pedig a meccs – bár a kutatások alapján ez valószínűtlen – Tarlós és Puzsér között zajlana, akkor valamennyi ellenzéki párt hívei a regnáló városvezetőt támogatnák.) Azonban a pártszimpatizánsok esetleges szétszavazását bőséggel ellensúlyoznák a bizonytalanok – legalábbis Karácsony esetében. Az összefogás a közvélemény-kutatás szerint egyértelműen balra mozgatná a pártot eddig nem választókat. Hogy ez több egy hipotézisnél, jól mutatják a különböző önkormányzati választási modellek. Amennyiben – akárcsak az EP – megmérettetésen – külön indulnak a pártok, akkor a ősszel Budapesten a Fidesz 33 százalékos összesített eredményt mutatna fel, az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség 25 százalékot kapna, a többi kis párt pedig 1-4 százalékkal szerénykedhetne. És mindehhez jön 26 százaléknyi bizonytalan, aki nem szavaz, vagy még nem tudja, hogy melyik pártra. Amennyiben viszont az LMP betársul a „balos hármashoz”, akkor a Fidesz eredménye 32 százalékra szelídül, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, illetve az LMP pedig összesen 33 százalékra izmosodik. A feltételezett nyolc százalékos növekedés nagy részét a bizonytalanok adnák, ugyanis ebben a modellben, arányuk 20 százalékra csökkenne. Azaz jól látszik, hogy az LMP szavazók ugyan nem szavaznának át teljesen, viszont az összefogás szívóhatása működik. (Arról, hogy az LMP miképp fut rá a budapesti választásokra, arról a párt illetékes fóruma a hét második felében alakítja ki álláspontját.) Ha a Momentum is beszállna ötödiknek a fővárosi koalícióba, akkor az ellenzék tovább – 36 százalékra – növelhetné eredményét, azaz érdemben vezethetne. A kutatás szerint egyébként ez lenne az optimális modell. Ugyanis amíg a Jobbik vidéken az együttműködés felhajtó erejének számít, addig Budapesten nem. Az a modell amelyik úgy kalkulál, hogy a Jobbik is az ellenzéki szövetség tagja, szerényebb ellenzéki előnyt mutat. Egész pontosan ebben az esetben a Fidesz 34 százalékot érne el, a fővárosi koalíció 34 százalékot, és a bizonytalanok aránya 22 százalékra hízna. Ez két dolgot jelent: a Jobbik szavazói ez esetben nagyobb arányban voksolnának a kormánypártra, az alapvetően balra húzó budapesti bizonytalanok pedig visszahőkölnének egy teljesen közös listától.
Frissítve: 2019.03.25 06:00

Orbánnak már kevés a V4

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A miniszterelnök várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez.
Kulcskérdés Magyarország számára, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely ugyanazt mondja, mint mi – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján. A miniszterelnök szerint a migráció és a határvédelem ügye négy év után is kudarc az EU-ban, s ha nem történnek azonnali döntések az európai politikában, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később „lehetetlen lesz megállítani”. Orbán várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek, mert ahogy Magyarország, Olaszország is határország, mégpedig tengeri határország. A miniszterelnök kijelentéseit akár úgy is lehetne értelmezni, hogy a közép-európai V4 szövetséget már nem tartja elegendőnek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez, ám Mikecz Dániel szerint ennél sokkal fontosabb, hogy Olaszország szerepe várhatóan jelentősebb lesz az uniós politikában. A Republikon Intézet elemzője szerint a Brexit miatt a britek befolyása gyengül, míg Olaszországé – mint másik nagy alapító országé – folyamatosan növekszik, amiből Orbán és a magyar kormány is profitálhat, különösen azután, hogy az Európai Néppártban megingott a bizalom a Fidesz iránt. Azt viszont egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy az euroszkeptikus és migrációellenes olasz politikai erőkkel – mint például Mattheo Salvini kormányfő-helyettessel – karöltve új, bevándorlás-ellenes európai parlamenti frakció jöjjön létre. Orbán ráadásul hangsúlyozta: „sem Magyarország, sem annak politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”. Ennek némileg ellentmond a miniszterelnök vasárnapi, a Kossuth rádióban tett nyilatkozata, amelyben egyebek mellett arról beszélt, azt várja, hogy a májusi EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. – Rázhatja az öklét akárki, Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – szögezte le. Mikecz Dániel szerint a miniszterelnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy „példát mutasson” Európában. Kijelentése alatt inkább azt kell érteni, hogy a fideszes politikusok a jelenlegi brüsszeli politikai irányításban nem kívánnak vezető – például bizottsági elnöki, házelnöki – pozíciókba kerülni. Nem véletlen, hogy látszólag erről önként lemondanak, Orbán is elismerte: Nyugat-Európában még sosem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint ma. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a nyugati média és a civil szervezetek 85 százaléka liberális. Állítása szerint itthon jobb a helyzet, "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya”. Az még a politológus számára is rejtély, Orbán mit érthetett ez alatt. – A baloldal gazdasági háttere minimális, ahogy a baloldali nyilvánosság befolyása is eltörpül a kormánypárti médiabirodalom mellett – mutatott rá Mikecz.

Külföldi pénz nélkül nem megy

Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU pénze nélkül – hangzott el a német köztévé, a ZDF Heute Show című politikai kabaréműsorában, amiből a 444.hu idézett. Oliver Welke műsorvezető azt, hogy Orbán szerint Magyarország szuverén akar maradni, úgy kommentálta: „akkor megtanulhatnátok, hogyan lehet meglenni külföldi pénz nélkül".

Szerző
Frissítve: 2019.03.24 18:30