Ukrajna szigorúbban lép fel a kettős állampolgárok ellen

Publikálás dátuma
2018.04.23. 07:33
Porosenko büntetné az elhajlókat Fotó: AFP/Mehmet Ali Ozcan

Megszüntetné azok ukrán állampolgárságát, akik részt vesznek más országok választásain, illetve ki- és belépéskor az országhatáron, valamint Ukrajna területén külföldi útlevelet használnak az a törvénytervezet, amelyet pénteken sürgősségi eljárással terjesztett a parlament elé Petro Porosenko ukrán államfő - számolt be a Kárpátalja.ma hírportál. A törvénytervezetet részletesen ismertette több ukrán lap is, köztük a Zakarpattya Online valamint az Ukrajinszka Pravda (UP).

A Petro Porosenko elnök által jegyzett tervezet értelmében a jövőben alapul szolgálna az ukrán állampolgárság megszüntetéséhez, ha valaki él a külföldi állampolgárság által biztosított választó- vagy egyéb jogával, teljesíti a külföldi állampolgárságból fakadó kötelezettségeit, amit alátámasztanak az adott ország állami vagy helyi önkormányzati szerveinek publikus nyilvántartásaiban vagy hivatalos kiadványaiban és weboldalain szereplő adatok.

Az országhatár átlépése külföldi útlevéllel, vagy az úti okmány felhasználása Ukrajna területén szintén eredményezhetné az ukrán állampolgárság elvesztését, ha ezt rögzítené a határőrszolgálat vagy más ukrán állami szerv.

A jogszabálytervezet célpontjai mindenekelőtt azok a krími lakosok, akik részt vesznek az oroszországi választásokon, ám az UP és a Zakarpattya Online is hangsúlyozza, hogy elfogadása esetén a törvény Ukrajna valamennyi külföldi állampolgársággal rendelkező lakosára vonatkozna, köztük azokra a kárpátaljaiakra is, akik részt vesznek a magyarországi választásokon, illetve akik igénybe veszik magyar útlevelüket külföldi utazásaikhoz.

Ukrajna jogrendje eddig sem engedélyezte a kettős állampolgárságot, de nem is szankcionálta, mint teszi azt Szlovákia.

Szerző

Remény a békére

Publikálás dátuma
2018.04.23. 07:32
Úton-útfélen, az egész országban követték a lakosok Kim Dzsong Un bejelentését Fotó: AFP/Jung Yeon-je
Világszerte kedvezően fogadták Kim Dzsong Un észak-koreai vezető bejelentését, amely szerint hazája felfüggeszti a nukleáris-, illetve interkontinentális ballisztikus rakétakísérleteket.

Szöul úgy véli, Kim Dzsong Un bejelentésével jelentős előrelépést tehetnek egy nukleáris fegyvermentes Koreai-félsziget felé vezető úton. A közlemény szerint az egész világ ezt szeretné, s rendkívül jó alapot teremt az észak- és dél-koreai vezető közelgő csúcstalálkozójához.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) felkérte Észak-Koreát arra, csatlakozzon a szervezethez. Ezzel ugyanis formálissá is válna a bejelentés, amely szerint az ország felhagy a nukleáris kísérletekkel. Abe Sindzo japán miniszterelnök óvatos derűlátással értékelt. Kifejtette, majd kiderül, hogy Észak-Korea megsemmisíti-e tömegpusztító fegyvereit, s ez visszafordíthatatlan folyamat lesz-e. Onodera Icunori japán védelmi miniszter pedig utalt arra, hogy a phenjani közleményben az interkontinentális ballisztikus rakétakísérletek leállításáról van szó, a rövid- és közepes hatótávolságú tesztekről azonban nem tesznek említést benne. Ezekkel a sztálinista állam Dél-Koreát és Japánt is megtámadhatná. Tokió ezért nem tartja teljesnek a bejelentést.

Kína kedvezően fogadta Kim Dzsong Un bejelentését. A pekingi közlemény szerint Észak-Korea ezzel azt kívánja jelezni, hogy a gazdaság, az életszínvonal fejlesztését tartja legfontosabb feladatának. Lu Kang, a pekingi külügyminisztérium szóvivője azt közölte, az észak-koreai vezető hozzájárul ahhoz, hogy megszűnjön a feszültség a Koreai-félszigeten. Hasonlóképpen Moszkva is üdvözölte a bejelentést. A külügyminisztérium szóvivője utalt arra, jelentős változások mennek végbe a térségben, ahol két-három hónappal ezelőtt még az atomháború rémképe fenyegetett. A Föderációs Tanács külügyi bizottságának elnöke pedig azt közölte, Phenjannak tartania kell magát az atomsorompó egyezmény előírásaihoz.

António Guterres ENSZ-főtitkár kedvező lépésről tett említést, amellyel kialakulhat a bizalom légköre, hosszabb távon pedig nukleáris fegyvermentes Koreai-félsziget jön létre. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője reményét fejezte ki, hogy a két Korea vezetője, illetve a Kim Dzsog Un és Donald Trump között tervezett csúcstalálkozó révén tovább javul majd a helyzet.

Hogy mennyire lehet áttörésről beszélni, azt csak a jövő döntheti el. A szombati észak-koreai közleményben ugyanis csak a nukleáris kísérletek leállításáról tesznek említést, arról nem, hogy Észak-Korea lemondana a tömegpusztító fegyverekről. Az azonban mindenképpen fontos fegyvertény, hogy bejelentették a Punggye-Riben található nukleáris kísérleti telephely bezárását.

Mun Dzse In dél-koreai elnök pénteken, a két ország határán található Panmindzsonban találkozik egymással. A két Korea közötti háború (1950-1953) óta ez lesz mindössze a harmadik találkozó a két állam irányítói között. Az észak-koreai atomprogram mellett Mun Dzse In szót kíván ejteni arról is, miként lehetne megteremteni a tartós béke esélyét a térségben. A háborút csak fegyverszünet zárta le, békemegállapodás nem.

A csúcstalálkozót megelőzően forróvonalat alakítottak ki az észak- és a dél-koreai vezető között. Ezen bármikor elérhetik egymást. A szöuli elnöki hivatal szerint a vonalat múlt pénteken tesztelték.

Kim Dzsong Un azonban nem csak dél-koreai kollégájával, hanem Donald Trump amerikai elnökkel is csúcstalálkozót tervez. Ennek várható időpontja június eleje. Trump az észak-koreai vezető legutóbbi lépése kapcsán a Twitteren azt írta, „ezek remek hírek Észak-Korea és a világ számára”. Kifejtette továbbá, örömmel várja a két ország közötti csúcstalálkozót. Az amerikai elnök küldöttjeként nemrégiben Mike Pompeo kinevezett külügyminiszter titokban járt Phenjanban, s találkozott Kim Dzsong Unnal. Trump még szerdán úgy fogalmazott, mindent elkövet azért, hogy megbeszéléseik „világraszóló sikerrel” záruljanak. Úgy véli, sikerül közös nevezőre jutniuk, ugyanakkor óva intett az elbizakodottságtól. Mint mondta, ha úgy látja, nincs értelme a találkozónak, az nem fog létrejönni, ha pedig a helyszínen tapasztalja azt, hogy tárgyalópartnere nem hajlandó jelentős lépések megtételére, akkor faképnél hagyja őt.

Bosszúspirál Irakban

Publikálás dátuma
2018.04.23. 07:31
A menekülttáborokban élő IS-családtagok nem optimisták jövőjüket illetően, de nincs hová menniük Fotó: Kertész Melinda
Miközben a terrorcsoport utolsó alvó sejtjeit támadja a hadsereg, a futószalagon folyó terrorista perekben IS-családtagokat is ítélnek halálra Irakban.

Gyorsított eljárásban születnek az ítéletek Irakban az Iszlám Állam (IS) elfogott tagjai, támogatói és családtagjaik esetében. Az AFP hírügynökség bagdadi kormányzati forrásokból múlt héten arról értesült, hogy eddig több mint 300 halálos és ugyancsak többszáz életfogytiglani ítéletet mondtak ki a direkt erre a célra létrehozott két bíróságon. A halálra ítéltek közül mintegy 100 külföldi állampolgár, zömében Törökországból vagy valamely volt szovjet államból származnak. Híradások szerint azonban a halálraítélt nők között van egy német állampolgár is, az életfogytiglanra ítélet nők között pedig egy francia.

A Human Right Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet szerint az eljárások kifogásolhatók. Belkis Wille szóvivő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a halálos ítéletek alapjául szolgáló vallomások túlnyomó többségét kínzással csikarták ki, a bíróságok alapvető emberi jogokat sértenek.

Irak különben is előkelő, negyedik helyen áll a halálos ítéleteket végrehajtó országok között és egyike azoknak, ahol az akasztást is alkalmazzák kivégzési formaként. A bagdadi belügyminisztérium eddig 11 akasztásról számolt be a terroristaperek során.

Az Iszlám Állammal való iraki leszámolás a Szaddám Husszein bukása óta tartó bosszúspirál, a síita-szunnita szemebenállás része, amelyből a bagdadi hatalom ezúttal sem tudott kilépni. A most zajlóterrorista perek során a vádlottak padjára kerültek sok esetben az IS harcosok családtagjai is terrorizmus pártolása jogcímen, ami egyben azt is jelenti, hogy ártatlan emberekre is halálos ítéletet mondhatnak ki.

Tény, hogy a Moszul környéki szunnita lakosság kezdetben lelkesen támogatta az IS-t, a 2014-es hatalomátvételét ünnepelték, sok esetben segítették a terroristákat. Ám nőknek és gyermekeknek nemigen lehetett választási lehetősége. Közülük sokan a harcok során vagy után önként vonultak menekülttáborokba, vagy mert tartottak a kormányerőket segítő síita milíciák bosszújától, vagy mert már meg is tapasztalták azok zaklatását.

A belső iraki menekülttáborok fenntartásában az Európai Bizottság alárendeltségébe tartozó Polgári Védelmi és Humanitárius Segélyszolgálat is támogatja az iraki kormányt. Kertész Melinda, a kolozsvári Transindex újságírója idén év elején járt egy olyan iraki körúton, amely során európai újságírókat vitt helyszínre az uniós támogató. Ninive tartományban több olyan táborban is voltak, ahol dzsihádisták családtagjai éltek. Az európai újságírók már akkor azzal szembesültek, hogy senki sem tud választ adni arra a kérdésre, hogy hosszútávon mi lesz ezeknek a nőknek és gyerekeknek a sorsa. A táboroki lakói sem voltak optimisták, sokan közülük tartottak a síita kormányzat megtorlásától.

A kolozsvári újságírót most arról kérdeztük, helyszíni tapasztalata nyomán, hogy látja, mennyire volt választási lehetősége a családtagoknak. Kertész úgy véli, túl kevés időt töltött a helyszínen ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket levonhasson, arra is kevés volt az a néhány hét, hogy a menekültek megnyíljanak. A megismert egyedi esetek alapján viszont úgy gondolja, bizonyos esetekben nem adatott meg nekik „a választás luxusa”.

Vélhetően mindkét eset fennáll. Voltak, akik meggyőződésből, de bizony nagyon sok esetben szükségből támogatták a terrorcsoporthoz szegődött családtagjaikat ezek a nők. „A dzsihádisták 2014-től egész településeket kontrolláltak, így akár létfontosságú is lehetett az, hogy a családok – családfők – betagolódjanak az IS-hadseregbe. Például így biztosították az élelmet a család számára, de akár a család biztonságát is. Kevesen nyíltak meg a táborlakók közül, de sikerült hosszabban beszélgetnem egy nővel a Hajj Ali menekülttáborban. Ő nyíltan elmondta, hogy a fivére IS-katona volt és tulajdonképpen a terrorcsoport biztosította a megélhetésüket, adott nekik pénzt, élelmet. Az IS legyőzését követően a férfiakat elhurcolták a kormányerők mellett harcoló milíciák. Az otthon maradt családtagokat pedig folyamatosan zaklatták. Ő és még sok sorstársa ezért volt kénytelen elmenekülni. A táborba önként jelentkezett sógornőjével és annak gyerekeivel, mert úgy gondolta, hogy ott biztonságban lehetnek, biztosított a szállás, élelem és egészségügyi szolgáltatásban is részesülnek. Voltak olyan családok is, akik elmenekültek egy másik településre, de mivel nem tudták fenntartani magukat, beköltöztek a táborba”.

Miközben folynak a perek a menekülttáborok továbbra is tömve vannak Irakban és máig nem egyértelmű mi a hatóságok szándéka az IS táborba menekült családtagjait illetően. Bagdad meglátása szerint ők egyszerre jelentettek potenciális veszélyt és szorulnak segítségre. Kertész Melinda ugyanakkor azt tapasztalta a helyszínen, hogy az „IS-családok” januárban inkább örültek annak, hogy a menekülttáborban lakhatnak, ahol nem különböztetik meg őket a többi menekülttől, és nem kell attól tartaniuk, hogy a terrorcsoporttal való kapcsolatuk miatt bántalmazzák őket, ahogy a milícia tette. Legtöbben nem tudták hol van a rokonuk, egyáltalán életben van-e, de volt olyan is, aki értesült arról, hogy hozzátartozóját fogva tartják valamely börtönben, de nem közölték mivel vádolják. Találkozott olyan nővel, aki havonta látogatta férjét a börtönben, ami eléggé megerőltető volt számára anyagilag: minden utazása előtt eladott valamit személyes holmijából, hogy ki tudja fizetni az utazási költséget. Így, nyilván, ügyvédre sem futotta, belenyugodott, hogy nem tud segíteni a férjén. Úgy fogalmazott, „akinek van pénze, az ki tud jönni a börtönből”.

Irak a Szaddám-rezsim megbuktatása óta a közel-kelet egyik potenciális tűzfészke, a szunnita-síita szembenállás szimbóluma, a burjánzó korrupció pedig nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyben a terrorizmus melegágya maradjon. A most zajló bosszúhadjárat azt sejteti, még sokáig az is marad.

Jogszerű halál?
A Moszul melletti Teil Keifben a harcosok, Bagdadban inkább a külföldi állampolgárok és nők kerülnek a bíróság elé. Egy ügyészségi közlemény szerint január óta 95 külföldi dzsihádistát ítéltek halálra a fővárosban, 187-t életfogytiglani börtönbüntetésre. Tel Keifben a 815 eddig tárgyalt esetben 212 halálos, 150 életfogytiglan ítélet született. A kommüniké azt hangsúlyozza, hogy a nyilvános tárgyalások jogszerűek, a vádlottak emberi jogai biztosítva vannak, ezt bizonyítja az is, hogy 112 felmentő ítélet is született.

Szerző